Hazánk választási színpadán ördögök táncolnak. A beavatkozó külföldi és belső médiumok, NGO-k közös célja egy Magyar Péter vezette bábkormány létrehozása.
Patrióta kormányunk azonban mögöttes erőnkkel, tizenhat éves teljesítményével feltörhetetlen diónak bizonyul. Köszönheti ezt annak, hogy polgáraink sorskérdéseiben minden esetben kikérte véleményüket, sőt, a többség véleményét hűen képviselte. Normális körülmények között ez a természetes.
Most azt látjuk, hogy az európai uniós intézményrendszer eszeveszett módon nem parolázik saját népével. Beképzelten nagyra értékeli saját hibás elképzeléseit, semhogy 450 millió választópolgár többségi akaratát elfogadja.
A tények szerint, elszakadva a küldő választópolgároktól, politikai puccsal olyan struktúrát alakított ki, amely köszönőviszonyban sincs a valódi demokrácia ás az alapszerződés alapján elvárható egyenrangúsággal. Az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban megvett vezetők megpróbálják rabláncra fűzni a patriótákat, ezzel akadályozva a szövetséges uniós államok lakosságának érdekképviseletét. Ördögi színjáték folyik a megbújó pénzmágnások, korrumpált politikusok, pénzelt médiumok és NGO-k közreműködésével.
Fokozott működésbe léptek a gyarmatosítás nagymesterei, akik több száz évig kirabolták a Közel-Kelet és Afrika országait. Úgy érzik, eljött az idő, hogy hasonló célból szemet vethetnek Európára. Tudatosan megszállták az Európai Unió intézményrendszerét, amelynek az lett volna a feladata, hogy szövetséges államainkat tömörítse és szolgálja. Eszközként húzták elő a willkommenskultur-t, az illegális bevándorlással politikai előnyöket építettek, számolva az újkori honfoglalók szavazataival. Így aztán káoszt teremtettek a társadalomban, elvették az európai polgárok biztonságát az integrálódni nem képesekkel.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása lehetséges új pénzügyi forrásokat szabadított fel a zavarosban halászáshoz, az ukrán korrupció bevetette magát az Európai Unió arra alkalmas képviselőik és vezetőik soraiba. A kontraszelektált, Unió vezetésére nem alkalmas vezetők átgondolatlan szankcióikkal, kihasználva a parlamentben a szocliberális fölényt, azt zöldre is festették, melynek eredménye az európai gazdaság csődközeli helyzete. A tortán a hab megsavanyodott.
Véletlennek nem tűnhet, hogy a csődmesterek háborúpártiak, így van okuk a becsületesen dolgozó és adófizető polgárok pénzeszközeit Ukrajnába továbbítani. Ezt olyan mértékben fogadtatják el az Európai Bizottság javaslatával, hogy Ukrajnának még arra is van eszköze, hogy egyes, a béke mellett kiálló országok választásaiba beavatkozzon. Egy olyan ország teszi ezt, amelynek ma bizonytalanok a határai, amelynek vezetője több mint két éve, a parlamenti választások elmaradásával, legitimnek nem mondható.
Az eddig leírt események Angela Merkel német kancellár willkommenskutur-jával kezdődtek, Ursula von der Leyen EB-elnök, Manfred Weber néppárti frakcióvezető összefogásával folytatódtak, és most ott tartunk, hogy Friedrich Merz kancellár kilátásba helyezte 2030-ra az Oroszország elleni háborút. A kérdés, hogy vajon ismét a németek kívánják-e kirobbantani a világháborút?
Másodlagosnak nem mondható, hogy német, francia, valamint a volt gyarmatosító államok vezetőinek közreműködésével elkezdődött az egy szűk közösséggel vezethető birodalom kiépítése, amelynek jeleit bizonyítja a kétsebességes Európa megszervezésének előrevetítése. Igazolhatjuk azzal, hogy Lengyelország vezetésére sikerült helytartót állítani Donald Tusk személyében. Ez a régen Putyin- és oroszbarát ember diktatúrájával pár héten belül lebontotta a lengyel demokráciát, és a valódi jogállamiságot megszüntetve provinciába sodorta a lengyeleket. A lengyel események kapcsán nem véletlen, hogy a magyarországi parlamenti választások előtt fölöttünk is sötét politikai felhők
gyülekeznek.
Nem hagyjuk!
Jól látható, hogy a Donald Tusk-kal működtetett lengyel tesztüzem motorja köhögni kezdett. Az uniós szankciós és gazdaságpolitika a hitelek lélegeztetőgépére került. A mozdony túl lett fűtve és vakvágányra futott.
Az uniós nemzetek polgárai nem akarnak háborút. Szellemi honvédőik, a patrióták vezetésével nem adják nemzeteik önállóságát. Az Unió jelenlegi vezetése a menekülés útját az orosz-ukrán háború fenntartásával reméli. Téves elképzelés, kár kockáztatni Európa több országában a népfelkelést. Megfontolt módon mielőbb meg kell kezdeni az „ördögök” kiebrudalását vezetői székeikből.
A magyarok többsége, miniszterelnökünk vezetésével, évek óta magasra tartja az egyenrangú országok szövetségével alátámasztott lámpását. Megkezdődött a világ átrendeződése, Európa is erre a startra vár. A magyar képviselői választások döntő jelentőségűek, és megindíthatják azt a folyamatot, amikor a pislákoló nyugati fény helyett új izzókkal kikerülhetünk az alagútból egy békésebb, fényesebb világra.
Csizmadia László
a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
Borítókép: Facebook/Kapitány István