A katolikus egyház, február 11-én üli a Szűzanya első lourdes-i jelenésének emléknapját, melyet egyben II. János Pál pápa kezdeményezésére 1992-től a betegek világnapjaként tartanak számon.

A világnap felhívja a figyelmet a legszegényebbek, a betegek, a szenvedők, a kirekesztettek és az elfeledettek szolgálatára, és célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”.

Ebből az alkalomból a pápa hagyományosan üzenetet intéz a betegekhez.

A 33. alkalommal megtartott betegek világnapján Ferenc pápa a 2025-ös szentév mottója jegyében arra szólítja fel az egyház tagjait, hogy váljanak

„a remény zarándokaivá”.

Isten igéje kísér mindenkit ezen az úton, és Szent Pál szavai által bátorít:

„A remény nem csal meg” (Róm 5,5), sőt a próbatétel idején megerősít, „mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység” (Róm 5,3-4).

Ezen a napon a templomokban kiszolgáltatják a betegek kenetének szentségét, mely nem azonos az utolsó kenettel, de az élni akarás, a gyógyulás és a remény szentsége.

A kenetet hozó pap, Jézusnak, a Betegek Orvosának követe, aki a Szentlélek kegyelmét közvetíti, ami megszabadítja a beteget bűneitől, jóságosan erősíti és üdvözíti.

A szentség kiszolgáltatása közben a pap a beteg fölé terjeszti kezét, imádkozik érte, majd megkeni a homlokát és a két tenyerét szent olajjal.

A franciaországi Lourdes-ban, mely a világ egyik legismertebb Mária-tisztelet zarándokhelye, évente több ezer ember keres gyógyulást a jelenések helyszínén, ahol a Szűzanya, Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak közvetített üzenet gyanánt 1858. február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt.

A kegyhelyen történt megmagyarázhatatlan gyógyulások száma azóta sok ezer, ebből hetvenet ismer el az egyház csodás gyógyulásnak.

A lelki gyógyulások száma felmérhetetlen.

 

Forrás: Felvidék.ma

Címlapkép: katolikus.hu