Rogán Antal szankciós listáról levétele után világossá vált, hogy Biden magyarellenes budapesti nagykövetének politikai húzása lehetett a magyar miniszter kitiltási ügye – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója.

Mint ismert, visszavonták Rogán Antal kitiltását az Amerikai Egyesült Államokból, derült ki az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának közleményéből. Az egész ügy mögött a Magyarországról az éj leple alatt megszégyenülve távozó David Pressman állt, úgy tűnik, a bukott volt amerikai nagykövet indítványozta a kitiltást, ami nem volt más, mint kicsinyes bosszú.

David Pressman szerepe ebben a konstruált ügyben nem kerülhető meg. Ittléte alatt nyíltan és rendszeresen támadta a magyar kormány békepárti politikáját, ami példátlan diplomáciai magatartás egy NATO-szövetségestől

– mondta el a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója.

Amikor Pressman „performansznak” nevezte Orbán Viktor békemisszióját – amely Európában egyedülálló bátor lépés volt a háborús hisztéria ellenében –, egyértelművé vált, hogy nem a béke, hanem a konfliktus és a konfrontáció oldalán áll. E kijelentése és a CNN-nek adott 2025. márciusi interjúja (melyben keményen kritizálta az Orbán-kormányt) során is világosan látszott, hogy Pressman egy ideológiailag motivált befolyásolási kísérlet élére állt, amelynek célja a magyar kormány lejáratása, illetve olyan döntések kikényszerítése volt, amelyek ellentétesek Magyarország nemzeti érdekeivel

– tette hozzá.

Az alkotmányjogász arra is rámutatott, hogy Pressman viselkedése nem csupán diplomáciai stíluskérdés. A bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról egyértelműen tiltja, hogy egy nagykövet nyilvánosan beavatkozzon a fogadó állam belügyeibe, David Pressman pedig ezeket a normákat tudatosan áthágta. Lomnici Zoltán úgy fogalmazott:

Jogállami szempontból ez nemcsak a diplomáciai etikát, hanem a nemzetközi jog rendjét is veszélyezteti. Most, hogy Rogán Antal neve lekerült a listáról, egyértelmű, hogy a szankciós ügy sosem volt több, mint egy kicsinyes, ideológiai alapú bosszúhadjárat része.

A szakértő a kitiltási ügy kapcsán arról is beszélt, hogy a Biden-adminisztráció alatt az amerikai külpolitika elvesztette semlegességét, és az amerikai nagykövet a magyar demokratikus döntések befolyásolását tűzte zászlajára.

Mit jelent Rogán Antal számára a döntés?

A Rogán Antal személyét illető teljes morális és jogi elégtétel nem csupán egy politikai gesztus, hanem egyértelmű üzenet a nemzeti kormányzat ellenlábasainak is az igaztalan vádak kapcsán, amelyek a listázás alapjául szolgáltak

– mondja a szakértő.

A döntés világossá tette: a korábbi listázás nem egy független, jogi eljárás eredménye volt, hanem politikai fegyverként használt hatalmi visszaélés, amelynek keretében az Egyesült Államok saját alkotmányos alapelveivel is szembement.

A Rogán Antallal szembeni durva támadás látványosan összeomlott

– hangsúlyozta Lomnici Zoltán.

Szerinte a történés egyben az Egyesült Államokban bekövetkezett változásokat – mind politikai, mind stratégiai értelemben – is jól mutatja, és új légkört teremt a kétoldalú kapcsolatokban, amelyben a kölcsönös tiszteleten és az államközi jogon alapuló párbeszéd kerülhet előtérbe a korábbi nyomásgyakorlással szemben.

A Biden-kabinet Magyarország elleni intézkedései

A döntés, hogy az amerikai pénzügyminisztérium levette Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert a szankciós listáról, világosan bizonyítja azt, hogy más szelek fújnak Washingtonban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután a Trump-adminisztráció döntéséről Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta a magyar külgazdasági és külügyminisztert.

A Biden-adminisztráció több egymást követő, célzott és politikailag motivált intézkedést hozott Magyarország ellen, amelyek a nemzeti szuverenitásért kiálló magyar politika elleni büntető lépésekként értékelhetők

– magyarázta a szakértő.

Az Egyesült Államok és Magyarország között korábban hatályban volt egy kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, mely szabályozta, hogy a két országban dolgozó vagy befektető magánszemélyeket és cégeket ne adóztassák meg kétszer ugyanazon jövedelem után, egyszer Magyarországon, egyszer pedig az Egyesült Államokban.

A demokrata párti vezetés 2022-ben jelentette be, hogy felmondja ezt az egyezményt, hivatalosan arra hivatkozva, hogy Magyarország akadályozta a globális minimumadó bevezetését, amely a Biden-kormány egyik gazdaságpolitikai prioritása volt.

2023 augusztusában az Egyesült Államok szigorította a magyar állampolgárok vízummentes utazásának feltételeit. A korlátozások értelmében az elektronikus utazási engedély (ESTA) érvényességi idejét két évről egy évre csökkentették, és csak egyszeri belépésre jogosít. Ezek az intézkedések kizárólag Magyarországra vonatkoznak a programban részt vevő 40 ország közül, mutatott rá az alkotmányjogász.

„Szintén 2023-ban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bank ellen, amelyet orosz befolyású pénzintézetként jellemeztek. A szankciók után a bank bejelentette, hogy elhagyja Magyarországot és visszaköltözik Oroszországba. Látható tehát, hogy e szankciók és korlátozások nem konkrét jogsértésekre vagy biztonsági kockázatokra épültek, hanem az egyébként legitim politikai nézetkülönbségek és ellentétek megtorlására”.

Forrás: Magyar Nemzet
Címlapkép: U.S. Embassy Budapest Facebook