Miközben Európában változások zajlanak, a Magyarországra alkalmazott kettős mérce tovább él. Hazánk jelenleg is napi egymillió eurós bírsággal szembesül az Európai Bíróság tavalyi döntése nyomán, mert nem hajlandó végrehajtani az uniós migrációs politika azon elemeit, amelyek szembemennek a schengeni rendszer alaplogikájával: a külső határok védelmével. Magyarország álláspontja régóta világos és következetes arról, hogy a szuverenitás, a közbiztonság és a polgárok véleményének figyelembevétele nem zárja ki, hanem éppen megerősíti a közös európai vívmányokat.

Idén negyven éve, 1985. június 14-én írták alá Schengenben azt a megállapodást, amely az egyesülő Európa egyik legfontosabb közösségi vívmányát hozta létre: a belső határellenőrzések felszámolását és a személyek szabad mozgását. Az öt alapító országra épülő együttműködés ma már az Unió egyik fő identitáseleme, 2025-re 29 államot fog össze – Románia és Bulgária idén január elsején megtörtént teljes jogú csatlakozásával a rendszer története új fejezethez ért.

A lényeg egyszerű, de következetes végrehajtást kíván: belül szabadság, kívül rend.

A schengeni határ- és vízumpolitika közös szabályokra épül, amelyek egységes külső határvédelmet írnak elő, miközben a belső határokon nincs rendszeres ellenőrzés. A Schengeni Határellenőrzési Kódex is kimondja, hogy a külső határoknál szigorú és összehangolt ellenőrzés kell, a belső térben viszont a szabad mozgás elvének kell érvényesülnie. Kivétel csak komoly közbiztonsági fenyegetések esetén lehetséges, amikor a tagállamok ideiglenesen visszaállíthatják a belső határellenőrzéseket, de ez végső eszköz, időben korlátozott és arányos kell legyen.

Schengen jövője a tét: mit hozhat a migrációs politika?

Az elmúlt évtized rávilágított: ha a külső határ nem elég erős, a belső szabadság törékennyé válik. A 2015-ös migrációs válság idején több nyugat-európai ország – köztük Németország – belső határellenőrzéseket állított vissza és azóta is többször meghosszabbította azokat. Schengen 40. évfordulóját is ellentmondásossá tette, hogy a tagállamok egy része újra ellenőrzéseket folytat a belső határokon, jellemzően az szabálytalan migráció és a biztonsági kockázatok miatt. Mindez nem a schengeni eszme végét jelenti, hanem azt, hogy külső oldalon kell megerősíteni a rendszert – különben a belső térben ideiglenes „tűzfalak” jelennek meg.

Magyarország ezt a tanulságot hamar levonta, és kezdettől fogva, következetesen azt képviselte, hogy a megoldás a külső határon van.

A 2015-ben megkezdett déli határvédelmi intézkedések – kerítéssel, megerősített rendőri és katonai jelenléttel, technikai eszközökkel – vitákat váltottak ki, de a cél világos volt: a schengeni rend belső integritásának megőrzése.

A magyar gyakorlat a külső határ fizikai és digitális megerősítésére épült, ami a kódex szellemével összhangban a belső szabad mozgás feltételét teremti meg. A „szigor kint” elve nélkül tehát a „szabadság bent” gyorsan sérülékennyé válik.

Közösségi jogi értelemben ez ma a schengeni vívmány magja, vagyis a belső ellenőrzésmentesség ára az egységes, hiteles külső kontroll. Politikai-morális szempontból pedig tisztességesebb és fenntarthatóbb az a rendszer, amely világos, kiszámítható belépési feltételeket és hatékony visszatérési mechanizmusokat működtet – ahelyett, hogy a belső határok ideiglenes lezárásával próbálná kezelni a helyzetet.

Magyarország védi Európa szabadságát Ukrajna árnyékában

A magyar álláspont nem pusztán védekezés, hanem egy konnektivitási stratégiába is illeszkedik: a Nyugat-Balkán, így Szerbia és más államok európai integrációjának támogatása – az infrastruktúra, az energiakapcsolatok, valamint a gazdasági és politikai stabilitás erősítésével – a schengeni tér hosszú távú biztonságának egyik alapfeltétele. Budapest éveken át szorgalmazta a bővítés felgyorsítását és a régió európai bekötését; ez szinkronban van a schengeni logikával is, hiszen a stabil, együttműködő szomszédság enyhíti a migrációs nyomást és csökkenti a biztonsági kockázatokat.

Részben ennek a politikának a kézzelfogható eredménye, hogy 2024–2025-re megtört a jég a Balkán délkeleti részét adó két EU-s tagállam, Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának ügyében. A határellenőrzések felszámolása a két ország és az egész Unió számára is nyereség: egységesebb belső piac, gyorsabb mozgás a határokon, kisebb költségek a vállalkozásoknak és az állampolgároknak.

Orbán Viktor miniszterelnök Románia csatlakozása kapcsán fogalmazott úgy: régóta érdekünk, hogy velünk együtt élvezzék végre Schengen előnyeit – a bővítés tehát nemcsak szomszédsági gesztus, hanem közvetlen magyar gazdasági és társadalmi érdek is.

Románia és Bulgária teljes értékű taggá vált, ami a keleti-délkeleti irányú közlekedési és kereskedelmi folyosók számára is új lendületet ad. Magyarország az EU-s intézmények jogi támadásai ellenére kitart a szigorú
biztonsági szemlélet mellett. A Nyugat-Európában szokatlan gyakorlat nálunk természetes: idén véleménynyilvánító szavazás formájában, a magyar emberek közvetlenül is véleményt mondhattak a háborúban álló Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról, míg más tagállamokban a polgárokat meg sem kérdezik ebben a fontos kérdésben.

Amíg tehát a jelenlegi kormány felel a határőrizetért és a belbiztonságért, a hazai döntések mindig a schengeni térség megőrzését és a magyar emberek mindennapjainak biztonságát fogják szolgálni. Magyarország nem a probléma, hanem a közös értékek védelmének letéteményese: Európa keleti frontvonalában őrzi Schengen szabadságát.

---

Schengen számokban – 40 év mérlege

A schengeni övezet jelenleg 29 tagállamot foglal magában: egyes uniós tagországok (például Írország) nem tagjai, míg több Unión kívüli ország (például Svájc, Norvégia) a részesei. Közel 450 millió ember számára biztosít határellenőrzés nélküli mozgást, naponta átlagosan 3,5 millió ember lépi át a belső határokat. Az Európai Bizottság 2021-es becslései szerint, ha nem létezne Schengen, az évente akár 18 milliárd eurónyi közvetlen kárt is okozhatna az EU-nak, például a kamionok vámellenőrzési idejének visszaállítása akár 7,5 milliárd euró közvetlen éves veszteséggel járna. Ugyanakkor a 2015-ös migrációs válság óta több mint 10 ország vezetett be időszakos belső határellenőrzéseket, ami a rendszer sérülékenységét mutatja. Hazánk következetes határvédelmi politikája ezért Schengen fennmaradásának kulcsa.

---