Krasznahorkai szemléletes és látomásos életműve az apokaliptikus borzalom közepette is képes kiemelni a művészet erejét. Az író évtizedek óta elismert az egész világon, most pedig hivatalosan is az irodalom legnagyobbjai közé került. Stockholmban szerda délután adták át a Nobel-díjakat.
Idén Krasznahorkai László magyar írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat Alfred Nobel halálának évfordulóján, amelynek átadóját a Magyar Nemzet internetes oldala élőben kísérte figyelemmel.
A fizikai Nobel-díjat John Clarke, Michel Devoret és John M. Martinis kapta az elektromos áramkörökben végzett kvantummechanikai felfedezéseikért. Az Egyesült Államokban dolgozó három tudós eredményei lehetőséget teremtettek a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére, beleértve a kvantumkriptográfiát, a kvantumszámítógépeket és a kvantumérzékelőket.
A kitüntetés 11 millió svéd koronával (388 millió forinttal) jár, amelyet a tudósok között egyenlő arányban osztanak fel.
A kémiai díjat Susumu Kitagawa, Richard Robson és Omar M. Yaghi vehette át a fém-organikus hálózatok fejlesztéséért. A három tudós a nyolcvanas évek végén olyan molekuláris szerkezeteket hozott létre, amelyek nagy porozitásúak, és amelyeken keresztül gázok és más vegyi anyagok áramolhatnak. Ezek az úgynevezett fémorganikus térhálók alkalmasak bizonyos anyagok megkötésére és tárolására. Felhasználhatók a sivatagi levegőből vízgyűjtésre, a szén-dioxid megkötésére, mérgező gázok tárolására vagy kémiai reakciók katalizálására.
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapta a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért. A három tudós azonosította az immunrendszer biztonsági őreit, a regulációs T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy immunsejtjeink saját szervezetünket támadják.
Eredményeik reményt nyújtanak az autoimmun betegségek kezelésére vagy gyógyítására,hatékonyabb rákkezeléseket tehetnek lehetővé, és segítségükkel megelőzhetők lehetnek a súlyos szövődmények az őssejtátültetések után.
Krasznahorkai László író kapta az irodalmi Nobel-díjat. Sátántangó című kötete 1985-ben jelent meg, ahol a letört, nyomorult emberek csoportját ábrázolta, művéből 1994-ben a forgatókönyve alapján Tarr Béla forgatott világhírű filmet.
Második regénye, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik, és ez ijesztő eseményeket idéz elő. A regény megjelenése után Susan Sontag amerikai író Krasznahorkait az „apokalipszis mesterévé” koronázta. Háború és háború című regényében a levéltáros Korim György New Yorkba, a „világ közepébe” utazik, hogy egy, az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak.
Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai Dosztojevszkij egyik hősét idézi meg a reménytelenül szerelmes, szerencsejátékfüggő báróban, aki az Argentínában töltött évek után hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.
Ezekhez az apokaliptikus eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható: a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amelyet a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartanak.
Krasznahorkai szemléletes és látomásos életműve az apokaliptikus borzalom közepette is képes kiemelni a művészet erejét. Az író évtizedek óta világszerte elismert, most pedig hivatalosan is az irodalom legnagyobbjai közé került.
Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta idén a közgazdaság-tudományi Nobel-emlékdíjat „az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért”. A díj egyik felét Joel Mokyrnak ítélték oda „a technológiai fejlődésen keresztüli fenntartható növekedés előfeltételeinek azonosításáért”, a másik felét pedig közösen Philippe Aghionnak és Peter Howittnak „a kreatív romboláson keresztüli fenntartható növekedés elméletéért”. Joel Mokyr történelmi forrásokat használt fel annak feltárására, hogy a fenntartható növekedés miért vált az új normává. Philippe Aghion és Peter Howitt szintén a fenntartható növekedés mögött meghúzódó mechanizmusokat vizsgálta. Egy 1992-es cikkükben matematikai modellt alkottak az úgynevezett kreatív rombolásra: amikor egy új és jobb termék jelenik meg a piacon, a régebbi termékeket értékesítő vállalatok veszítenek.
A béke Nobel-díjat María Corina Machado venezuelai politikus kapta a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott békés küzdelméért, de a díjat lánya vette át Oslóban, mivel Machado fenyegetések miatt titkos helyen tartózkodik.
A Nobel-békedíjat Oslóban adták át, míg a többi kitüntetést Stockholmban, ahol XVI. Károly Gusztáv svéd király személyesen köszöntötte a díjazottakat.
Az esemény nemcsak tudományos és irodalmi szempontból kiemelkedő, hanem világszerte jelentős presztízst képvisel, ahol minden mozdulatnak, szónak és gesztusnak meghatározott helye van. A Nobel-díjátadó tökéletesen megtervezett esemény, ahol a díjazottak lépéseit, meghajlásait és a királlyal való kézfogást is előre gyakorolják.
Az oklevél átvételekor szigorú szabályok érvényesülnek, például a kézfogás időtartama, a meghajlás mértéke sem mindegy. A protokoll egyik szigorúan betartandó szabálya, hogy a svéd uralkodó, XVI. Károly Gusztáv soha nem fordíthat hátat a díjazottaknak.
A beszédek előre bekért szövegek alapján zajlanak, kerülve a politikai tartalmat, a személyeskedést és a harsány humort, hogy a figyelem az emberi teljesítményre és a tudomány, művészet értékére összpontosuljon.
Borítókép: Krasznahorkai László író (b) átveszi az életmûvével elnyert irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2025-ös Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2025. december 10-én – MTI/Koszticsák Szilárd
