A leendő „jobboldali” kancellár a jelek szerint még szocialista elődjénél is magasabb szintre emeli a magyarellenes politikát.
leendő német kancellár és új kormánya arra kényszerítené az Európai Uniót, hogy büntesse meg a jogállamiságot és az uniós értékeket sértő tagállamokat. A szankciók között az uniós források visszatartása és a szavazati jogok felfüggesztése is szerepel.
A német előre hozott választások győztese, a CDU/CSU hamarosan az SPD-vel léphet pártszövetségre, amely a külpolitikai irányvonalra is hatással lesz. Az új német kormány továbbra is elkötelezetten támogatná Ukrajnát, ráadásul egy közös európai „nukleáris elrettentésben” is részt vennének.
A koalíciós megállapodásról szóló tervezetből már előzetes információk is kiszivárogtak – számolt be róla a Politico. Mint írták, Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja és Olaf Scholz pártja
példátlanul szankcionálná azokat az országokat, amelyek sértik a jogállamiságot érintő uniós alapelveket.
Habár konkrét említést nem tesznek Magyarországról a dokumentumban, a portál egyértelműnek tartja, hogy kire utalhattak ezzel. Értelmezésük szerint mindez azt jelenti, hogy az új német kormány álláspontja szerint eljött az ideje, hogy Orbán Viktort megbüntessék.
Az „EU legsúlyosabb bűnözője”
Bár a hivatalos megállapodástervezet nem nevezi meg Magyarországot, a dokumentum alig leplezett utalásokat tartalmaz az „EU legsúlyosabb bűnözőjére”, akit régóta azzal vádolnak, hogy „korlátozza a sajtószabadságot, aláássa a bírói függetlenséget és rombolja a demokratikus normákat”. A német tárgyalók kifejezték: „A meglévő védelmi eszközöket, a kötelezettségszegési eljárásoktól és az uniós források visszatartásától kezdve a tagsági jogok, például a szavazati jog felfüggesztéséig az EU Tanácsában, sokkal következetesebben kell alkalmazni, mint korábban” – írja a lap.
A lap szerint az alapvető uniós értékek és jogok megsértésének gyanúja miatt már korábban is megbüntették a magyar kormányt. Az Európai Parlament 2018-ban indította el Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárást, ami a szavazati jog felfüggesztéséhez vezethetett volna. A döntés csak a tagállamok közötti politikai megosztottság miatt rekedt meg.
Az alapvető emberi jogok megsértése és az igazságszolgáltatás függetlensége miatti aggodalmak következményeként az Európai Bizottság 2022-ben mintegy 22 milliárd euró Magyarországnak járó uniós támogatást zárolt. A büntetésből 2023 decemberében 10 milliárd eurót feloldottak, ami szintén heves vitákat váltott ki. Hozzátették, hogy a legnagyobb feszültséget Orbán Viktor ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja váltja ki. Budapest többször vétójoggal élt, hogy megakadályozza az Oroszország elleni szankciókat. Az Európai Tanács márciusi ülésén a 27 tagállam közül egyedül Magyarország vétózta meg, hogy az unió még több pénzt és fegyvert küldjön Ukrajnának. Orbán Viktor szerint az Európai Uniónak nincs elég pénze rá, hogy Kijevet katonailag és gazdaságilag is tovább finanszírozza.
A tervek szerint Friedrich Merz, leendő német kancellár és az SPD koalíciós megállapodása már április közepén megszülethet.
Fotó: Facebook / Friedrich Merz
