Az egyre gyengülő Európa a tolerancia jelszavával egyre látványosabban mond le keresztény identitásáról, miközben világszerte több mint 300 millió keresztényt ér üldözés, figyelmeztet Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. A szakértő szerint ami ma Nyugat-Európában zajlik, az nem vallási semlegesség, hanem kulturális önfelszámolás.
A keresztény vallás veszélyben. Az adventi időszakban különösen élesen rajzolódik ki az a folyamat, amely során Európa a „tolerancia” és a „semlegesség” nevében saját legszentebb ünnepétől is igyekszik megszabadulni. Rómában egy állami óvodában már nem tartanak karácsonyi ünnepséget, mert nem kizárólag keresztény gyermekek járnak az intézménybe. Padovában kihúzták Jézus nevét a karácsonyi énekekből, nehogy bárkit sértsen. Svédországban pedig egy állami vállalat körlevélben kérte dolgozóit arra, hogy mellőzzék a „Boldog karácsonyt!” köszöntést, mivel az sértő lehet a nem keresztény munkatársak számára.
Mindez nem más, mint Európa kulturális végjátéka. A kontinens, amely a keresztény értékrend talaján hozta létre a világ első egyetemeit, kórházait, könyvtárait, és megteremtette a modern európai kultúra alapjait, ma módszeresen számolja fel mindazt, amiből mindez kinőtt.
A vallási és kulturális önazonosság helyére olyan jelszavak léptek, mint a „sokszínűség”, a „semlegesség” és a „tolerancia”, miközben egyre kevesebben merik kimondani Krisztus nevét – paradox módon éppen karácsonykor.
A jelenség nem elszigetelt. Az Európai Keresztényekkel Szembeni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpontja (OIDAC Europe) friss, a 2024-es évet feldolgozó jelentése szerint 2211 keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak Európában egyetlen év alatt.
#WATCH: The moment France's Immaculate Conception Church in Saint-Omer catches fire.
The fire started at midnight and lasted till 7:15 AM before being contained by local firefighters. #France #Saint_Omer #fire pic.twitter.com/kXs6uznDI6
— Al Bawaba News (@AlBawabaEnglish) September 2, 2024
A vandalizmus, templomrongálások, szobordöntések és gyújtogatások mára mindennapossá váltak, miközben a keresztény közösségek társadalmi és kulturális marginalizációja folyamatosan erősödik.
Twice in the last 48 hours arsons have targeted the Church of Notre-Dame-des-Champs in Paris. The deliberate attack on Catholic places of worship in France must stop. pic.twitter.com/orIAqa2WWr
— Catholic Sat (@CatholicSat) July 25, 2025
Keresztények veszélyben
Amikor az üldözött keresztények helyzetéről beszélünk, látnunk kell a globális valóságot is: a kereszténység ma a világ legszélesebb körben üldözött vallása
– mondta Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára.
Világszerte több mint 300 millió keresztény él olyan országokban, ahol különböző szintű üldöztetésnek, diszkriminációnak, rendszeres zaklatásnak vagy akár fizikai erőszaknak vannak kitéve – tette hozzá.
Az üldöztetés formái eltérőek
A Közel-Keleten és Afrika egyes térségeiben a radikális iszlamista csoportok terrorja jelenti a legnagyobb fenyegetést, míg Ázsiában – Észak-Koreában, Kínában, Indiában vagy Pakisztánban – állami vagy társadalmi nyomás alatt sorvadnak el a keresztény közösségek. Sok helyen a hívők már nem fejlődésről, hanem puszta túlélésről beszélhetnek.
Európában ugyanakkor nem fizikai üldöztetésről, hanem kulturális és társadalmi kirekesztésről van szó. A burkolt keresztényellenes retorika, valamint azok a törvényhozási törekvések, amelyek szűkítik a keresztények vallásgyakorláshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogait, egyre több országban jelennek meg
– emelte ki a szakértő.
A legnagyobb ellentmondás pedig az, hogy miközben Európa történetileg keresztény civilizáció, egyre kevésbé érti, támogatja vagy védi saját vallási és kulturális örökségét.
Magyarország segít
A kialakult helyzetben Magyarország kivételes szerepet vállal. Az elmúlt években hazánk intézményesített formában nyújt segítséget az üldözött keresztény közösségeknek Szíriától Egyiptomon át a Közel-Keletig és Ázsia több országáig. A keresztény ösztöndíjprogram révén fiatalok százai tanulhatnak Magyarországon, majd térhetnek vissza szülőföldjükre.
Ezek nem pusztán humanitárius, hanem biztonságpolitikai kérdések is. Ahol a keresztény közösségek megerősödnek, ott stabilabb a társadalom, a segítség helyben történő megadása pedig mérsékli a migrációs nyomást is
– hangsúlyozta Fischl Vilmos.
A támogatás ugyanakkor erkölcsi kötelesség. A magyar társadalom történelmi tapasztalataiból jól ismeri a szabadság korlátozását és az üldöztetést.
Éppen ezért különös felelősségünk van abban, hogy pontos és hiteles információkkal, diplomáciai és humanitárius programokkal, valamint a vallásszabadság mint alapjog következetes védelmével lépjünk fel az európai és nemzetközi fórumokon. A feladatunk továbbra is az, hogy szót emeljünk azok helyett, akiktől elvették a szót – foglalta össze a szakértő.
Borítókép: A Notre-Dame-des-Champs többször is gyújtogatás célpontja lett – X/CatholicSat
