Január 6-án, vízkereszt napján zárul le a karácsonyi ünnepkör, és ezzel kezdetét veszi a tél legvidámabb időszaka, a farsang.
Vízkereszt a nyugati kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe, amely egyszerre hordoz vallási, kulturális és népi hagyományokat. Ezen a napon búcsúzunk el végleg a karácsonytól, lebontjuk a fát, és megnyílik az út a nagyböjtig tartó farsangi időszak előtt.
Az ünnep liturgikus neve Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. A keresztény hagyomány szerint ezen a napon emlékezik meg az egyház Jézus Krisztus hármas megjelenéséről:
amikor a napkeleti bölcsek hódolattal érkeztek Betlehembe, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyóban, valamint amikor a kánai menyegzőn első csodatételeként a vizet borrá változtatta.
A háromkirályok története évszázadok óta meghatározó része a vízkereszti hagyománynak. Bár a Biblia nem nevezi meg őket királyként, és számukat sem rögzíti, a keresztény kultúrkörben Gáspár, Menyhért és Boldizsár néven váltak ismertté. Ajándékaik, az arany, a tömjén és a mirha szimbolikus jelentéssel bírtak, és a művészetben is számtalan alkotást ihlettek.
Mit jelent a Vízkereszt?
Vízkereszt elnevezése a víz megszentelésének szertartásából ered.
A szenteltvíznek a néphit különleges erőt tulajdonított: gyógyító, védelmező szerepet kapott, és fontos eleme volt a házszentelésnek is.
A pap ilyenkor krétával felírta az ajtó szemöldökfájára az évszámot és a G. M. B. betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit.
A vízkereszthez számos népszokás is kapcsolódott. A háromkirályjárás és a csillagozás során gyermekek vagy fiatalok járták a házakat, énekeltek és jókívánságokat mondtak. Ezekből a hagyományokból mára kevesebb maradt fenn, de
a vízkereszt napjához ma is sokan a karácsonyfa leszedését kötik.
Kezdődik a farsang
Az ünnep egyben a farsang kezdete is, amely a télbúcsúztatás és a közelgő tavasz örömünnepe. A farsangi időszak a bálok, mulatságok és lakodalmak ideje, hiszen a nagyböjt alatt már nem lehetett esküvőket tartani.
Magyarországon a farsang legismertebb eseménye a mohácsi busójárás, míg Európában a velencei és a riói karnevál vált világhírűvé.
A farsanghoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak a bőséget jelképező ételek is: a húsos fogások, a káposzta és az elmaradhatatlan farsangi fánk. Vízkereszt tehát nemcsak egy ünnep lezárása, hanem egy új, vidám időszak nyitánya is, amikor a tél komorságát lassan felváltja a tavasz ígérete.
Címlapkép: Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája megszenteli a Duna vizét vízkereszt alkalmából a Batthyány téri Duna-parton 2025. január 5-én – Fotó: MTI/Máthé Zoltán
