Milyen aggályokat vet fel, ha felmerül a gyanúja, hogy egy bíró politikai kötődése alapján hoz döntést egy eljárásban? A bírói függetlenség kérdéséről és a sajtó szabadságáról a Tisza Párt megszorító programját bemutató lapszám betiltása kapcsán ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki főtanácsadója mondta el véleményét.
Mint arról lapunk beszámolt, újabb vörös vonalat lépett át Magyar Péter. Kocsis Máté tájékoztatása szerint ugyanis miután a Tisza elnöke nemrég pert vesztett az Index ellen a Tisza megszorítócsomagja kapcsán, fogta magát, és durván megfenyegette a bíróságot.
A frakcióvezető felhívta a figyelmet,hogy a Magyar Péterék megszorítócsomagját bemutató újság ellen éppen egy olyan bírónő lépett fel, akinek a neve és a budapesti címe megegyezik a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található nőével.
A Bors különszámát, amely a Tisza Párt megszorítócsomagját mutatja be (és amelynek tartalma korábban már megjárta más ügyben a bírói fórumot), ma betiltatták.
A Fővárosi Törvényszék közleményben jelezte: határozottan visszautasítanak minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit elfogultsággal vádolják. Szerintük a ilyen eljárások alkalmasak arra, hogy aláássák a bíróságokba vetett közbizalmat.
Folytatódik a Bors különkiadásának terjesztése, hiába Magyar Péter vergődése
Ez lenne Magyar Péterék jogállama?
Az ügy kapcsán felmerülő jogi kérdésekről ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte a Magyar Nemzet.
– Milyen aggályokat vet fel, ha felmerül a gyanúja annak, hogy egy eljárásban a bíró politikai kötődéssel rendelkező személyként a vélelmezhetően általa preferált párt javára dönt? Ilyen esetben milyen jogi lépések lennének indokoltak?
– A független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, beleértve az alapvető jogok védelmét, elengedhetetlen egy demokráciában.
Ezen elv értelmében általánosságban a bíráknak függetlennek kell lenniük a kormánytól, de a mindenkori ellenzéktől is.
Csak független bíróságok képesek megfelelően védeni az alapvető jogokat, és biztosítani, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a felek.
A bíróságoknak nem szabad előnyben részesíteniük egyik felet sem az eljárás során. Általánosságban, ha a bíró elfogultsága felmerül, kizárása kapcsán az adott eljárásban kifogást lehet előterjeszteni, ha az egyik fél úgy gondolja, hogy az ítésztől nem várható el pártatlan eljárás. Az erről szóló döntést rendes és rendkívüli jogorvoslat keretében, az Alkotmánybíróság előtt, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is meg lehet támadni.
– Nem veti fel a Bors ügye a bírói függetlenség kérdését?
– A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik fundamentuma, amelyet az alaptörvény 26. cikkének 1. bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.”
Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások alapján kötelesek eljárni, függetlenül attól, hogy a társadalmi vagy politikai közeg miként vélekedik az adott ügyről.
A hazai igazságszolgáltatás méltóságának és integritásának védelme nemcsak jogi, hanem társadalmi kötelezettség is, mivel a bíróságokba vetett közbizalom egyik alapvető feltétele a jogállam működésének, e körben különös súlya és jelentősége van Varga Zs. András, a Kúria elnökének és a legfőbb bírói fórumnak e téren kifejtett erőfeszítéseinek.
– Milyen precedenst teremthet, ha egy politikai párt számára kellemetlen tartalmat bemutató lapot bírósági döntéssel betiltanak? Ez veszélyeztetheti-e a sajtó szabadságát?
– A véleménynyilvánítás szabadsága – mint alkotmányos alapjog – több szabadságjogot, így a szólás- és sajtószabadságot magában foglaló alapvető emberi jog. A sajtószabadság alanyi joga, vagyis a vélemények médiumokon keresztül történő befolyásmentes közlése és terjesztése persze nem abszolút, korlátozhatatlan jog, azaz törvényben meghatározott esetekben, egyebek mellett például rágalmazás vagy uszítás esetén, lehetséges és jogszerű a korlátozása, amennyiben az megfelel a szükségesség és arányosság követelményeinek.
Amennyiben viszont ilyen helyzet nem áll fenn, mint például a Bors című napilap különszáma esetében, akkor nem csupán egy tiltó, de már egy korlátozó döntés nyomán is sérülhet a sajtószabadság.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amelyre a bíróságok hivatkozni szoktak, ráadásul nem jelentheti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Az adott médium saját belátása szerint döntheti el, hogy mely események a közérdeklődésre számot tartók. És a Tisza Párt adótervei és a nyilvánosságra került megszorító programcsomag kétségkívül ebbe a körbe tartozik.
Címlapkép: ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki főtanácsadója – Fotó: civilek.infó
