Kálnoki-Kiss Attila szerint 1998 óta nem volt példa olyan mértékű átalakításra a sportfinanszírozásban, mint amilyet a kormány 2027-re tervez. A sportért felelős államtitkár úgy gondolja, hogy a tao-rendszer kivezetése indokolt, már csak az ellenőrzési hiányosságok és a piaci szponzoráció visszaszorulása miatt is.
A Belügyminisztériumban Pósfai Gábor belügyminiszter és Kálnoki-Kiss Attila tartott háttérbeszélgetést, ahol elmondták, mit tettek az elmúlt félévben és mi várható az elkövetkező időszakban.
Átláthatóbb támogatási modellt szeretnének
A sportállamtitkár szerint a tao-támogatások 2011-es bevezetése nem jelentett érdemi átalakítást, csak az érintett sportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) számára hozott kedvező változást. Kálnoki elmondta, hogy a sporttámogatások ellenőrzéséért felelős főosztályon jelenleg is több mint ezer felhalmozódott ügy van, köztük akár 12 éve lezáratlan támogatási eljárásokkal.
A kormány az eddigi kétcsatornás rendszer helyett egy átláthatóbb, egycsatornás támogatási modellt dolgozott ki, amely szigorúbb feltételeket szab, és egyúttal a szponzoráció újjáélesztését is célozza. A tao-támogatások összege idén 125,2 milliárd forint, az elmúlt 15 évben pedig összesen 1821 milliárd forintot tett ki.
Az átalakítás szükségességét az ellenőrzési hiányosságok mellett az indokolja, hogy a rendszer háttérbe szorította a piaci szponzorációt és a többi sportágat. Pósfai Gábor elmondta, hogy állami cégek a jövőben nem fognak irányítottan sportklubokat támogatni.
A tao fokozatos kivezetés részeként június 30-ig a 300 millió forint alatti források a szövetségeken keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez. Az elosztás a későbbiekben is a szövetségek feladata marad, az ellenőrzés azonban kikerül a hatáskörükből.
A tao kiváltására 112,5 milliárd forint áll rendelkezésre, emellett a sportakadémiai feladatokra 20 milliárd, a játékadóból befolyó bevételekből pedig további 31 milliárd forint jut.
Körzetközpontok lesznek az akadémiák helyett
A tao-elszámolásokkal kapcsolatos végrehajtási eljárásokkal párhuzamosan az akadémiai rendszer felülvizsgálata is zajlik. Ennek oka, hogy szakmai eredményessége erősen kérdéses. A cél, hogy a szakmai munka irányítása a szövetségekhez kerüljön, az akadémiák helyett pedig körzetközpontok és szövetségi edzőközpontok jöjjenek létre.
A sajtóbeszélgetésen elhangzott az is, hogy jövőre csökken a kiemelt hazai világversenyek finanszírozása.
Magyarország 2027-ben négy világbajnokságnak, kajak-kenu-, vizes-, öttusa- és női kézilabda-vb-nek ad otthont. A rendezvények eredetileg 118 milliárd forintos összköltségvetését a kormány a felére, 59 milliárd forintra mérsékelte.
Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat célja pedig, hogy jogszabályi szinten válassza szét a politikai és a sportvezetői szerepeket, valamint biztosítsa a támogatások elszámoltathatóságát. A törvényjavaslat tárgyalása egyelőre folyamatban van.
Pósvai Gábor elárulta, hogy átvilágítások folyamatosan zajlanak, eddig nyolc feljelentést tettek feltételezett visszaélések miatt, de ennél előreláthatóan jóval több hasonló ügy lesz.
A kormány nem tervez újabb sportlétesítményeket építeni
A belügyminiszter elmondta, hogy a kormány nem tervez újabb sportlétesítményeket építeni, hiszen a hazai sportinfrastruktúra értéke már így is eléri a 15 ezer milliárd forintot. A cél sokkal inkább a meglévő ingatlanvagyon megőrzése és a létesítmények racionálisabb kihasználása, mivel az óriási luxus, hogy például a több mint 200 milliárdból épült Nemzeti Atlétikai Központban évente két-három versenyt tartanak.
Címlapkép: Kálnoki-Kiss Attila, a Belügyminisztérium sportért felelõs államtitkára beszédet mond a 2026-os dakari nyári ifjúsági olimpiára utazó magyar sportolói keret ünnepélyes fogadalomtételén Budapesten 2026. október 21-én – Fotó: MTI/Kovács Márton