Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítása súlyos kockázatokat hordoz, és alapjaiban kérdőjelezi meg az Európai Unió eddigi bővítési gyakorlatát.
Siklósi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió részéről gyakran hangoztatott „teljesítményalapú csatlakozás” Ukrajna esetében nem állja meg a helyét.
A szakértő szerint ezt elsősorban a folyamatosan rövidülő határidők cáfolják, amelyek nem illeszkednek az eddigi uniós bővítési gyakorlathoz.
„Ez teljesen nyilvánvaló, hogy ebben a formában nem lehet igaz, mert a csatlakozási időpontok elárulják, hogy ez nem egy őszinte érv”
– fogalmazott.
Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a tagjelölt országok hosszú, részletes tárgyalási folyamaton mentek keresztül, amely során számos jogállamisági, gazdasági és intézményi feltételt kellett teljesíteniük. Több jelenlegi tagjelölt ország immár tíz–tizenöt éve vár a csatlakozásra, miközben Ukrajna esetében néhány év alatt lezárnák a folyamatot.
Siklósi Péter szerint Ukrajna jelenlegi helyzete alapján különösen problematikus lenne a gyorsított felvétel.
„Ukrajna messze a legfelkészületlenebb: az államot átszövő korrupció, és a háborús helyzet önmagában kizárná a gyors felvételt”
– tette hozzá.
A vezető kutató szerint legalább ilyen súlyos kérdés az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás mértéke. A kiszivárgott tervek alapján az Európai Unió tíz év alatt mintegy 800 milliárd dollárt fordítana az ország polgári újjáépítésére, miközben a dokumentum egy külön megjegyzésben további, közel 700 milliárd dolláros katonai kiadással is számol.
„Ez összesen 1500 milliárd dollár tíz év alatt, amit ilyen léptékben csak hitelfelvétellel lehet finanszírozni” – mondta Siklósi Péter.
Hozzátette: az uniós költségvetés már most is jelentősen terhelt, ezért egy ilyen volumenű finanszírozás elkerülhetetlenül közös hitelfelvétellel járna, amelynek visszafizetése hosszú időre terhelné az európai adófizetőket.
A szakértő szerint az adósság visszafizetésének realitása felveti az adóemelések és a költségvetési megszorítások kockázatát is, különösen azokban az országokban, amelyek gazdasági mozgástere eleve szűkebb.
A tervek harmadik, Magyarország szempontjából különösen érzékeny eleme Ukrajna gyorsított bevonása lenne az Európai Unió közös piacába, még a teljes jogú tagság előtt.
Siklósi Péter szerint ez elsősorban az agrárszektort érintené hátrányosan.
Ukrajna rendkívül jó minőségű termőfölddel rendelkezik, miközben jelenleg nem köteles betartani az uniós környezetvédelmi, növényvédelmi és állatjóléti előírásokat. Ez jelentős költségelőnyt biztosít az ukrán termelőknek az európai gazdákkal szemben.
A kutató rámutatott: a földrajzi közelség miatt Magyarország különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, mivel az olcsó, vámmentes ukrán mezőgazdasági termékek gyorsan eláraszthatnák a piacot. Véleménye szerint egy feltételek nélküli, gyorsított integráció nemcsak a magyar, hanem más közép-európai gazdák megélhetését is veszélybe sodorná.
Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard
