Mi a probléma a demokráciával? Miért nem lett köztársasági elnök? Milyen a viszonya Orbán Viktorral? Ezekre a kérdésekre válaszolt Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Terjedelmes interjút adott a Maxima című műsornak Kövér László. A házelnök ebben fejtette ki a véleményét számos kérdésről. Beszélt többek között arról, hogy „a kelleténél gyakrabban és egyértelműbben mondja ki, amit gondol, ez pedig nem feltétlenül jó”. Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan kijelentése, amit nagyon megbánt, az Országgyűlés elnöke igenlő választ adott:

„Persze, több is, például az emlékezetes »köteles beszéd«. Ugyan még a gyurcsányi önvallomás szerint sem volt agresszív, hecckampányt csináltak belőle néhány nappal a választás előtt 2002-ben, és bizonyos értelemben rám száradt.

Nyomta a lelkiismeretemet, hogy vajon mennyivel járultam hozzá a vereséghez, de aztán megnyugtattam magam, hogy nem ezen múlt, sok minden okozta a fordulatot. A Jóisten azóta egyfajta elégtételt is adott nekünk, hiszen a 2002-es választási vereség kellett ahhoz, hogy 2010 után ilyen hosszú időn keresztül, alkotmányozó többséggel tudjuk kormányozni az országot” – mondta el a házelnök, aki szerint ez „tanulság volt, hogy a politikában nem szabad mindent kimondani, amit az ember gondol, mert még a manipuláció lehetőségétől eltekintve is könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy mások másként értelmezik, és kihasználják azt az őszinteséget, amit egy-egy ilyen mondat tükröz”.

Arra a felvetésre, hogy huszonöt éve nem tölt be aktív kormányzati szerepet, ám mára a házelnökség összeforrt a személyével, Kövér László a következőket válaszolta:

„Talán nem szerénytelenség, ha egyetértek ezzel. Történelmi lehetőség volt ez az időszak, hogy alkossunk valamit, és jó értelemben a magunk képére formáljuk az országot. Bár ez szemlátomást valakiknek zavaró, attól még a jó meggyőződésünk szerint való. Örülök neki, hogy megkaptam ezt a megbízatást 2010-ben, és úgy gondolom, a Kossuth tér méltó átalakítása sem jöhetett volna létre nélkülünk – a munkatársaink, mások mellett Wachsler Tamás, nemrég elhunyt barátunk és a kormányzati háttér nélkül”.

A mai parlamenti életről is megvan a véleménye a házelnöknek:

„Az ellenzék gyakorta vádol azzal, hogy visszaélek házelnöki hatalmammal, hogy korlátozom a szólásszabadságát. Valójában azonban sosem mentem el addig, ameddig szükséges lett volna.

Mindig megvártam a nyilvánvaló jogsértések és rendbontások végét, csak utána léptem. A bírságolási rendszert a nemzetközi gyakorlat alapján építettük be a házszabályba, és elég erős visszatartó erőnek bizonyult. Legalábbis a verbális durvaságok visszaszorultak. (…) Most eljutottunk oda, hogy egy egyébként nem nagyon létező párt támogatottság híján, kétségbeesésében az utolsó szalmaszálat megragadva próbálkozott egy füstbombás akcióval, ami kudarcba fulladt. Úgy tűnik, néhányan a Momentum képviselői közül is belátták, hogy a pártnak nem véletlenül lett az a neve, ami. A tettükkel egyébként szerintem ténylegesen bűncselekményt valósítottak meg, méghozzá a legdurvább fajtából, ezért meg is tettem az ügyészségen a feljelentést”.

Arra az újságírói felvetésre, hogy tavaly már másodszor volt az ország ideiglenes államfője, hogy többen éppen őt várták köztársasági elnöknek, Gulyás Gergely pedig egy helyütt azt is mondta, azért esett Novák Katalinra a választás, mert a jelöltek közül Kövér László nem vállalta, a házelnök elmondta: nem érzi magát alkalmasnak az államfői poszt betöltésére.

„Nem az én habitusomnak való, hogy eljátsszam a nemzetegyesítő államfő szerepét. Politikai pályafutásom a baloldalról nézve eléggé terhelt ahhoz, hogy könnyen kikezdhető legyek, ráadásul nem is éreztem volna jól magam egy olyan szerepben, ami alapvetően reprezentatív, és kevés hatáskörrel jár” – tette hozzá.

Kövér László arról is beszélt, mit jelent a Fidesz számára a NER:

„A nemzeti együttműködés rendszere nekünk azt jelenti, hogy mindenkinek, aki az ország javára akar dolgozni, támogatást adunk,

akkor is, ha ad absurdum az MSZP–SZDSZ-kormány minisztere volt. Az aktuálisan futó kis- és középvállalkozás-­fejlesztési program Demján Sándor nevét viseli, aki a rendszerváltozás előtt az egyik első fecske volt a piacgazdasági szereplők sorában. Egyike volt azoknak, akik megpróbálták átültetni a gyakorlatba a szocializmus keretei között a vállalkozásra vonatkozó szabályokat, gazdasági törvényeket. Demján szociáldemokrata meggyőződésű ember volt, mi mégis megtaláltuk vele a közös hangot. Nyilvánvaló, hogy van bennünk politikai elköteleződés e tekintetben, az ember nem szívesen támogatja az ellenségeit, de ez nem személyes ügy. A mi ellenségünk az, aki a hazának is az ellensége”.

A házelnök elmondta véleményét Gyurcsány Ferenc bejelentett visszavonulásáról is: „Egyfelől tizenkilenc évet késett a bejelentés, másfelől látszólag új helyzetet teremt nemcsak az ellenzéki térfélen, hanem a kormánypártok és az ellenzék küzdelmében is.

Ha a jobbik énem tekint vissza az 1990-ig terjedő időszakra, és megengedő vagyok, azt kell mondjam, visszasírjuk nemhogy Horn Gyulát meg az első MSZP-frakciót – amelyben akadémikusok, kiváló értelmiségiek, sőt politikai bebörtönzöttek is voltak –, de még Gyurcsány Ferencet is. Pedig amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kampánnyal, majd a rendőrrohammal elkövette a nemzet­árulást, azt gondoltam, Gyurcsány egy olyan moral insanity, akivel a politikában elérkeztünk az »abszolút fagyponthoz«. Ehhez képest Magyar Péter még Gyurcsány Ferencnél is alávalóbb, mert utóbbi lehet, hogy az országot elárulta, de a családját legalább szereti. Az ellenzéket nézve, nincs annál lejjebb, mint ahol most vagyunk, bár félve merem ezt kimondani. A másik énem a folytonosságot látja, vagyis ez egyenes folytatása annak, ami 1994-ben történt”.

Mandiner.hu

Borítókép: Kövér László
Forrás: Facebook/Fidesz