Nagy tapasztalata van abban a kormánynak, hogy egyetértési pontokat alakítsanak ki a magyar emberekkel. A most induló nemzeti petíció mellett korábban a nemzeti konzultációk és a népszavazások is lehetőséget adtak arra, hogy a kabinet kikérje a állampolgárok véleményét fontos kérdésekben.
A magyar kormánynak már jelentős tapasztalata van abban, hogy a magyar érdeket sikeresen képviselje Brüsszelben, ebben pedig rendre tud a magyar emberek egyértelmű és szilárd véleményére támaszkodni. A most induló nemzeti petícióval a magyarok nemet mondhatnak az orosz–ukrán háború további finanszírozására, továbbá arra is, hogy az ukrán állam működését a következő tíz évben velünk fizettessék meg, illetve nemet mondhatnak a rezsiárak háború miatti emelésére.
A nemzeti petícióval kiállhatunk a magyar érdek mellett
A miniszterelnök, Orbán Viktor szombaton a háborúellenes gyűlés kaposvári állomásán ismertette a nemzeti petíció három pontját:
- Mondjunk nemet az orosz–ukrán háború finanszírozására!
- Mondjunk nemet Ukrajna tízéves támogatására!
- Mondjunk nemet arra, hogy a rezsiárak ezek miatt megemelkedjenek!
A kormányfő kiemelte, hogy ha most Ukrajna tagja lenne az EU-nak, akkor az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal.
Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent
– tette hozzá.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig jelezte, hogy a héten indul a nemzeti petíciós ívek postázása.
A miniszterelnök szerda este jelentette be:
csütörtökön indul a nemzeti petíció,
amelyen nemet mondhatunk
- az orosz–ukrán háború finanszírozására,
- Ukrajna anyagi támogatására a magyar adófizetők pénzéből és
- a háború miatt megnövekedő rezsiárakra.
A nemzeti petíciót most postázzák, és március 23-ig várják vissza a dokumentumokat.
Nem fizetünk
– szögezte le Orbán Viktor a közösségi oldalán.
A kormány kikéri a magyarok véleményét
Nem új keletű, hogy a kormány veszélyek és a meghatározó átalakulások idején az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket. Az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével. Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amivel a gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között a személyi jövedelemadó rendszere és az adóemelések szerepeltek, miután nyáron kiszivárgott, hogy hatalomra kerülve a Tisza Párt többkulcsos szja-t vezetne be.
A konzultációban több mint 1,6 millió magyar mondta el a véleményét. Az eredmények egyértelműek voltak, hiszen a magyarok túlnyomó többsége elutasította a baloldali megszorításokat.
A 2024 őszén tartott nemzeti konzultációval a gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott.
A nemzeti konzultáción 1,3 millió ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.
A 2023 őszi nemzeti konzultáción több mint másfél millióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.
Erős egyetértés a kormány politikájával
Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként 2022 őszén bevezetett brüsszeli szankciókról kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultációban 1,3 millióan vettek részt.
Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt.
Ekkor 1,2 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.
Szintén gazdasági témák, a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium volt a konzultáció fókuszában, de a migrációval és a hazai vakcinagyártással kapcsolatos kérdések is helyet kaptak az íven 2021 nyarán. Ezen a konzultáción közel másfél millióan vettek részt, és a válaszadók támogatták a kormány álláspontját.
Nem az ukrán uniós tagságra és a migránskvótára is
De nem csak a konzultációk adtak lehetőséget arra, hogy kikérjék a magyarok véleményét fontos kérdésekben. Ugyanis tavaly tavasszal véleménynyilvánító szavazást hirdetett meg Orbán Viktor Ukrajna EU-s tagságáról. A Voks 2025 elnevezésű szavazáson 2,1 millióan vettek részt. A miniszterelnök a tavaly júniusi brüsszeli EU-csúcson ismertette, hogy 95 százalék nem támogatta, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban az Európai Unió tagja legyen.
A népszavazás is lehetőséget ad arra, hogy a választópolgárok elmondhassák a véleményüket egy-egy fontos kérdésben, így kijelölve a kormány számára az irányt.
A 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartották meg például a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást. A szavazólapokon szereplő négy kérdésben a magyarok jelentős része a kormánypártok álláspontját támogatta az LMBTQ-propaganda iskolai és óvodai terjesztésével szemben. Az uniós migránskvótáról 2016-ban kérdezte meg a kormány a magyar embereket. A migrációs válság kirobbanása után tartott referendumon a magyarok 98 százaléka utasította el a migránskvóták tervét, és egyúttal támogatta a kormánypártok álláspontját a szigorú migrációs politikáról.
Borítókép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyûlésen a Kaposvár Arénában 2026. január 24-én – Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán
