A Nyugat már nem tudja a korábbi rendet fenntartani, erre nincsenek meg az erőforrásai, a tekintélye, az ereje. A kihívói pedig tesztelik a Nyugatnak, főként Amerikának a határait, a viselkedését, és megpróbálják az erőforrásokért szóló harcot akár fegyveres eszközökkel is vívni – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Civilek Podcast adásában.
A Századvég politikai elemzési igazgatója többek között felrajzolta a világ háborús rendszerét, ami a szemünk előtt zajlik: az Egyesült Államok, vagy most már egyre inkább az Európai Unió által támogatott ukránok, illetve a Kína által támogatott Oroszország egy külső arénában, az ütközőzónának a közepén, Ukrajnában harcolnak egymással, anélkül hogy a nagyhatalmak közvetlenül összeütközésbe kerülnének. És ennek a kicsinyített mását látjuk mondjuk Jemenben, vagy Kambodzsában, vagy más földrészeken is – véli.
Kiszelly Zoltán beszélt a nemrég megjelent könyvéről, a Csatatér Ukrajnáról is, amelyben arról írt, hogyan tudja az USA megtartani a világhatalmi szerepét.
A színtér ugyanis változik: „25 éve mondjuk még az Egyesült Államok volt a legtöbb ország világkereskedelmi partnere, most már 140 országnak Kína, beleértve talán a közép- és dél-amerikai országoknak a kétharmadát is.”
„A XX. század aranya az olaj volt. A XXI. század olaja szerintem az információ lesz. És aki az információt, az információ feldolgozását biztosító technológiát, az alkalmazásokat és az energiát, ami ehhez kell, uralja, az a hatalom fogja meghatározni a XXI. századot.”
Kiszelly úgy véli, Trump elnök venezuelai bevatkozása sokkal jobban megérthető azáltal, hogy az olaj Venezuelában nagyon fontos, de nem csak olaj van ott, van arany, van ezüst, és ritkaföldfémek. Ez utóbbi anyagok azok, amik a technológiai fejlesztésekhez elengedhetetlenek.
Úgy véli, „azért kell imádkoznunk, az abban kell bíznunk, és azért kell tennünk, hogy a háború ne folytatódjon, ne eszkalálódjon, hanem a béketágyalások felé menjen.” A politológus szerint most ehhez közelebb vagyunk azzal, hogy Donald Trump a nyugati szövetségi rendszeren belül a békét szorgalmazza, azt a békét, amit Orbán Viktor már a háború kitörése óta mond, illetve a békemissziójával meg is erősített.
Grönland einstandolásáról azt mondta, a XIX. századhoz tért vissza Trump elnök, a nyugati tömbön belül ezért is meglepettek a nyugat-európai vezetők.
Donald Trump jelenlegi működését fordított Kissingernek nevezte, mert ahogy Nixon elnök és Henry Kissinger 1971-ben kiegyezett a kínaiakkal az akkori szovjetek ellen, most Trump azt reméli, hogy az ő rábeszélőkészsége és Amerika gazdasági ereje segítségével meg tudja győzni Putyint arról, hogy ő távolodjon el Kínától.
Európának ebben sajnos nem osztottak lapot – értékelt Kiszelly Zoltán.
A Civilek Podcast teljes adását itt tekintheti meg!
Borítókép: Kiszelly Zoltán politológus a Civilek Podcast adásának felvételén – civilek.info
