Vagyonadó, többkulcsos adó, emelkedő vállalati terhek – Csercsa Balázs szerint a Tisza Párt belső gazdasági elképzelései jelentősen eltérnek attól, amit kifelé kommunikálnak. A párt egykori egyházügyi munkacsoport-vezetője az Indexnek beszélt a kiszivárgott, 600 oldalas dokumentum hátteréről, Magyar Péter személyiségéről, a brüsszeli elvárásokról és arról is, miért vált számára erkölcsileg vállalhatatlanná a folytatás.
Az egyházpolitikán kívül nem érthetek egyet azokkal az irányelvekkel, amelyeket a párt belső körei az esélyegyenlőség és oktatás viszonyáról gondolnak – árulta el az Indexnek Csercsa Balázs, aki a Tisza Párt egyházügyi munkacsoportjának vezetője volt. Emlékezetes, még január 20-án jelentette be, kilép a Tisza Pártból és a jövőben önkéntesként sem vesz részt a párt munkájában. Csercsa Balázs az Indexnek beszélt a Magyar Péterékhez történt csatlakozásáról, a párt működéséről, valamint a döntésének okáról is.
Az egykori tiszás vezető szerint számára kiemelten az esélyegyenlőség és oktatás témája, de a párt oktatási vezetése nem akart ezzel foglalkozni. Kitérve a gazdasági kérdésekre, elárulta:
„Szembetűnő volt az a kapkodás, amely az elhíresült 600 oldalas dokumentum megjelenését követte”
Elmondása szerint a Tisza Párton belül is folyamatosak voltak a találgatások, hogy mi a helyzet ebben a kérdésben, azonban abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy tartalmilag egyezik azokkal a gondolatokkal, amelyeket a párt gazdasági területétől már korábban is hallottunk.
Kifelé más a kommunikáció
„Ilyen volt például a többkulcsos adó, a vagyonadó vagy a cégek adójának megemelése. A konkrét dokumentum készítésében – mint minden más dokumentum esetében – sok neves közgazdász és szakértő vett részt és mindenki a saját területéről tett hozzá gondolatokat”
– emelte ki.
Úgy folytatta: „a Fidesz a kiszivárgott dokumentumot kormányprogramnak címkézte, de nálunk mindenki tudta, hogy ez valójában konvergenciaprogram (ez még a dokumentum nevében is szerepel),
amely mögött rendszerint az Európai Néppárttól érkező elvárások húzódnak és amely mentén meg akarnak majd állapodni Brüsszellel”.
Szerinte emellett a nyilvánosság számára készül választási gazdasági program, kifelé viszont csak azt kommunikálják. Köztudottnak nevezte azt is, hogy a párt hozzáállása az EU és az EPP irányvonalához több elemben eltér attól, mint amit kifelé kommunikálnak. „Ilyen egyébként a mezőgazdasági termények kérdése is, jöjjenek akár Ukrajnából vagy Dél-Amerikából” – jegyezte meg.
Magyar Péter véleményét harsogni kötelező
Csercsa Balázs kitért a pártelnök viselkedésére is. „Személyisége is olyan, akivel nagyon nehezen lehet együttműködni. Amikor valódi arcát mutatja, akkor autokratikus, lekezelő és agresszív. Jelenleg egyetlen vélemény van, amit a közösségben harsogni kötelező: az övé. (…) A be nem teljesült ígéretek sorát pedig napestig lehetne sorolni” – fogalmazott.
Hozzátette: a jelöltállítás sem úgy zajlott, ahogy előre megígérték, ugyanis a jelöltek személye a legtöbb választókörzetben előre eldöntött volt, akik mellé csak kirakatembereket kerestek, és a választást eljátszották. „A jelölti kiválasztás során többünket méltatlan, megalázó helyzetbe hozták” – fogalmaztak.
Csercsa Balázsnak ez már nem fért bele erkölcsileg
Az egykori tiszás vezető azt is kifejtette, miért döntött a távozás mellett: amennyiben komolyan veszi az erkölcsi alapelveit, nem adhatja nevét a Tiszához. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, fontos különbséget tenni a Tisza Párt és a Tisza közössége között, ugyanis utóbbi szerinte sokezer lelkes, őszinte, becsületes, hazáját szerető emberből áll, akiktől kilépése után sok támogatást kapott.
„Van ugyanakkor a Tisza Párt, amelynek – Magyar Péter ígéreteivel ellentétben – még jelenleg is csak húsz-harminc tagja van, és nagyrészt nem lehet tudni, hogy kik azok. Jelenleg azt látom, hogy ez a szűk pártelit, amelybe nem véletlenül nem engednek be senki mást, a saját érdekeiért és meggazdagodásáért dolgozik, amihez csupán felhasználják és kihasználják a Tisza-közösség lelkes jóindulatát. Azt vettem észre, hogy Magyar Péter eddig bármit is ígért, az sosem teljesült úgy, ahogy megígérte. Mindig »másképp alakult«, amit éppen akkor mindig nagyon meg kellett érteni”
– folytatta Csercsa Balázs, hozzátéve: „Ilyen volt például, hogy a Tisza közössége alulról szerveződő, szabad, helyi közösségek hálózata lesz. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy a Tisza-szigeteknek és önkénteseknek szigorú rend szerint, pártutasításra kell működniük. Kihasználják őket feladatokra, de segítséget vagy válaszokat a kérdéseikre nem kapnak”.
Címlapkép: Facebook/Kocsis Máté
