Az ukrán parlament miniszterelnökké választotta Julija Szviridenkót csütörtökön – jelentette be egy ellenzéki képviselő csütörtökön.
Olekszij Honcsarenko a Telegramon azt közölte, Szviridenko jelöltségére 262-en szavaztak igennel a 450 fős törvényhozásban.
A parlament előző nap menesztette Denisz Smihalt a kormányfői posztról, az addig az első miniszterelnök-helyettes tisztségét betöltő, illetve a gazdasági tárca élén álló Szviridenkót pedig Volodimir Zelenszkij államfő javasolta a posztra – írja az MTI.
A kínai beruházásoktól a miniszterelnöki székig
Julija Szviridenko, Ukrajna új kormányfője karrierje során pénzügyi szakértőből, kínai befektetési közvetítőből Volodimir Zelenszkij bizalmasává vált.
2021 őszén Olekszij Ljubcsenko gazdasági miniszter szakított a kormánnyal,
„akinek helyére tökéletes választásnak tűnt a személy, aki folyton jegyzetfüzettel követte az ukrán elnököt, hogy leírja Zelenszkij parancsait, majd azokat kérdés nélkül végrehajtotta”
– írta róla az Economx.
2022 nyarán miniszterelnök-helyettesként bejelentette, hogy tíz éven belül 500 milliárd dollárra kívánják növelni az ország GDP-jét partnerországok segítségével. Ez a 2023-as (178,8 milliárd dollár) adatok szerint azt jelenti, hogy évente átlagosan 12,07%-os, vagyis 35,7 milliárd dolláros GDP növekedést (!) kellene produkálnia az ukrán gazdaságnak. Amely vállalás enyhén szólva ambiciózus, reálisan nézve lehetetlen.
A háború lehetséges lezárásáról azt mondta, hogy országa kész a tárgyalásokra, de nem a megadásra. „Nem lesz olyan megállapodás, amely lehetőséget adna Oroszországnak az újjászerveződésre és arra, hogy még nagyobb brutalitással térjen vissza. A teljes tűzszünet a szárazföldön, a levegőben és a tengeren az első, elengedhetetlen lépés.”
Botrányok, lehetséges konfliktusok
Ukrajna új miniszterelnöke körül – ahogyan az ország szinte minden politikusa körül – már karrierje kezdetétől fogva ott lebeg a korrupció gyanúja. Ennek ellenére a fősodratú média és politikai partnerei makacsul védelmezik Szviridenkót.
Ami viszont bizonyosan problémát fog okozni új pozíciójában, az a nehézkes kommunikáció kollégáival, valamint azon hajlama, hogy a vitákat személyeskedésbe fordítsa. Ezek éppen azok a tulajdonságok, amelyeket Donald Trump „különösen kedvel”, és egy esetleges tárgyaláson az amerikai elnökkel aligha lenne jó vége egy személyeskedő kirohanásnak.
Aki hadat üzent Magyarországnak
Szviridenko neve már többször felmerült Magyarország kapcsán, először 2023-ban, amikor a Washington Post megírta, hogy Zelenszkij egy Szviridenkóval folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit.
Néhány hónappal később az akkori miniszterelnök-helyettes szintén címlapra került, amikor 2023 szeptemberében Ukrajna panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) Lengyelország, Szlovákia és Magyarország ellen az ukrán élelmiszerimport tilalma miatt.
„Számunkra alapvetően fontos bebizonyítani, hogy az egyes tagállamok nem tilthatják be önkényesen az ukrán áruk importját. (…) Ugyanakkor reméljük, hogy ezek az államok visszavonják korlátozásaikat, és nem lesz szükség hosszú bírósági eljárásokra a kapcsolatok rendezéséhez” – nyilatkozta a Reuters-nek. A valóság ezzel szemben kissé máshogy zajlott: az ukránok hamar rájöttek, hogy más országoknak igenis van joga betiltani az egészségügyi sztenderdjeiknek nem megfelelő – akár mérgező – gabonájukat és a hosszú bírósági eljárásból sem lett semmi, mert alig egy hónappal később visszavonták a panaszt.
Azt viszont nagyon is jól látta a politikus, hogy „szolidaritásra van szükségünk, valamint arra, hogy közösen védelmezzük a gazdák érdekeit”. Hiszen közös fellépéssel Magyarország, Lengyelország és Szlovákia sikerrel állt ellen az ukrán nyomásnak és védték meg a gazdák érdekeit – írja portréjában a Mandiner.
Címlapkép: Magyar Hírlap
