A rektor szerint a programokból kiszorított magyar hallgatók és kutatók ügye határozott állásfoglalást követel.
A január 30-ai diplomaosztón a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, Gyuricza Csaba arról beszélt, hogy a magyar egyetemekkel szembeni diszkrimináció határozott reakciót kíván. Értékelése szerint jogellenes a magyar hallgatók és kutatók kizárása az Erasmus+ és a Horizon programokból, miközben a Bizottság nem a megoldást keresi, hanem kifogásokat sorol és halogat – írta meg a hírtv.hu.
A háttérben a 2022 végi brüsszeli döntés áll, amely a beszámoló szerint egyszerre érintette a magyar felsőoktatási intézményeket, az egyetemisták nemzetközi mobilitását és a kutatói pályázati lehetőségeket.
Azóta hat magyar egyetem pert indított, az eljárás első tárgyalását ősszel tartották.
A perben elhangzottak alapján a bírók akkor döbbentek meg igazán, amikor világossá vált, hogy a Bizottság a döntés előtt nem egyeztetett sem az egyetemekkel, sem a rektorokkal, sem a hallgatókkal, és előzetes vizsgálat nélkül határozott a kizárásról. A tárgyaláson az is felmerült, hogy a kifogásolt fenntartói modellhez hasonló megoldások másutt is léteznek. A vita egyik kulcsa a fenntartó testületek összetétele, ugyanis Ausztria esetében az egyetemeknél a kormányzati szereplők részvétele a tagok több mint felét is elérheti, míg a magyar gyakorlatnál a kormányzati delegáltak aránya alig haladta meg a tíz százalékot.
A rektori érvelés szerint mindez együtt azt mutatja, hogy kettős mérce érvényesül, ami nemcsak jogi, hanem erkölcsi kérdés is az egyetemek számára. A következő időszakban további intézmények csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, mert a kizárás következményeit széles körben felháborítónak tartják.
Címlapkép: Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora – Fotó: Illyés Tibor / MTI
