Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő mellett Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter tájékoztatja a sajtót a kormányzati intézkedésekről.
Elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program – mondta Gulyás Gergely a fix három százalékos hitelről. Mint kifejtette, piaci kamatozású hitelhez képest 10 millió forintonként havi 30 ezer forintot spórol, aki él ezzel a lehetőséggel. Így egy 50 milliós hitel eseté havi 150 ezret lehet spórolni. Gulyás azt mondta:
Az indulás zökkentőmentesen zajlott, egy hét alatt több mint 5 ezer kérelmet nyújtottak be. A rendszerváltoztatás óta nem volt ilyen otthonteremtési program, amelyre ennyi idő alatt ennyi kérelem érkezett volna be. Gulyás Gergely tájékoztatott: a szabályokat úgy alakították, hogy 3 százalék a maximum, de vannak olyan bankok, amelyek ennél alacsonyabb kamatért kínálnak hitelt. Az önerőszabályokat a Magyar Nemzeti Bank biztosította.
A tárcavezető tájékoztatása szerint 3 hét alatt közel 30 ezer Otthon startos lakás megépítését célzó szándék érkezett a programirodához. Mint mondta, új lakások épülnek majd, amelyek árukat tekintve felső korlátozással rendelkeznek majd. Hozzátette: azt várják, hogy ezek a számok a következő hetekben tovább fognak nőni, és el fogják érni az 50 ezret is.
A miniszter szerint a programmal az is jól jár, aki nem veszi fel, ugyanis jelentősen mérséklődtek az albérletárak, máshol pedig az árak növekedése mérséklődött. Az albérletek helyett ugyanis sokan élnek a hitel lehetőségével, így enyhül a nyomás az albérletpiacon. Úgy vélekedett, a program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így valós segítség azoknak, akik saját ingatlanban szeretnének élni.
Marad még az árrésstop
Gulyás Gergely az árrésstopról elmondta, hogy a kormány augusztus végén döntött annak további három hónapos meghosszabbításáról. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés jelentős inflációcsökkentő hatással bír:
számításaik szerint több mint 1 százalékponttal mérsékli az élelmiszer-inflációt.
Rámutatott ugyanakkor, hogy ez nem feltétlenül jelenti az árak tényleges csökkenését, inkább azt, hogy a drágulás üteme mérsékeltebb, mint az intézkedés nélkül lenne.
Kifejtette, hogy az élelmiszeriparban nagy különbségek vannak az egyes termékek között: míg egyes helyeken 20–25 százalékos árcsökkenés is megfigyelhető, máshol – ahol a kereslet lényegesen nagyobb a kínálatnál, vagy ahol a mezőgazdasági termelés szűkösebb – továbbra is jelentős az áremelkedés. Ebben a helyzetben a kereskedelmi árrés 10 százalékos korlátozása fontos eszköz az infláció mérséklésére.
A jövőt illetően Gulyás hangsúlyozta, hogy az árrésstop további fenntartásáról november végéig dönt majd a kormány. Mint mondta, bármilyen döntés születhet, attól függően, hogyan alakulnak a piaci folyamatok és az inflációs adatok.
Továbbra sem támogatja a GMO-t a kormány
Az élelmiszerbiztonsági szabályok lazulásáról szólva Gulyás elmondta, hogy Magyarországon a GMO-mentesség alkotmányos alapelv, és az eddigi uniós gyakorlatok a világon is kiemelkedően szigorú védelmet biztosítottak. Szerinte most egy olyan ideológiai irányzat erősödik, amely politikai okokból lazítana a szabályokon, különösen az ukrán termékek korlátlan beengedésével. Ez nemcsak a gabonapiacot torzíthatja, ahogy az tavaly is látszott, hanem azt is eredményezheti, hogy kevésbé ellenőrzött termékek kerülnek be az európai piacra. Gulyás szerint az Európai Uniónak meg kellene őriznie szigorú élelmiszerbiztonsági szabályait, és nem szabadna engednie, hogy politikai megfontolások felülírják ezeket.
A kormány nem fél a lakossági kamatstop miatt indított alkotmánybírósági eljárástól
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány számára érthető, ha a Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult a lakossági kamatstop meghosszabbítása miatt. Hangsúlyozta, hogy a kormány döntése családok tízezreinek segít a törlesztőrészletek fizethető szinten tartásában, míg a bankok számára veszteséget jelent.
Szerinte ugyanakkor
a bankszektor Magyarországon nyereséges, és a piaci verseny egészségesen működik, így a bankok képesek elviselni a kamatstopból eredő terheket, különösen úgy, hogy a nyereségükből ez a veszteség fedezhető.
Folytatódhat Paks II.
Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette az Európai Bizottság a Paks II. atomerőműnek adott állami támogatását engedélyező határozatot. Az EUB nem hozott olyan döntést, amely szerint a létesítmény fejlesztése bármilyen uniós jogot sértene. A mostani döntés azt mondja ki, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta, hogy megfeleltek-e az eljárások az uniós közbeszerzési eljárásoknak – ismertette egy kérdésre Bóka János az ítéletet.
Magyarország számára az következik, hogy mindenben az uniós jognak és a lojális együttműködésnek megfelelően járunk majd el, hogy az Európai Bizottság egy megfelelő támogatási határozatot hozzon. A mostani döntés nem akadályozza a paksi bővítés folytatását – tette hozzá az uniós ügyi miniszter.
Biztonsági helyzet, nemzeti konzultáció
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a kormány tegnap tárgyalt a biztonsági helyzetről. A lengyeleket ért támadásról szólva elmondta, hogy a magyar kormány kiáll Lengyelország mellett. A Katarban történtekről elmondta, felvették a kapcsolatot a katari külügyminiszterrel, akiknek leszegettek: kiállnak Katar területi integritása mellett. Az orosz–ukrán háborúra kitérve hangsúlyozta, hogy közös érdekünk a béke, a harcok mielőbbi befejezése.
Tájékoztatása szerint a tegnapi kormányülésen döntöttek arról is, hogy nemzeti konzultáció indul a Tisza Párt kiszivárgott adóemelési terve miatt. Mint mondta, kulcsfontosságú, hogy arról általánosságban, mind az szja-ról, mind a Tisza Párt tervéről megkérdezzék az emberek véleményét. Kiemelte: október elejétől tudják postázni az erről szóló kérdőíveket.
Ezután Vitályos Eszter kormányszóvivő részletezte az elmúlt időszak kormányzati fejlesztéseit.
Ursula von der Leyen háborús beszédet mondott
Ezután Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszter közölte, az őszi politikai szezon elkezdődött az uniós szinten is. Ursula von der Leyen idénynyitó beszéde kapcsán rámutatott, abból a szempontból volt érdekes, hogy várható lesz-e érdemi irányváltás az uniós politikával kapcsolatban, illetve hogyan próbálja majd helyreállítani az iránta megcsorbult bizalmat.
Ehhez képest a bizottság elnöke egy háborús beszédet mondott. A beszédből megtudtuk, versenyképességi fordulat helyett hadigazdálkodásra van szükség, a jóléti politikák helyett Ukrajna finanszírozása lesz a prioritás, centralizáció és hatáskörelvonás várható a tagállamoktól, a tagállami szuverenitás pedig valójában csak illúzió
– mondta.
Bóka János hangsúlyozta: ez a bizottsági politika minden elemében elhibázott. Kifejtette, hogy az EU-ban nem lesz valódi migrációs fordulat, nem kerül sor a zöld átmenet érdemi felülvizsgálatára, az Ukrajna-politika felülvizsgálatára sem, a rossz kereskedelempolitikai megállapodásokéra sem.
Az EU politikai értelmében béna kacsa, és annál inkább az lesz, minél inkább támogatja az ukrajnai háborút és le kíván válni az orosz energiahordozóról, rossz kereskedelempolitikát folytat
– magyarázta.
A miniszter szerint ennek az lesz az eredménye, hogy az EU egyre jobban bevonódik az orosz–ukrán konfliktusba, ráadásul közpénzek bevonása miatt még nagyobb lesz az eladósodás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány és egyes tagállamok saját hatáskörben próbálják tompítani a rossz intézkedések hatásait, ez ellen pedig fellépnek. Hozzátette, két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak Ursula von der Leyen ellen.
Fókuszban a határvédelem
A miniszter elmondta, az unió ma gyengébb, mint egy évvel ezelőtt volt, és ha érdemi változás nem történik, a következő beszédre még gyengébb lesz. Bóka János újságírói kérdésre elmondta: magyar szempontból a legfontosabb, hogy minden jogi követelménynek megfeleljenek azok az intézkedések, amelyek a lefoglalt orosz vagyont érintenék. Mint mondta, az Európai Bizottság elnöke egy részletesen nem ismertetett javaslatot fogalmazott meg, amely a befagyasztott orosz vagyonok még szélesebb körű felhasználását és Ukrajna számára hitelként való biztosítását szorgalmazza. Szerinte fontos, hogy jogi következmények ne érhessék a tagországokat, és az eurót ne érintsék ezek az intézkedések.
A sajtóinformációk szerint Orbán Viktor levélben követeli az Európai Uniótól Magyarország határvédelmi költségeinek megtérítését, kiemelve, hogy az ország 2015 óta több mint egymillió illegális migráns belépését akadályozta meg, mégis napi egymillió eurós bírságot kap Brüsszeltől.
Bóka János kérdésére elárulta: a levélre még nem kaptak választ, az ügyet minden létező fórumon megemlítik, különösen azért, mert az Európai Bizottság elnöke nemrég kijelentette: a fizikai határvédelmi struktúrák megépítése közös európai felelősség. A kormány mindent megtesz a fordulat bekövetkezte érdekében.
Bóka János tájékoztatott: az uniós intézmények nem adtak a magyar határkerítés építéséhez érdemi támogatást nem adtak, de jelenleg tárgyalnak azokról az eszközökről, amelyek az uniós védelem megerősítését célozzák. A magyar kormány szándéka, hogy valamennyi eszközt felhasználja, ami a magyar nemzetstratégiát segíti. Hozzátette, hogy egy olyan határkerítés miatt havi egymillió eurót kell fizetnie a Magyarországnak, amire más országok támogatást kapnak.
A bizalmatlansági indítvány kapcsán megjegyezte azt is, Von der Leyen korábban leszögezte, nem kíván minden frakcióval együttműködni, tehát minimum az EP harmadával, de lehet, hogy már a többségével sem. Hétről hétre jönnek majd ilyen beszédei. Mint mondta, az EU intézményi válságban van, ami sok mindent veszélyeztet.
Ursula von der Leyen azt is megfogalmazta, hogy az új uniós költségvetési kerettervben egyszerűsíteni kell a kondicionalitásokat és kiterjeszteni azokat. Bóka János leszögezte, nem támogatnak semmilyen eszközt, ami az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra használná.
Káosz Magyar Péteréknél
A Magyar Nemzet kérdésére kifejtette véleményét arról is, hogy a magyar bankszövetség az alkotmánybírósághoz fordult h állítsák meg a lakossági kamatsop törvényellenességét. Szerinte egy olyan intézkedésről van szó, ami a lakosoknak előnyös, de a bankoknak hátrányos. Rámutatott: a bankszektor nyereséges és ebből a nyereségből azt a veszteséget, ami a családokat segíti, a bankok eltudják viselni.
Kitért a Tisza Párt adóemelési botrányára is, amelynek kapcsán leszögezte: Magyar Péter pártjában káosz uralkodik. Tarr Zoltán szavait idézte, miszerint most mindent el kell hallgatni, van, amiről nem szabad beszélni, a választások után mindent lehet. Gulyás Gergely emlékeztetett: ezzel már van a magyaroknak tapasztalta, ráadásul erősen antidemokratikus is.
A Tisza Párt rendezvényein a jobboldali újságírókat ért fenyegetések kapcsán megjegyezte, a magyar sajtónak is van benne felelőssége: egy részül azt tekinti küldetésének, hogy a Tisza Pártot segítse és propagandistává váltak. Az pedig, hogy egy kérdezni akaró riportert lökdössenek, az nem elfogadható – utalt Ruszin-Szendi Romuluszra a tárcavezető.
Az októberben induló nemzeti konzultáció kapcsán pedig rámutatott: a közteherviselés egy kulcsfontosságú ügy. Ha a Tisza Párt pedig valóban adóemelést akar, akkor vállalják, mert erről nem a választások után, hanem előtt kell beszélni.
A Tisza adópolitikájáról szólva azt mondta: Brüsszelnek a társasági adó növelése a fontosabb, mert a cégek ide jönnek nyugatról, annyira kedvező az adózási rendszer számukra. Ezt Brüsszel régóta meg akarja fúrni, és a Tisza egy brüsszeli köldökzsinóron tartott párt, amelynek a vezetője elleni nyomozást csak a brüsszeli mentelmi joga teszi lehetetlenné – magyarázta.
Magyar Nemzet, Portfolio.hu, MTI
Címlapkép: Budapest, 2025. szeptember 11.
Bóka János európai uniós ügyekért felelõs miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivõ és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (b-j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. szeptember 11-én.
MTI/Bruzák Noémi
