Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője értékelte Magyar Péter kormányzásának első száz napját. Szerinte a Tisza számos választási ígéretéből visszalépett, feladta korábbi álláspontját többek között Brüsszel, a migráció és Ukrajna ügyében, miközben a kormányfő továbbra is elsősorban politikai ellenfeleivel foglalkozik. Dornfeld úgy látja, Magyar Péter száz nap alatt sem tudott államférfivá válni.
Magyar Péter kormányzásának első száz napját értékelte közösségi oldalán Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Bejegyzésében nyolc területen vette számba a Tisza-kormány eddigi tevékenységét, és arra jutott: a választási ígéretek jelentős részéből visszalépett a kabinet, miközben Magyar Péter szerinte továbbra is inkább politikai ellenfeleivel foglalkozik, mint az ország kormányzásával.
Csökkenő nemzetközi mozgástér
Dornfeld emlékeztetett: Magyar Péter május 9-én lépett hivatalba, míg kormánya május 13-án állt fel, így annak századik napja éppen augusztus 20-ra esik. Az elemző szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása a korábbi magyar uniós politika feladása volt. Úgy véli, a Brüsszellel kötött „kiegyezés” következtében Magyarország külpolitikai önállósága jelentősen csökkent, miközben az ezért cserébe remélt uniós források egyelőre nem érkeztek meg.
Kritikusan értékelte a migráció és Ukrajna ügyében történt változásokat is. Felidézte, hogy a Tisza korábban mindkét kérdésben igyekezett vörös vonalakat húzni, kormányra kerülve azonban szerinte feladta ezeket. Példaként említette az uniós migrációs paktum alkalmazását, Ukrajna első uniós csatlakozási klaszterének megnyitását, valamint az Ukrajnának szánt fegyverek finanszírozásával kapcsolatos korábbi magyar blokkolás feloldását.
Abszolút filmszínház
Dornfeld szerint Magyar Péter ellenzékben megismert, személyeskedésbe hajló konfrontatív politikai stílusa kormányfőként még hangsúlyosabbá vált. Mint írta, a miniszterelnök száz nap alatt 143 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, összesen 19 óra 43 percben, ám szerinte ezekből kevés derült ki Magyarország jövőjéről.
Úgy fogalmazott, az Országgyűlésben a valódi munka helyét átvette a Magyar által korábban emlegetett „abszolút filmszínház”, a kormányfő pedig továbbra is elsősorban a jelenlegi ellenzékkel foglalkozik.
Az elemző élesen bírálta az Alaptörvény 16. és 17. módosítását is. Kiemelte a nyolcéves miniszterelnöki és a tizenkét éves országgyűlési képviselői időkorlátot. Értékelése szerint előbbi elsősorban Orbán Viktort, utóbbi pedig a jelenlegi parlamenti ellenzék jelentős részét érinti hátrányosan. Dornfeld ezt már nem egyszerű hatalomtechnikai lépésnek, hanem az egész magyar politikai osztály átalakításának tartja.
Matolcsy-ügyben nem léptek az első 100 napban
Dornfeld kitért a Tisza korrupcióellenesnek hirdetett politikájára is. Mint rámutatott: bár a kormány azt bizonygatja, hogy korábban számos állami cég igazgatósági és felügyelőbizottsági posztja „kifizetőhelyként” működött, Magyar Péter maga is hosszú éveken keresztül töltött be hasonló tisztségeket.
Az elemző kifogásolta azt is, hogy miközben a Tisza korábban Matolcsy György ügyeivel kampányolt, az egykori jegybankelnökkel szemben nem történt érdemi előrelépés. Ezzel szemben az NKA-ügyben hivatalnokokat és titkárságvezetőket tartóztattak le. Dornfeld úgy látja, a „korrupcióellenes fellépés” egyúttal a hazai tőkésosztály meggyengítéséhez vezethet, amivel végső soron külföldi vállalatok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe.
Paks II. leállítása, szélerőművek építése
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ugyancsak problémás a kormány energiapolitikai fordulata. Úgy véli, a kabinet az uniós forrásokért cserébe olyan zöldenergia-fejlesztéseket vállal, amelyek nem feltétlenül illeszkednek Magyarország adottságaihoz. Külön bírálta a szélerőművek erőltetését, emellett úgy vélte, az aszályhelyzet kezelésével Magyarék Paks II. leállítását készítik elő.
Dornfeld arra is kitért: noha Magyar Péterék a kampányban tagadni vagy bagatellizálni igyekeztek a nemzetközi válságokat, azokról bebizonyosodott, hogy valósak és a Tisza kormányzásának első 100 napjára rá is nyomták a bélyegüket.
Egyebek mellett az ukrajnai és iráni háború üzemanyagárakra gyakorolt hatását, a földgáztárolók alacsony töltöttségét és a magyarországi aszályt sorolta a kabinet előtt álló problémák közé. Értékelése szerint a Tisza-kormány ezek kezelésében egyelőre „ügyetlenül bukdácsol”.
Felpuhuló választási ígéretek
Az elemző végül a Tisza kampányígéreteit vetette össze az első száz nap intézkedéseivel. Felidézte a 480 forintos üzemanyagárra és a családi pótlék megduplázására vonatkozó vállalásokat, miközben a kormány most már a költségvetési hiányra hivatkozva kiigazításról beszél.
Külön kitért az iskolakezdési támogatásra. Míg Magyar korábban 700 ezer család támogatásáról beszélt, később azonban kiderült, hogy csak 400 ezer gyermek kapna 100 ezer forintos egyszeri összeget, a kialakított rendszer pedig szerinte a kétkeresős családok számára nehezen igénybe vehető.
Dornfeld végül úgy értékelt, Magyar Péter „nem nőtt fel ahhoz a feladathoz, amellyel a magyar emberek őt megbízták”. Szerinte a miniszterelnökből nem vált államférfi, politikáját továbbra is személyes konfliktusai és a korábbi kormánnyal szembeni leszámolás határozzák meg. Az elemző úgy véli, ennek következményeit végső soron Magyarország viseli majd.
Borítókép: Facebook/Magyar Péter