„Mi azt szeretnénk, hogy az árak valóban csökkenjenek és a vásárlók megelégedésére történjen minden értékesítés” – közölte Sára Botond, aki szerint a profit-plafon betartását egyrészt azért ellenőrzik, hogy tartósan fenn tudják tartani az alacsony élelmiszerárakat, ugyanakkor azonban azt is fontosnak tartják, hogy a kereskedők minden intézkedést betartsanak.

Az élelmiszerárak profitplafonja kapcsán a Gazdasági Minisztériumban háromoldalú megbeszélés zajlott, melyen a szaktárca mellett Budapest Főváros kormányhivatala, valamint az élelmiszerforgalmazó boltok képviselői vettek részt. Mint ismert, a kormány a március 17-től tíz százalékos árréskorlátozást vezetett be 30 élelmiszer-kategóriában, amely több mint ezer terméket érint. A fogyasztói árak emelkedése ugyanis január után februárban sem mérséklődött.

A kormányzati beavatkozás hatására az ezer érintett termékből nagyjából 800-nál csökkentek az árak. Csakis ott nem történt árcsökkenés, ahol már eleve is tízszázalék alatt volt az árrés.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az élelmiszerárrés-szabályozásnak már márciusban kézzelfogható eredményei lesznek, áprilisra pedig, mikor is már teljes mértékben érvényesül az árrésstop hatása, két százalékponttal csökkenni fog az élelmiszer-infláció, vagyis a jövő hónapban hét százalék alá megy majd a drágulás mértéke.

A miniszter mindez alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció.

Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket az NKFH szakmai irányításával minden vármegyében a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalok végzik. Sára Botond, a budapesti kormányhivatalokat vezető főispán tájékoztatása szerint a profit-plafon betartását

egyrészt azért ellenőrzik, hogy tartósan fenn tudják tartani az alacsony élelmiszerárakat, ugyanakkor azonban azt is fontosnak tartják, hogy a kereskedők minden intézkedést betartsanak.

Mint azt a főispán a közösségi médiában elmondta: „Jeleztük a kereskedőknek, hogy a beszerzési árral kapcsolatban be fogjuk kérni az alátámasztó dokumentumokat. Az árrésstopnak és ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy most drasztikusan csökkentek az árak. Azt kértük, hogy ezzel kapcsolatban megfelelően tájékoztassák a vásárlókat, hiszen ezek nem akciók keretében történnek”.

Sára Botond ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy az élelmiszerárak profitplafonjának március 17-i bevezetése óta „érkezett már a kormányhivatalhoz vásárlói panasz. Ezeket természetesen mi ki fogjuk vizsgálni és az ellenőrzéseket le fogjuk folytatni. Mi azt szeretnénk, hogy az árak valóban csökkenjenek és a vásárlók megelégedésére történjen minden értékesítés”

– mondta a közösségi médiafelületén Sára Botond, fővárosi főispán.

A hirado.hu ezirányú kérdésére Budapest Főváros Kormányhivatalának sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a főváros illetékességi területén a profitplafon rendelkezéseinek betartását 2025. május 31-ig folyamatosan ellenőrzik.

Március 17-e óta minden nap tart ellenőrzést a kormányhivatal.

Az eddigi tapasztalataik szerint a boltokban nem minden esetben álltak rendelkezésre „teljeskörűen a beszerzési árakat alátámasztó dokumentumok”, ezért azok utólagos bekéréséről kellett intézkedniük. Mint az a sajtóosztály válaszában olvasható: „kevés kivételtől eltekintve az tapasztalható, hogy az érintett vállalkozások többsége együttműködő magatartást tanúsít. Ugyanakkor a vásárlók részéről a termékek rendelkezésre állását, valamint az érintett termékek árát kifogásoló bejelentések érkeztek a kormányhivatalhoz.

A panaszokban jelzett üzleteket a fogyasztóvédelmi munkatársaink kiemelten ellenőrzik.

A kormányhivatal a vásárlói tájékoztatás és marketing fogások szempontjából is folyamatosan monitorozza a kereskedelmi gyakorlatot, különös figyelemmel arra, hogy a tapasztalt „akciós” ártájékoztatások megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak” – olvasható a kormányhivatal sajtóosztályától a tájékoztatóban.

Eitmann Norbert szerint ha a helyszíni ellenőrzés „jogsértést valószínűsít, a fogyasztóvédelmi hatóságnak hatvan napja van a tényállás tisztázására, vagyis a vállalkozás nyilatkozatának beszerzésére és értékelésére, majd a megfelelő szankciót tartalmazó határozat meghozatalára. Bírság kiszabására ez alapján a még nem került sor”.

A NKFH sajtófőnöke szerint

a kormányhivatalok az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabhatnak ki,

míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén termékkategóriánként akár kétmillió forint is kiszabható lesz.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Freepik