Húszezer új, modern férőhely megnyitását vállalta a kampányban a Tisza. Kormányon már arról beszélnek, fel kell mérniük, hogy az idősek egyáltalán akarnak-e otthonba költözni.
„Nagyon kevés idősotthon van, sok faluban bezártak az iskolák, óvodák, mert sajnos nincs gyerek, ott állnak üresen az épületek. Miért nem nyitunk idősotthont? Akkor lehet munkahelyeket is teremteni” – Magyar Péter 2025-ben Kecskeméten elhangzott mondatát felidézve kért tájékoztatást a parlament nyilvánossága előtt Rétvári Bence. A KDNP frakcióvezetője azt kérte a szociális minisztertől, hogy közölje azoknak az üres ingatlanoknak a címét, amelyekben új idősotthont tervez nyitni a kormány.
Az ellenzéki képviselő felvetése nem alap nélküli és jóval messzebb mutat Magyar Péter egyik országjárásán elhangzott felszólalásánál.
A Tisza ugyanis azt ígérte és még a választási programjába is bevette, hogy a nyugdíjasok számára húszezer új férőhelyet létesít korszerű idősotthonokban. Azt is hozzátették, hogy több mint 13 ezer új munkahelyet is létrehoznak ezzel.
Itt a válasz
Rétvári Bence kérdésére a tárca október közepén hosszú parlamenti választ adott, ám abból nem derült ki túl sok. Illetve mégis, de lássuk a részleteket! A minisztérium válasza – melyet Barna-Szabó Tímea miniszterhelyettes jegyzett – bevezetésképpen rögzítette, hogy a szociális szolgáltatások fejlesztését a kormány az idősek tényleges szükségleteiből kiindulva tervezi meg, ám ehhez meg kell ismerni a területi szükségleteket és az érintettek véleményét. – Adatvezérelt szociális szolgáltatástervezést kívánunk megvalósítani. Ennek részeként fel kell tárni települési és térségi szinten az idős népesség számának és összetételének változását, a meglévő szolgáltatási kapacitásokat, a hozzáférési hiányokat, az ellátási várakozásokat, valamint az egészségügyi és szociális szükségleteket – áll a tárca válaszában, amelyből kiderült az is: az idősek körében végzett úgynevezett attitűd- és szükségletfelmérésre alapoznák a fejlesztéseket.
Ez többek között arra adhat választ, hogy a nyugdíjasok milyen élethelyzetben milyen segítséget tartanak megfelelőnek, meddig szeretnének saját otthonukban maradni, milyen otthoni, közösségi és bentlakásos szolgáltatásokat vennének igénybe, és melyek azok az akadályok, amelyek ma nehezítik számukra a segítséghez való hozzáférést.
– Ahol az adatok bentlakásos kapacitáshiányt mutatnak, ott indokolt lehet új férőhelyek létrehozása – jegyezték meg, közölve azt is, hogy más térségekben ugyanakkor a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, a nappali szolgáltatások, a jelzőrendszeres segítségnyújtás vagy más, az önálló életvitelt támogató szolgáltatások fejlesztése jelenthet jobb megoldást. Végezetül leszögezték, hogy a konkrét fejlesztési helyszínek kijelölése csakis ezeknek a tényezőknek az együttes, gondos értékelése után történhet meg.
De mikor?
A válasz alapján úgy tűnik, hogy a minisztérium a folyamat legelején áll, talán még a rajtkövet sem érte el. Felmérik az igényeket, és hogy adott helyeken mennyi ember elhelyezésére lehet szükség, megkérdezik az érintetteket, ezek után kezdik meg a helyszín kiválasztását.
A nyugdíjasotthonok kivitelezési munkái nyilván csak ezeket követően kezdődhetnek el. Mindez az idei évben nyilván nem fér bele, de nagy kérdés, hogy a ciklusból hátralévő 3,5 évbe belefér-e.
Címlapkép: Facebook/Magyar Péter