II. Rákóczi Ferenc nemcsak egy ország, hanem az Isten és a haza iránti alázat fejedelme is volt, hiszen bebizonyította, hogy nemcsak az idegen birodalmi erőszak és a gyűlölet, hanem a szeretetből és méltóságból fakadó nemzeti önrendelkezési akarat is történelemformáló erő – mondta Kövér László házelnök a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem tiszteletére rendezett Rákóczi 350 című történettudományi konferencia megnyitóján pénteken, az Országházban.
Hozzátette: a 350 éve, március 27-én született fejedelem személyes életpéldájával bizonyította be, hogy
az igazi tekintély nem az erőszakban és a világi pompában, hanem a szelídségben és az önfeláldozásig hű szolgálatban rejlik.
A házelnök elmondta, hogy a pénteki konferencia résztvevői egész nap a fejedelem személyéről és koráról szóló szerteágazó előadásokat fognak hallani, ezért beszédében ő a Rákóczi által vezetett szabadságharc pénzügyi vonatkozásaira tér ki.
Mint mondta,
azért lehet keveset hallani a Rákóczi-szabadságharc, valamint a 1848-49-es szabadságharc pénzügyi vonatkozásairól, mert a történettudomány a mai napig adós a modern kori magyar állam pénzügytörténetének őszinte feltárásával.
Kifejtette, hogy értékátszámítási módszerekkel és mai euró árfolyamon számolva a Habsburg Birodalom körülbelül 20 milliárd euró magánbanki hadi hitelből verte le a Rákóczi-szabadságharcot, a fejedelem által vezetett magyar kuruc világ pedig mai értéken számolva hozzávetőleg 10 milliárd eurót tudott fordítani a szabadságharc anyagi szükségleteire. Ennek az összegnek mintegy 15 százalékát jelentette a fejedelem vagyona és jövedelme, valamint a kuruc világ anyagi önereje, körülbelül 15 százalékot képezett a francia hadisegély és nagyjából a költségek 70 százalékát biztosította a fejedelem bizalmi fémpénze, a libertas nevet viselő rézpénz.
Ez a magyar közpénz éltette anyagi értelemben 1704 és 1711 között a kuruc szabadságharcot, és mindaddig képes volt hadrendben tartani az országot, míg az 1708-ban kitört pestisjárvány két év alatt Magyarországon meg nem ölt körülbelül 400 ezer embert, és ezzel, valamint a kényszerű és folytonos karantén miatt a kurucok számára gyakorlatilag kizikailag lehetetlenné vált a háború folytatása – emelte ki. „A bizalom a magyar jövőben ekkor megingott, ezért a magyar közpénz, a libertas is összeomlott, a szabadságharc ügyével együtt” – hangoztatta.
„Nagyságos fejedelmünk 35 esztendős korában örökös száműzetésbe kényszerült, ahol 24 esztendő múlva, 59 éves korában elhunyt. Míg szerencsésebb korok államférfiai 35 esztendős korukban lépnek a történelem színpadára, Rákóczi ekkor volt kénytelen megválni nemcsak ezen színpadtól, hanem a szülőhazájától is, és lett állam nélküli államférfivá, bujdosóvá a magyar szabadsággal együtt” – fűzte hozzá a házelnök.
Magyar Levente: II. Rákóczi Ferenc örököseiként a magyar szabadság melletti kiállás a legfontosabb feladatunk
II. Rákóczi Ferenc örököseiként a magyar szabadság melletti kiállás a legfontosabb feladatunk ma is, de jelenleg nem fegyverrel kell harcolni, hanem kemény fellépéssel hazánk békéjének és biztonságának megóvása céljából – közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a tárca tájékoztatása szerint pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tarpán.
A miniszterhelyettes a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen leszögezte, hogy az erdélyi fejedelem kimagasló alakja a magyar történelemnek, aki hazánkat szabadságharcba vezette a Habsburg elnyomás ellen, és „óriási személyes áldozatot hozott azért, hogy a magyar ügyet szolgálja, gyakorlatilag lemondva a földi élet minden javáról, hogy ezt a küzdelmet felvállalja”.
„Akkor Rákóczinak és kortársainak karddal kellett megvédeni a magyar szabadságot (…) Ma Magyarországnak szerencsére nem kell a szabadságát fegyverrel védenie, ma Magyarországnak nem fegyverrel kell megvédenie a szabadságát, hanem azzal a kiállással, amit minden nap teszünk annak érdekében, hogy megőrizzük az ország békéjét, biztonságát egy háborús időszakban, amelyben mindenhonnan külső veszélyek fenyegetnek”
– húzta alá.
„A magyar szabadság melletti kiállás Rákóczi örököseiként, Rákóczi szellemében a legfontosabb feladatunk ma is” – tette hozzá.
Történelmi emlékhely lett a szerencsi Rákóczi-vár
Történelmi emlékhely lett a szerencsi Rákóczi-vár és a református templom, az avatási ünnepségen beszédet mondott Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki a történelmi örökség és a nemzeti identitás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Áder János elmondta, a döntés új fejezetet nyit a Hegyalja kapujában álló erődítmény és a több évszázados templom életében, amelyek a jövőben kiemelt figyelmet és védelmet élveznek.
Felidézte, hogy
a vár a 16. században épült, a Rákócziak birtoklása idején erősödött meg és nyerte el reneszánsz jellegét, míg a templom falai között 1605-ben Bocskai Istvánt választották fejedelemmé.
A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmi emlékhellyé nyilvánítás a kutatók és szakemberek számára „örökre megmaradó kihívás”.
Hozzátette, ennek megfelelve II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján konferencián emlékeznek a fejedelem életére és munkásságára.
Kiemelte, a történelmi helyszínek nemcsak a múlt eseményeit őrzik, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a jelen és a jövő nemzedékei személyes kapcsolatba kerüljenek a történelemmel. Úgy fogalmazott, a nemzeti emlékezet akkor marad élő, ha nem csupán tisztelettel fordulunk a múlt felé, hanem meg is értjük annak üzeneteit és képesek vagyunk azokat a mindennapok részévé tenni.
MTI / Civilek.info
Címlapkép: Kövér László, az Országgyûlés elnöke beszédet mond II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem tiszteletére rendezett Rákóczi 350 címû történettudományi konferencia megnyitóján az Országház Felsõházi termében 2026. március 27-én.
MTI/Kovács Attila