Karácsony igenis teljesíti minden ígéretét, csak nem úgy, ahogy a korlátoltan gondolkodók várták.

Ha van abszolút igazság a földön, hát egy valami vitathatatlanul az. Mondhat bárki bármit, a főváros élén egy félreértett briliáns elme tüsténkedik, egy valódi csiszolatlan gyémánt. Ő a mi KariGerink, de ő ám!

Gyémántunkat gaz hadak óriáscsecsemőzik, mert nem látják át ennek a nagyszerű embernek a csodálatos tetteit, nem képesek felfogni, mennyire összetett és összefüggésekben gondolkodó elme.

Karácsony igenis teljesíti minden ígéretét, csak nem úgy, ahogy a korlátoltan gondolkodók várták.

Sokkal komplexebben.

Kikezdték már eme géniuszt azzal, hogy nincs mögötte valódi párt, hogy dróton rángatja őt a DK és a TISZA, azaz Gyurcsány és a magyar nevet viselő alak, de ez hatalmas tévedés. Látni kell a mélységeket, a látszat mögött tökéletesen elrejtőzött valóságot. Neki nincs szüksége pártokra ahhoz, hogy beváltsa ígéreteit, ő maga egy személyben az ígéret.

Hogyan kezdte áldásos tevékenységét? Hát kérem, egy nagyszerű döntéssel.

Tudta, hogy a főváros levegője szennyezett, bár a 30 évvel ezelőttihez képest kifejezetten tisztának mondható. De ott az a sok ember, a város túlzsúfolt, naponta lehelik tele a légkört szén-dioxiddal, hát tenni kell ez ellen valamit. Első lépésként klíma vészhelyzetet hirdetett, de mivel olyan nem volt, hát csinálnia kellett valamit azért, hogy valósággá legyen a szava.

És lőn!

Bátor lépéssel és igen takarékos megoldással – néhány sárga csík felfestésével – elérte, amit a tehetetlen Tarlós-féle vezetés képtelen volt, előidézte azt a helyzetet!

Hát nem zseniális?

És milyen briliáns megoldással tette ezt! Kérem szépen, ez a komplex gondolkodás Csimborasszója! Mert egyszersmind elérte a főváros zöldítésének egy magasabb fokát is! Igen, ne csóválják a fejüket, megtette! Sokan nem értették, miért ellenzi ez a remek ember a Városliget projekt megvalósítását, hiszen ott – álságosan – azt akarták, hogy sokkal több legyen a fa, mint annak előtte. De jó ez nekünk? Frászkarikát! Hiszen a fák hullajtják leveleiket, amivel nem csupán szennyezik a környezetet és sok pénzért össze kell szedni a lehullott levélzetet, de időnként el is pusztulnak kiöregedett fák, veszélybe sodorva a környéken sétálók testi épségét is.

Mit tett Geri? Hát kérem, zöldített, de nem múlandó módon. Az ő zöldjei az örökkévalóságnak készülnek.

Sok-sok szép zöld karó szaporodik Budapesten, behálózza rendszerük a fővárost és nem számít, nyár van vagy tél, a Geri-féle karók mindig zöldek maradnak! Ez az igazi zöldítési program, akárki meglássa! Ráadásul a természetet mesterséges módon is behozta a város falai közé, így kapcsolódik össze a sárga felfestés a zöld karókkal. A sárga az őszi leveleket mintázza, de nem kell utána takarítani! Ez az igazi csoda!

Persze, ha ritkán, de Karácsony is emberből van és tévedhet. Ám

még a tévedéséből is áldás fakad.

Ott vannak a kezdetben kialakított méhlegelők. Szép példája a nem tökéletesre sikeredett környezetvédő szándéknak, hiszen  a legelő elszárad, ha jön az ősz, a tavaszi szél meg pollent áraszt. De baj ez? Cseppet sem! A méhlegelők egészségügyi jelzőrendszerek! Ma már az a budapesti is laborvizsgálatok nélkül tudja, hogy allergiás, aki eddig nem volt tisztában ezzel. Csodás példája a sikerből erényt kovácsolásnak, ezt ne is tagadják.

De további előnyökkel is járhat még a méhlegelők hálózata. Ahol a méhek legelnek, oda pásztor is kell a nyáj mellé, a ki tudja, hány hasznos tanácsadó seregéhez majd hozzá lehet illeszteni a Budapesti Ökológikus Széna- és Méhfelügyeleti Egyesületet (rövidítve BÖSZME), és mivel a területet öntözni is kell, a másik hasznos, megalakulásra vár a Talaj Itatási Szakszolgálatot (TISZA). Sőt a továbblépés demokratikus lehetősége is adott ebben a helyzetben, hiszen ne feledjük, hogy a főváros nem mellékesen állam, pontosabban köztársaság a köztársaságban.

Égetően sürgős felállítani egy olyan szervezetet is, amely a méhek emberi jogaiért szállna síkra.

Ők aztán szót emelhetnének a transzméhek jogaiért, kiharcolhatják, hogy ne csak a királynő (micsoda atavisztikus helyzet, hogy még ma is királynőjük van!), de a herék is szülhessenek, felszámolva ezzel a kaptáron belüli egyenlőtlenséget.

Sokan azt vetik a bölcs főpolgármester szemére, hogy a karók kihelyezése és a sárga vonalazás nem a fent leírt célokat szolgálja, hanem az autósok üldözését, mert Geri képtelen volt jogosítványt szerezni. Hát ez aljas rágalom, főpolgármester úr azért nem vizsgázott le, mert nem is akart! Mert példát mutat!

Ha valakinek jogosítványa lesz, az előbb-utóbb autót is akar magának,

márpedig az újabb környezetkárosító eszköz lenne! Leküzdhetetlen kísértés ez, olyan, mint a drog iránti vágy a függőknél, hát ezt akarja megakadályozni a nagy ember.

Erre jönnek a rosszindulatú támadások, hogy ő viszont autóval jár, sofőrrel. Ez megint csak a látszat, mert mi is a valóság? Karácsony tisztában van azzal, hogy a már meglévő autók nem tilthatók ki (ma még!) az utakról, de az sem járja, hogy emberek üres autókkal futkossanak. El szeretné érni, hogy működjön a Telekocsi rendszer és mindenki legalább egy másik embert vigyen magával, ezért ül be egy sofőr mögé. A példa, emberek! A példa! Fogjátok már fel!

És itt a következő zseniális lépése, azaz Rákosborzasztó kiragadása a dúsgazdag arab befektetők és a mögöttük lopakodó gonosz Orbán-kormány kezéből!

Mit akartak ezek itten? Építeni! Oda, ahol most az alig érintett természet uralkodik! Emberek, észnél vagytok? Meg kell őriznünk természeti értékeinket, a maguk káprázatos sokszínűségében! Ki tagadhatná, hogy ma az a terület sokszínű?

Ne jöjjön nekünk senki azzal az ócska, demagóg szöveggel, hogy ha Budapestnek nincsen pénze semmire, akkor miből akar százmilliárdokat befektetni a területen? Ez, kérem, kicsinyes akadékoskodás, a földhöz, vagyis pénzhez ragadt gondolkodás mintapéldája. Nem kell ide pénz, a kreatív gondolkodás – és Geri nagyon kreatív – majd célra vezet. Lehet kötelezni a gonosz kormányt, hogy tisztítsa meg a területet, elvégre az ott szétszórt dolgokat az emberek üzletekben vásárolták, a boltok létét a kormány működése teszi lehetővé, tehát a keletkező hulladék is a kormányé.

Ám mivel ez hosszas jogvitákhoz vezet, van egy sokkal kézenfekvőbb megoldás is. El kell helyezni két táblát, az egyik felirata: Hulladéklerakó, a másiké: Természetvédelmi terület. És kész, ennyi. A méhlegelőknél már bevált a módszer, miért ne működne itt is? Ezt nektek, NER-lovagok!

Hosszan, nagyon hosszan sorolhatnánk még a főpolgármester káprázatos teljesítményét, de már az eddigiek alapján is világossá kellett válnia:

Karácsony egy nagy ajándék nekünk. Akkora, hogy egyetlen ünnepnapról elnevezni nagyon szegényes dolog.

Megilletné őt a Húsvét, a Május 1-je is, de nem tarthatnánk túlzásnak, ha a nevére venné November 7-ét vagy Április 4-ét is.

Sőt KariGerit egyértelműen megilleti Április Elseje is. Az lenne az igazán testhez álló ünnep számára!

Szerző: Ifj. Tóth György

Fotó: Facebook/Karácsony Gergely