A miniszterelnök politikai terméket akart csinálni az akták nyilvánosságra hozásából, ennek azonban beáldozták az alaposságot – értékelte az ügynökakták körül kialakult helyzetet Kiszelly Zoltán. A Századvég politológusa szerint az ügynökakták feltárása a rendszerváltás 36 éves adóssága, a nyitottaktak.hu elindítását azonban nem készítették elő kellőképpen, amiért a kormányt is komoly felelősség terheli. Rámutatott: a hibás végrehajtással a Fidesz lecsapta a magas labdát, és kommunikációs szempontból legalább döntetlenre hozta az ügynökakták ügyét.
A hét egyik meghatározó politikai témája volt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. Magyar Péter miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján, november 4-én tartott sajtótájékoztatót az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a döntésről, amely közben élesedett is a nyitottaktak.hu weboldal. Mintegy 60 ezer ember adatai váltak hozzáférhetővé, bárki utánanézhet, hogy szerepel-e ismerős név az állambiztonság egykori nyilvántartásaiban.
A közösségi oldalakon és a sajtóban tucatjával lehetett olvasni az arról szóló híreket, milyen közismert személyek neve bukkant fel az adatbázisban. Kiderült, hogy Lezsák Sándor, rendszerváltó fideszes politikus is rajta van a listán, amelyet a politikus azonnal kifogásolt, aláhúzva: ő nem megfigyelő, hanem megfigyelt személy volt. Az ÁBTL csütörtök reggel közösségi oldalán azt írta, a weboldal adatbázisában Lezsák Sándor neve informatikai hiba következtében jelent meg, és elnézést kértek a politikustól, majd hozzátették: vizsgálják a problémát. Cseh Gergő Bendegúz főigazgató péntek reggel a Kossuth rádióban már azt nyilatkozta, 164 esetben fordult elő, hogy megfigyelt személyek tévesen a hálózati személyek között jelentek meg a nyilvános adatbázisban. Az intézet vezetője felajánlotta lemondását.
Nem volt jól előkészítve az ügynökakták feltárása
A történtek komoly politikai és szakmai kérdéseket vetnek fel, hiszen az állambiztonsági múlt feltárásakor alapvető jelentőségű az áldozatok és az együttműködők közötti különbségtétel. A téves adatközlés nemcsak az érintettek jó hírnevét sértheti, hanem a történelmi múlt hiteles feltárását is veszélyeztetheti. Magyar Péter korábban maga is nyilvánosan kért bocsánatot Lezsák Sándortól, miután telefonon nem sikerült elérnie őt. A miniszterelnök akkor az informatikai rendszer hibájára hivatkozott.
A sajtó és az ellenzéki politikusok célkeresztjébe tehát nemcsak a levéltár, hanem a kormány munkája is bele került. A témában megkereste az Origo Kiszelly Zoltánt, a Századvég politológusát, aki hangsúlyozta: az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a rendszerváltás 36 éves adóssága, ugyanakkor a mostani intézkedés nem volt kellően átgondolt. Szerinte a miniszterelnök politikai terméket akart csinálni az aktákból, és teljesíteni akarták a választási ígéretet.
„Ennek azonban beáldozták az alaposságot, és egy totális »aktakáosz« alakult ki”
– mutatott rá, majd felhívta a figyelmet arra is, a kormány részéről több politikai célt is azonosítani lehet: az egyik a választási ígéret teljesítése, a másik, hogy a rendszerváltás óta nem történt ilyen széles körű nyilvánosságra hozatal.
Azonban korábban is volt lehetőség bizonyos iratok kutatására, például a saját vagy a hozzátartozók dokumentumainak megismerésére, most viszont jóval szélesebb körben váltak kereshetővé az adatok.
– Emellett a nyilvánosságra hozatal alkalmas arra is, hogy diszkreditálja az Orbán-kormányhoz köthető politikai elitet és a korábbi ellenzéki szereplőket. A téma elsősorban az 55 év feletti korosztályt érinti, vagyis az idősebb, fideszes és korábbi ellenzéki generációkat – jegyezte meg.
Szerinte ugyanakkor a több mint százhatvan tévesen feltöltött név hitelteleníti az egész folyamatot. – Már önmagában az adatbázis teljessége is kérdéseket vet fel. A mintegy 150 ezer névből csak 60 ezer szerepel benne, miközben sok iratot elégettek, megsemmisítettek vagy meghamisítottak. A mostani hiba tovább erősíti a bizalmatlanságot, hiszen a később nyilvánosságra kerülő adatokkal kapcsolatban is felmerülhet majd, hogy mennyire megbízhatóak – hangsúlyozta.
Saját vermébe esett bele a Tisza
Politikai kommunikációs szempontból szerinte a Fidesz jó taktikai érzékkel fordította vissza a támadást. Az tiszás sajtó már korábban megpróbálta Orbán Viktort is összefüggésbe hozni az ügynökmúlttal, vagy legalábbis politikailag kompromittálni a témával, a pártelnök azonban már az első napon letörte a támadás élét a rá vonatkozó adatok nyilvánosságra hozásával. Kiszelly Zoltán szerint a Fidesz számára ez most egy olyan politikai téma, amelyben a választók többsége nem a kormány mellett van.
„Összességében úgy látom, hogy a Fidesz az »ügynöktémát« minimum döntetlenre hozta”
– mondta az elemző, rámutatva: a nyilvánosságra hozatal a kormánynak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a botrány pedig a semleges közvéleményben is bizalmatlanságot kelthet. – A baki a kormány felelőssége, hiszen nem készítették elő megfelelően a folyamatot. Ez lényegében egy politikai öngól volt – fogalmazott.
Címlapkép: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára