Az orosz-ukrán háború egy világháború része, és részben a második világháború folytatása, jelentette ki a házelnök.

Az Európai Uniónak katasztrófát jelentene, ha Ukrajnát felvennék az EU-ba – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke az Európa Szabadegyetemen tartott előadásában pénteken Lakiteleken.

Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna felvételével a háborút is felvennék az unióba. Véleménye szerint az orosz-ukrán háború egy világháború része, és részben a második világháború folytatása.

A házelnök kiemelte: a következő választások tétje Ukrajna EU-s csatlakozása, amely kockázatokat és veszteségeket jelentene Magyarország számára.

Kövér László biztonsági kockázatként a háborút és a szervezett bűnözés beáramlását említette meg, gazdasági szempontból pedig az következne, hogy Magyarország nettó befizető ország lenne, a magyar gazdák elveszítenék az agrártámogatásokat és a piacaikat is valamint EU-s források szűnnének meg.

A házelnök kitért az egészségügyi kockázatokra és az élelmiszerbiztonsági kérdésekre is. Előbbihez azt fűzte hozzá, hogy Ukrajna számos olyan problémával küzd a közegészségügy terén, amit „mi nem akarunk megtapasztalni”. Élelmiszerbiztonsági szempontból a génmanipulált élelmiszerek terjedésének veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Kövér László elmondta, politikai kockázatot is jelentene az ukrán csatlakozás. „Ukrajna felvétele Brüsszel számára eszköz az európai döntéshozatali rendszer további központosítására” – hívta fel a figyelmet.

A kormánypárti politikus úgy véli, hogy a gazdaságilag várhatóan még évtizedekig kiszolgáltatott Ukrajna egy olyan súlyú politikai szereplő lenne az EU-s döntéshozatalban, amelyet Brüsszel bármely kérdésben felhasználhatna a „blokkoló kisebbség” létrejöttének megakadályozására. Így továbbra az EU már nem lenne Magyarország számára a nemzeti érdekek érvényesítésének legjobb kerete. Kiemelte: Ukrajna gyorsított felvétele valójában kulcsa az EU brüsszeli átalakítási terveinek.

Kövér László előadása második felében arról beszélt, megjelent egy olyan háttérhatalom, amelyet egy nehezen megszemélyesíthető, pénzalapú hálózat alkot, célja a nemzetállami keretek felszámolása, és ma már a politikai elitek kiválasztását is döntően befolyásolni tudja. A jelenlegi magyar kormány valójában ezzel a globalista hatalommal küzd.

Ennek a háttérhatalomnak Ukrajna csak eszköz a közös EU-s hitelfelvétel, a demokrácia leépítése, a többség megbélyegzése, a normák relativizálása illetve megszüntetése, a szabadság mibenlétének átértelmezése, a szabadságjogok átrendezése, a nemzetállamok eladósítása, a privatizáció, a társadalmaknak a piaci törvényekre hivatkozó elszegényítése mellett – részletezte a házelnök.

MTI

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Bíró Zoltán irodalomtörténész, Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Lezsákné Sütő Gabriella, Lezsák Anna, Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Molnár Arnold és Lantos Györgyi szobrász (b-j) Nagy László költő, műfordító szobrának avatásán Lakitelken, a Kölcsey-ház előtt 2025. július 5-én.
Forrás: MTI/Ujvári Sándor