A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint alaptalan az, amit a Átlátszó állít a CÖF-CÖKA tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban – hangzott el a Civil Összefogás Fórum keddi sajtótájékoztatóján, ahol szó esett arról is, hogy az államiság alapjait sértő besúgórendszert üzemeltet az Átlátszó, illetve arról, hogy a kereskedelmi multik uralma a társadalmat és a nemzeti szuverenitást közvetlenül is érinti.
Ifj. Lomnici Zoltán szóvivő arról beszélt: a CÖF-CÖKA-val kapcsolatban nem merült fel a közpénzből való gazdálkodás gyanúja, ezt immár jogerős bírói döntés támasztja alá, így mindaz, amit az Átlátszó állít ezzel kapcsolatban, valótlannak minősül.
Tordai Máté, a CÖF-CÖKA külügyi igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt: az államiság alapjait sértő besúgórendszert üzemeltet az idegen érdekcsoportok által finanszírozott Átlátszó, éppen ezért közvetlen veszélyt jelent Magyarországra és a magyar állampolgárokra nézve.
„Az érzékeny állami információk aggályos eszközökkel való megszerzése és terjesztése érdekében munkálkodó NGO feltételezhető célja, hogy a külföldi donorok elvárásainak megfelelően destabilizálja a magyar államot” – mutatott rá Tordai.
Elmondása szerint a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute) támogatásával elindított „KiMitTud”, valamint az Átlátszó által nemes egyszerűséggel „kiszivárogtató platformként” definiált „MagyarLeaks” felületek deklarált célja az állami adatok és információk megszerzése, illetve terjesztése.
„Mindkét platform kapcsán egyaránt elmondható, hogy ellenőrizhetetlen működésük következtében, korlátlan lehetőséget kínálnak a joggal való visszaélésre” – hangsúlyozta Tordai, aki példákkal is alátámasztotta az elhangzottakat.
A KiMitTud rendszerén keresztül ugyanis egyazon személy, különböző fiktív/valótlan adatok megadásával, akadálytalanul nyújthat be bármilyen kitalált néven, bármennyi adatigénylést, sőt, ezt akár maga (a felületen keresztül beadott adatkérelmek számával előszeretettel elbüszkélkedő) Átlátszó is megteheti, nem létező személyeknek tulajdonítva igényléseit.
Tordai arra is rámutatott: a MagyarLeaks rendszerén keresztül kiszivárogtatott információk hitelességének érdemi ellenőrizhetősége (például a források anonimitása következtében) gyakorlatilag lehetetlen. Így pedig semmi nem akadályozza meg azt, hogy a felület dezinformációs instrumentumként, lejárató kampányok eszközeként funkcionáljon.
Egy, az állami adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, rosszhiszemű és célzatos nyilvánosságra hozatal, vagy adott esetben idegen érdekeket szolgáló nemzetközi szereplőkkel való információmegosztás érdekében kiépített hálózat közvetlenül veszélyezteti, illetve sérti a védhető közérdekeket, és végső soron az államiság alapjait támadja – szögezte le Tordai, rámutatva: pontosan ezt teszi lehetővé az Átlátszó által üzemeltetett besúgórendszer.
„Feltételezhető céljuk a finanszírozóik idegen politikai érdekeinek kiszolgálása: a nyilvánosság manipulációja által, a magyar állam legitim működésébe és integritásába vetett hit alaptalan rombolása, végeredményében pedig a demokratikus rend és a társadalmi kohézió meggyengítése. Ennek gyanúját erősíti, hogy az Átlátszó »KiMitTud« és »MagyarLeaks« rendszerét a USAID támogatásával újították fel” – emelte ki Tordai, hozzátéve:
a fentiek okán a CÖF-CÖKA ezúton is felhívja az Átlátszó, illetve az NGO-val konspirálók figyelmét arra, hogy destabilizációs törekvéseik büntetőjogi jogkövetkezményeket vonhatnak maguk után.
A sajtó kérdésére válaszolva Lomnici leszögezte:
üzemi információszívás működik Magyarországon, amiben az Átlátszó tevékenyen részt vesz.
„Ilyen jelenséget Nyugaton nem tapasztalhatunk. Ennek a veszélye, hogy versenyhátrányt is okozhat Magyarországnak” – emelte ki a CÖF-CÖKA szóvivője.
Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hogyan uralkodnak a külföldi élelmiszerláncok a magyar élelmiszeripar és kiskereskedelem felett.
Emlékeztetett, hogy ma Magyarországon hat külföldi tulajdonú áruházlánc gyakorlatilag teljes lefedettséggel van jelen az élelmiszer kiskereskedelmi piacon.
Arányaikat tekintve a multik visszaszorított mértékben dolgoznak magyar beszállítókkal, miközben az együttműködésük jelentős része külföldi beszállítókhoz kötődik – ezzel is tovább erősítik a globális nagytőke szerepét a magyar piacon.
Ez a működés kiszolgáltatott helyzetet teremt: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nem tud saját piacán érvényesülni, miközben a profit és a piacvezető pozíció külföldi kézbe került, hangsúlyozta Bubenkó.
A szakszervezeti vezető szerint éppen ezért szükségessé vált az egységes fellépés, közös érdekérvényesítés – jogi háttérrel megerősítve.
Ugyanis a multinacionális cégek szinte minden ügyben közösen lépnek fel. Ernyőszervezetük, az OKSZ egységes kommunikációs és érdekképviseleti csatornájukká vált. A szövetség érdekvédelmi feladatokat is ellát, amikor különböző ügyekben a cégek nevében képviselőként jelenik meg – például jogalkotási egyeztetéseken vagy gazdaságpolitikai vitákban.
Ez nem spontán vélemény-azonosság, hanem tudatosan felépített stratégiai érdekérvényesítés, amely a magyar gazdasági környezetre is hatással van – emelte ki Bubenkó.
A magyar tulajdonú élelmiszerláncok – a CBA, a Coop és a Reál – 2011-ben a piac 40 százalékát birtokolták árbevétel alapján. Ez az arány 2024-re 25 százalékra csökkent. A külföldi diszkontláncok ezzel szemben folyamatosan növelik árbevételüket, üzletszámukat és piaci súlyukat.
A CÖF-CÖKA és az Egyenlő.hu modern szakszervezet nyomatékosan felhívja az illetékes állami szervek figyelmét, hogy a multinacionális élelmiszer-kereskedelmi cégek importérdekeit egyensúlyba kell hozni exportkötelezettségükkel. Ez a megoldás lehetővé teszi a magyar élelmiszeripari vállalatok bemutatkozását és termékeinek forgalmazását az európai piacon – hangsúlyozta Bubenkó, aki
olyan piacvédő intézkedések bevezetését szorgalmazza, amelyek megóvják Magyarország gazdasági érdekeit, megerősítik a hazai vállalkozásokat és megvédik a magyar munkavállalókat.
A CÖF-CÖKA és az Egyenlő.hu megkísérli az „Egy hajóban evezünk” munkahelyi békességet jelentő, valamint a munkavállalók és tulajdonosok közös érdekeinek egyeztetését, tette hozzá Bubenkó.
