A legfrissebb tervek szerint sokezer munkahelyet, évtizedek óta várt közlekedési fejélesztéseket, átlagos árú lakásokat, hatalmas parkot és GDP-emelkedést hozhat a fejlesztés.

Élénk politikai vita alakult ki az elmúlt napokban a Rákosrendezőre tervezett Grand Budapest beruházás körül. A nagyszabású fejlesztésről, melyet egyesek mini-, mások maxi-Dubajnak neveznek, megannyi vélemény elhangzott, ezért a Magyar Nemzet három szempont mentén haladva összegyűjtötte, hogy a legfrissebb tervek szerint milyen fontosabb következmények, előnyök várhatók a beruházásnak köszönhetően.

Nagy lökés a gazdaságnak

A lehetséges hatások vizsgálhatók akár a nemzetgazdaság egésze szempontjából. Először is: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 123 millió euróért, átszámítva nagyjából 50 milliárd forintért értékesíti a súlyosan szennyezett, jelenleg használaton kívüli területet.

A legfrissebb tervek szerint a fejlesztő kilenc év alatt 12 milliárd eurónyi – megközelítőleg ötezer milliárd forintnyi – beruházást hajthat végre, ami két százalékkal emelheti Magyarország GDP-jét.

Fontos az is, hogy a grandiózus összeg túlnyomórészt a magyar építészek és a hazai magas- és mélyépítő társaságok árbevételét növelheti majd.

Munkahelyek ezrei, hatékony energetikai fejlesztés

A nagy projekt rendszerint sok munkahelyet jelent. Az általános gazdasági igazság a Grand Budapest esetében is érvényre jut: a beruházás a legfrissebb tervek szerint várhatóan 14 ezer munkahelyet hoz létre a fejlesztési fázisban, és legalább 5 ezer új állást az üzemelés időszakában.

Napjaink egyik fő kérdése az energiabiztonság, emiatt különös jelentőségű, hogy a Grand Budapest energetikai szempontból Közép- Európa leghatékonyabb fejlesztése lehet. A beruházás a jövő generáció érdekeit szolgálná, ezt bizonyítja, hogy ennél kisebb környezeti hatással ennyi lakáscélú ingatlant nem lehet létrehozni.

Infrastrukturális fejlesztések

Az általános gazdasági hatásoknál a fővárosiakat jobban érdekelheti, hogy a beruházás milyen várható hatással jár az ő mindennapjaikra. Mindenképpen a Grand Budapest mellett szól, hogy olyan infrastrukturális fejlesztések épülhetnek meg, amelyek évtizedek óta napirenden vannak.

A legfrissebb tervek szerint elkészülhet a Szegedi úti felüljáró, emellett meghosszabbíthatják a Kisföldalattit, megújulhat a Rákosrendező vasútállomás, és közvetlen vasúti összeköttetést kaphat a város a repülőtérrel.

Legalább ilyen fontos, hogy az épülő lakások átlagára várhatóan nem haladja majd meg a budapesti új lakások átlagárát, de műszaki állapotuk, vagyis színvonaluk az átlagosnál jobb lesz. Ami pedig az életminőséget illeti: egy rozsdaövezet eltűnik, ellenben létrejön a negyedik legnagyobb park a fővárosban. Emellett a legfrissebb tervek szerint a fejlesztés jelentős részén autó nélkül is könnyen lehet majd mozogni, ami teljes mértékben illeszkedik a modern városok lakóinak környezettudatos életformájához.

Irtózatos szennyezettség

A MÁV 2019-es felmérése szerint a terület felszín felett és alatt is súlyosan szennyezett. A kármentesítés költsége 50 és 100 millió euró, vagyis 20 és 40 milliárd forint közötti összegre tehető. A vasúti pálya is várhatóan a környezeti szempontok szerint alakul át. A 85 hektáros terület jelentős részét most használaton kívüli sínek foglalják el. A fejlesztés után a 49 sínpárból 11 (kilenc plusz kettő) marad. A síneket egyébként befedik, az így létrejövő felület parkként működhet tovább. A területen egyébként összesen több mint 35 hektár új park és közösségi tér jön létre.

 

Forrás: Magyar Nemzet

Címlapkép: Magyar Építők