Legutóbb 2022 novemberében volt a mostaninál magasabban a gázolaj hazai ára, és míg az autósok és a vállalkozások ennek terhét nyögik, a költségvetésnek jól jön a plusz áfabevétel. Még akkor is, ha a kormánynak ellenzékből ez még bűnös nyerészkedésnek tűnt. A választási ígéretek és a töltőállomások totemoszlopain látható számok egyre messzebb kerülnek egymástól. 

Négyéves rekordot döntött meg a héten a dízelár Magyarországon, miután a keddi drágulással elérte az átlagos 726 forintot. Ilyen magasan legutóbb 2022 novemberében, az energiaválság legsúlyosabb időszakában járt a dízel ára, amikor 732 forintot kértek egyetlen literért. Közben a 95-ös benzin ára az utóbbi időszakban ha csak óvatosan is, de lefelé halad, így a két üzemanyagtípus közötti árkülönbség megközelíti a 90 forintot. Igaz, ezzel együtt is 630–640 forintot kell fizetni egy liter benzinért, egyes kutakon akár a 690 forintot is meghaladhatja a literenkénti ár.

Százhalombatta

Változatlanok azonban a drágulás okai: a Brent típusú nyersolaj hordónkénti jegyzése a közel-keleti háborús eszkaláció, az Iránt ért katonai csapások és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt tartósan száz dollár felett mozog, de már a 110-es hordónkénti ár sem idegen a januári határidős jegyzések között. Ennél is súlyosabb tényező a finomított dízeltermékek globális hiánya. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentésében mutatott rá arra, hogy

mivel a globális készletek a téli fűtési szezon előtt kritikusan alacsony szintre apadtak. Az idei harmadik negyedévben a megszokott szezonalitással szemben most kínálatszűkülés lépett fel, amit súlyosbítanak az orosz finomítói kapacitásokat érő sorozatos támadások.

A hazai ellátási láncban legalább egy fontos technológiai szűk keresztmetszet elhárult az elmúlt napokban. Egy évvel a 2025. októberi súlyos tűzeset után a Mol 18 mil­liárd forintos beruházással befejezte a százhalombattai Dunai Finomító AV–3-as nyersolaj-desztilláló üzemének újjáépítését, a dízelt előállító egység már teljes kapacitással működik.

Szakadék

Nemcsak a két üzemanyagfajta ára közti szakadék növekszik, hanem a kormányzat korábbi kommunikációja és jelenlegi költségvetési politikája közötti is. A tavaszi választási kampányban, amikor az előző kabinet márciusban bevezette az 595 forintos benzin- és a 615 forintos dízelárat jelentő védett árakat, Magyar Péter még radikális hangnemben az üzemanyagok azonnali adócsökkentését és 480 forintos árstopját követelte. Kapitány István – napjaink gazdasági és energetikai minisztere – pedig akkor a magas adótartalommal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az állam a lakosság terhére jut extraprofithoz.

Kormányra kerülve azonban szertefoszlott a 480 forintos ígéret a nemzetközi olajárakra hivatkozva. Egyúttal elhallgatva azt a tényt, hogy a forint dollárral szembeni tavaszi erősödése miatt forintban számolva még olcsóbb is volt a nyersolaj, mint a kampányígéret elhangzásakor. Majd a Tisza-kormány javaslatára, július 1-jei hatállyal végleg kivezették a védett üzemanyagárakat, szabadjára engedve a piaci drágulást, érintetlenül hagyva az adótartalmat. A 27 százalékos általános forgalmi adó nem fix összegű tétel, hanem a nettó beszerzési ár és a fix jövedéki adó együttes összegére rakódik. Minél drágább az üzemanyag, annál nagyobb áfatöbblet keletkezik. A 480 forintos ígérethez képest literenként most 246 forinttal drágább a gázolaj; pusztán ezen az árkülönbözeten több mint 52 forintnyi extra áfát kaszál a költségvetés literenként. A kabinet tehát pontosan azt a költségvetési nyerészkedést valósítja meg a megugró áfabevételeken keresztül, amellyel korábban az elődjét vádolta.

Számlák

Az elszállt dízelár eközben megfojtja a termelőágazatokat. A mezőgazdaságban teljes egészében a gázolajra épülnek

• az őszi talajmunkák,
• a mélyszántás,
• a betakarítás utáni szállítás.

A gazdák szerint az idei aszálykárok és a mezőgazdasági GDP mélyrepülése után a 726 forintos dízelár végzetes csapást mér a jövedelmezőségre, hiszen a gázolajköltség közvetlenül beépül a jövő évi élelmiszerárakba. Hasonlóan feszült a helyzet a közúti fuvarozóknál. Bár a fuvarozói érdekképviseletek szeptember végi rendkívüli fellépése után a kormány az év végéig literenként 25 forinttal megemelte a tehergépjárművek és a buszok után visszaigényelhető jövedéki adót, ezt – az államnak 6,3 mil­liárd forintba kerülő könnyítést – a piaci áremelkedés néhány hét alatt lenyelte. Október eleje óta önmagában többet drágult a gázolaj a kutakon, mint amennyit a december 31-ig szóló átmeneti adó-visszatérítés kompenzál, ráadásul a kedvezmény a kisebb haszongépjárművekre és a személyautókra nem vonatkozik.

A legkritikusabb helyzetben a vidéki, családi tulajdonban lévő töltőállomások vannak. A Független Benzinkutak Szövetsége már nyáron figyelmeztetett: a tavaszi védett áras időszakban a kis kutak három hónap alatt többmilliárdos veszteséget halmoztak fel, mert a 35-40 forintos árrésből a szállítási és fenntartási költségeket sem tudták kigazdálkodni, így saját családi tartalékaikból finanszírozták az ellátást. Az előző kormánnyal kötött kompenzációs megállapodást az új kabinet jogutódként nem ismerte el; a szövetség perre készül. De ez sem menti meg a független benzinkutasokat a magas nagykereskedelmi áraktól, amelyekre nem tehetnek tisztességes kiskereskedelmi árrést az indirekt árnyomás miatt, amit a szövetség meglátása szerint a finomítóval rendelkező nagyvállalatok, esetleg a gazdasági tárca helyez a piacra. A helyzet kezd kritikussá válni, hiszen ha a tőkeszegény vidéki kis kutak lehúzzák a rolót – és erre nem egy példa van már –, több százezer vidéki lakosnak kell majd 15-20 kilométeres kerülőt tennie egyetlen tankolásért. És az a helyzet, amiben az üzemanyag ára mellett az elérhetőségével is egyre több gond adódik, válságosnak is nevezhető.

Magyar Nemzet

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt