Barsi Balázs atya kapta idén a Polgári Magyarországért Díjat. A ferences szerzetes Kövér László laudációja és a díj átvétele után mélyreható teológiai előadást tartott arról, mit jelent polgárnak és magyarnak lenni. Barsi Balázs kifejtette, a mennyei polgárság semmiféle emberi elv alapján nem valósítható meg, de Krisztus elhozta az embernek a megszentelő kegyelmet.

Barsi Balázs ferences atya vehette át a Polgári Magyarországért Alapítvány idei elismerését hétfőn a Budavári Lovardában tartott gálán.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke laudációjában azt mondta: a Polgári Magyarországért Díjjal politikai közösségük háláját fejezik ki Barsi Balázs ferences szerzetes atya felé.

Barsi Balázs atya talán legnagyobb érdeme – a legjobb keresztény hitszónok és hittudós elődeihez és kortársaihoz hasonlóan – az, hogy életmunkájával és életpéldájával segített, és segít bennünket annak felismerésében, hogy a földi életünkben nem menekülőknek kell lennünk, hanem menedéknek. Saját életünk révén legyünk mi magunk a szeretetnek, a reménynek és a hitnek a menedéke – fogalmazott Kövér László.

Kiemelte: Barsi Balázs atya útját az alázat és a szerénység szegélyezte.

A győri bencés gimnázium egykori diákja tizennyolc évesen lépett be Szent Ferenc rendjébe, hogy négy évvel később, ünnepélyes örökfogadalmat tegyen. Pappá 25 esztendősen szülőfalujában, Sióagárdon szentelték, majd megkezdte tanítói munkáját. Mint minden elkötelezett egyházfi, tanulmányait sosem hagyta abba, ifjan hallgatója volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, tanult Strasbourgban, ahol francia nyelven doktorált, majd megannyi helyen tanított és tanít, hirdet igét ma is.

Felidézte azt is: az atya az 1990-es rendszerváltoztatás után egy évvel megkezdte, és máig tartja adventi és nagyböjti konferenciabeszéd-sorozatát a Ferenciek terén álló pesti ferences templomban. 1992-ben Szécsénybe költözött, ahol házfőnöki feladatokat vállalt magára. Sümegen lelkigyakorlatos központot létesített 1997-ben.

Barsi Balázs atya 2021-ig a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom igazgatója, a Newman-templom gondozója volt, miközben lelkigyakorlat-vezető lelkipásztori munkát végzett. Azóta a Szécsényi Ferences Templom és Rendház lakója. A múlt év tavaszán Stephanus-díjban részesült. Megjelent könyveinek száma meghaladja a nyolcvanat, fordításaié pedig a tucatot – ismertette az Országgyűlés elnöke, aki kiemelte: Balázs atya a hittel együttjáró élet igazságait adja át minden nyitott keresőnek, az egyház keretein túl is visszhangzó módon.

Magyarország az én hazám, mint Jézusé Izrael

„Súlyos gondot okozott ez a megtiszteltetés, mert bele kellett gondolnom a díj megnevezésének minden aktuális körülménytől független jelentésébe” – mondta beszéde elején Barsi Balázs.

A ferences szerzetes szerint ugyanis ezzel a díjjal az átadói üzentek neki, amit meg kell értenie, „másrészt saját hivatásom és küldetésem lényegébe bele kell helyeznem. A díj elnevezésében, nyilvánvalóan a főnév, Magyarország a lényeg. Magyarország az én hazám, mint Jézusé Izrael.”

„Ez felette áll minden evilági csoportosulásnak. Hiszen én

akkor is szerettem Magyarországot, az én hazámat, amikor Rákosi Mátyás, vagy Kádár János, vagy 1989 után az egymást váltó kormányok vezették. A díj lényege tehát: Magyarországért, az én hazámért”

– fogalmazott a Polgári Magyarországért Díj idei díjazottja.

Hozzátette, hogy a polgári jelző azonban súlyos problémát okozott neki. „Ha ezt a szót nem találom meg az újszövetségi Szentírásban, akkor az nekem problémát okoz. Akkor hogyan találkozik az elkötelezettségemmel?” – mondta.

Aztán megtalálta Szent Pál efezusiaknak írt levelében: „Ezért már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai. Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus. Ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma. Ti is benne épültök egybe a Lélek közreműködésével az Isten hajlékává”.

Nemcsak földi állampolgárság létezik

Barsi Balázs rámutatott: „Nekem két állampolgárságom van. Önöknek is. Az első, csak időben első, mert keresztségem előtti. Beiktat az emberi származások ősi csoportját jelentő családba, a nagycsaládba, a törzsbe, a nemzetbe, amelyet az anyanyelv, benne és vele megragadható történelem és kultúra tart össze”.

A másik polgárság Isten gyermekeinek polgársága

– húzta alá.

„Ez olyan, emberek közötti kapcsolatra utal, amely megszakad az Istennel való szakítással Ádámmal” – magyarázta.

Mint mondta, „Ádám, amikor elszakadt Istentől, bujkált. Azóta is bujkálunk. A vallások is arra valók, hogy bujkáljunk, legalábbis a pogány vallások, bár sok érték van bennünk, mert a pogány keresi az Istent. Valami kapcsolata van vele”.

Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy

az Európai Unió alapdokumentumából hiányzik: „Európai polgár, mindenekelőtt keresd a végső igazságot!”.

A ferences szerzetes kijelentette, hogy az „Isten-probléma” mindig élni fog. Rámutatott: az ateista is állást foglal Istennel kapcsolatban.

„Miért nem lehet kikerülni ezt a kérdést? Mert az embernek ez a lényege” – húzta alá.

Még az ateista lelkében is ottmaradtak a paradicsomi állapot gyökerei

Barsi Balázs arra is kitért: „A Szentírásban olyan összefüggések vannak! Évszázadok irodalma abszolút egymás mellett levő sorok más műfajba tartoznak és minden összefügg. Ezért érdemes 80 évesnek lenni. Minden összefügg. Ma pedig egy olyan világban élünk, ahol semmi sem függ össze. Nem igaz, minden összefügg!”

A ferences szerzetes visszatérve a bűnbeesésre azt mondta: amikor a kapcsolat megszakad Istennel, akkor az emberek közötti kapcsolat is megszakad.

„Nem marad más, mint a vérségi kapcsolat, ami egy hatalmas, Istentől maradt szentség, hogy születnek gyerekek. És Isten ezt használja föl, hogy kiválasztja Ábrahámot, és egy nemzetségnek adja a kinyilatkoztatást. De a kinyilatkoztatás lényege más lesz pünkösd után” – fejtette ki.

Hozzátette: „Mert minket csak a test és a vér köt össze meg a szívünknek a hasonlósága, de a személy abszolút külön van.”

Rámutatott: a paradicsomi állapotnak a gyökerei bennünk maradtak, ezért úgy kell prédikálni, úgy kell átadni a hitet, hogy a Krisztusban nem hívőkben lévő gyökerek is megérezzék a fényt és életre keljenek. Az a fény maga Krisztus.

Isten fia azért lett emberré, hogy visszaadja ezt kapcsolatot. Mert ő maga az Isten és ember kapcsolata – tette hozzá.

Barsi Balázs szerint a keresztény kultúra óriási érték, de csak a Krisztussal való teljes azonosság, misztérium és misztikum táplálja, anélkül kiüresedik és elveszik. Viszont a keresztény kultúra, befogadhat mindent – mint ahogy ez Európa története –, ami elfogadja ezt a kultúrát, de a kultúrának az alapja a hit és a szentségek.

Jézust nem kell kitalálni, ez még az egyházat is kísérti

És mi a mi hibánk? – tette fel a kérdést.

Válaszában kijelentette: a „Názáreti Jézust nem kell kitalálni. Mingig kitaláljuk, ez még az Egyházat is kísérti. Nem lehet. Miért? Mert a Názáreti Jézus Istene kitalálhatatlan. Hogy egy van, egy mindenhatóság egy örökkévalóság, egy mindentutdás, egy abszolút akarat, de három személy. Ez nem három Isten. Ez a kinyilatkoztatás!”

„A szeretetnek nem volt kezdete, mert ahogy János írja első levelében, a szeretet Istentől való. Nem a főemlőstől”

– hangoztatta.

Mint kifejtette, azért való az Istentől, mert ő három személy, ezért tud szeretni.

Barsi Balázs elmondta, Krisztus az Istennel való kapcsolatot akarja visszaadni, ami kitalálhatatlan.

Aki kitalálja Jézust, és ő azt követi, az egy ilyen keresztény ideológiával megcukrozott világnézet. Nem sok mindenre való, de hát rokonunk, távoli rokonunk”

– fogalmazott.

Az eszmék megromlanak, a megszentelő kegyelmet Krisztus hozza el

„A globalizmus és minden olyan posztmodern vágy, ami megjelent az ember szívében, egy pillanatra szent. De már a megvalósulás pillanatában megromlik. Mit szeretnék? Hogy minden ember valahogy másképp legyen testvérem. Ezt mondja a teológia megszentelő kegyelemnek. És ezt hozta el Krisztus” – fejtette ki.

Rámutatott: ezt nem tudjuk megvalósítani elvek alapján. Mert ha egy elv alapján akarjuk egyesíteni az emberiséget, akkor csak az elvtársak lesznek az enyéim. Ha a faj szerint vagy osztály szerint, akkor mi lesz a többivel?

Azt is aláhúzta: nem tudjuk technikailag sem megvalósítani összekeveréssel, a nemzetek megszüntetésével.

Jézus a nemzeti kultúrát szentelte meg, mert ő, az Isten fia zsidó lett, tehát a magyarságom szent dolog, de meg is váltotta ezt a polgárságot az Isten fiainak polgárságával, transzszubsztanciálta, átlényegítette. És nekünk úgy kell élni, hogy minden ember erre hivatott” – szögezte le.

Nincs világpolgárság, az egy álmodozás

Barsi Balázs Szent John Henry Newmanre hivatkozva azt mondta, nem az a lényeges, hogy van Isten, hanem hogy van az emberben Istennel való kapcsolat: a lelkiismeret. A lelkiismeret ugyanis nem azonos az emberrel, fölötte van, kívül van és benne van egyszerre.

„A lelkiismeretét hallgató minden ember egy, az evilági polgárság fölött levő örök mennyei állampolgárságra hivatott” – mondta.

„A mennyei polgárság semmiféle emberi elv alapján, semmiféle emberi eszközzel meg nem valósítható. Nincs világpolgárság, az álmodozás, de van mennyei polgárság”

– jelentette ki.

„Szent Teréz anya ezt képviselte, és elfogadta a díjat. Elfogadhatom én is” – fogalmazott.

„A fölszentelt pap arra vállalkozott, önmaga hibája bűnei ellenére is, küzdve, hogy haszájáért cselekszik, kikezdhetetlen módon. Ha ezt teszi, nem kell elszállnia a díjaktól, de meg kell köszönnie. És

nem szabad abbahagyni a igehirdetést semmiféle vád miatt, mert tulajdonképpen minden kereszténynek és minden embernek ez hivatása”

– zárta beszédét Barsi Balázs atya.

Mandiner.hu

Borítókép: Barsi Balázs ferences atya, a Polgári Magyarországért Díj idei kitüntetettje (k), mellette Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2), Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b), Schmittné Makray Katalin, a Polgári Magyarországért Díj korábbi kitüntetettje (j2) és Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója (j) a Polgári Magyarországért Alapítvány díjátadó ünnepségén a Budavári Lovardában 2025. december 15-én – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt