A több mint három éve tartó orosz–ukrán háború emberek millióit kényszerítette arra, hogy a fegyveres összecsapások elől menekülve elhagyják az otthonaikat. Budapest és a kijevi vezetés között nézeteltérések, és diplomáciai konfliktusok is vannak, ám Magyarország ennek ellenére is jelentős támogatás nyújt Ukrajnának. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hirado.hu kérdésére közölte, hogy a magyar kormány pontosan milyen támogatásokat nyújt Ukrajnának és az onnan érkező menekülteknek.

Február 24-én harmadik évfordulójához érkezett az orosz–ukrán háború. A fegyveres összecsapások miatt emberek milliói kényszerültek arra, hogy elhagyják az otthonukat. Magyarország a háború kezdete óta humanitárius eszközökkel segíti Ukrajnát és az ukrán menekülteket.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hirado.hu kérdésére ismertette, hogy a háború kitörése óta 1,4 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A rászorulók 700 ezer alkalommal igényeltek segítséget a magyar hatóságoktól és a karitatív szervezetektől, közülük pedig 50 ezren igényeltek menedékes státuszt.

„A Magyarországon tartózkodó menekülők száma azonban ennél magasabb: a háború kitörése után sok ukrán–magyar kettős állampolgár is Magyarországra érkezett. A biometrikus úti okmányokkal rendelkező ukrán állampolgárok vízummentesen tartózkodhatnak az országban menedékes státusz megigénylése nélkül is”

– tájékoztatta a lapot a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.

Hozzátették, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta Magyarország erején felül teljesít mind az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség, mind az ukrán menekültek ellátása és elszállásolása terén. Példaként említették, hogy a háború kitörése óta „Magyarország már több mint száz milliárd forintot fordított ” Ukrajnára és az onnan érkezők megsegítésére.

Ingyenes egészségügyi ellátás, utazás és oktatás

Az Európai Unióban 2001-ben fogadták el az átmeneti védelemről szóló irányelvet, miután a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok miatt Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is sokaknak kellett elhagyniuk az otthonukat. Az átmeneti védelem, vagy „menedékes státusz” – ahogyan a neve is mutatja – nem egyezik meg a menekültstátusszal. A menedékes státusznak határideje van, amelynek lejáratát 2026. március 4-ig hosszabbította meg az Európai Unió Tanácsa. Az átmeneti védelmet automatikusan megítélik, de a jogosultaknak tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk abban az uniós országban, ahol tartózkodni szeretnének.

A státuszt igénylők tartózkodási és lakhatási, munkavállalási, valamint a szociális és orvosi ellátás igénybevételének jogával is élhetnek.

Magyarországon a menekültek többek között szállást, ételt, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyet, oktatást, és ingyenes utazási lehetőséget is kapnak.

A családoknak üdülést, míg az ukrán sportolóknak felkészülési helyszínt is biztosítottak. Ezen kívül az energetikai területen, az áramszállítás formájában is segítséget kapott Ukrajna.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint a magyar állam egy jól szervezett rendszer keretében folyamatosan biztosítja az Ukrajnából érkezettek szükség szerinti ellátását, beleértve az ukrán-magyar kettős állampolgárokat is. „A menedékesek számára az elmúlt három évben több tucat szolgáltatást biztosítunk, például gyorsellátást nyújtunk a határon, Segítségpontokon Záhonyban és Beregsurányban. Az orosz–ukrán háború elől menekülő személyek megigényelhetik a menedékes státuszt, ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, valamint gyermekeik ingyenesen járhatnak oktatási intézményeinkbe. Emellett egyes szociális juttatásokra is jogosultak – például létfenntartási támogatás –, engedélymentesen dolgozhatnak. Az érintettek további támogatási eszközökhöz is hozzáférhetnek, beleértve a 25 év alattiak SZJA mentességét, a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjat, valamint a szálláshoz jutás eszközei is elérhetők” – részletezték.

Hozzátették, hogy a magyar köznevelésben résztvevő ukrán gyermekek további, heti 5 órányi egyéni felkészítésben is részesülhetnek, ideértve a magyar nyelvtanulást, tantárgyi felzárkóztatást, amelynek költségét a magyar állam fedezi. Mindemellett Magyarország ingyenes gyermekétkeztetést biztosít a menekülő családoknak. A „Students at Risk” ösztöndíjprogram keretében az ukrajnai egyetemisták a magyar egyetemeken is folytathatják tanulmányaikat.

A karitatív szervezetek is milliárdos támogatást nyújtanak

A menekültek fogadásában és ellátásában hat karitatív szervezet is részt vesz, valamint a települési önkormányzatok is segédkeznek. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a segítő munkából hatalmas mértékben vették ki a részüket a karitatív szervezetek, amelyek 5500 tonna élelmiszert, ruházatot és gyógyászati segédeszközt szállítottak át Ukrajnába mintegy 13 milliárd forint értékben.

A Baptista Szeretetszolgálat arról tájékoztatta a lapot, hogy az ukrajnai háború első napjától kezdve megfeszített erővel dolgoznak a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek ellátásán. Szükség esetén a nemzetközi szervezetekkel és a Karitatív Tanács tagjaival, a legnagyobb magyarországi segélyszervezetekkel is szorosan együttműködnek.

„A Baptista Szeretetszolgálat a háború három évvel ezelőtti kitörése óta magyarországi magánszemélyek és cégek adományaival, a Miniszterelnökség, a Hungary Helps Program és a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács támogatásával, valamint az amerikai és európai baptisták céladományainak segítségével, összesen mintegy az 3 és fél milliárd forint értékben hajtott végre humanitárius programokat Magyarországon és Ukrajnában a fegyveres konfliktus elől menekülők megsegítése érdekében. Ezen túl, a szervezet mintegy 300 millió forint értékben szállított természetbeni adományokat, elsősorban Kárpátalja területére, a belső menekültek támogatására”

– fejtették ki a hirado.hu-nak.

Hozzátették, hogy kormányzati felkérésre információs és segítőpontot alakítottak ki Tiszabecsen, ahol menekülők ezreit látták el információval, étellel, szállással, valamint segítették az elhelyezésüket és a tovább utazásukat. Budapesten a hajléktalan ellátással foglalkozó intézményük egyik épületét felújították, ahol nyolcvan férőhelyet biztosítanak a harcok elől menekülőknek. Húsz szobában elsősorban családokat helyeztek el, emellett egyedülálló férfiak is élnek a szálláshelyen. A legtöbben dolgoznak, a gyerekek pedig iskolába járnak.

A BOK sportcsarnokban kialakított központi tranzitváróban más segély- és civilszervezetekkel együtt, állami felkérésre segítették a Budapestre érkező menekültek ellátását. Az ellátottak száma Tiszabecsen és a BOK csarnokban összesen 33 ezer fő volt. A Baptista Szeretetszolgálat utalványprogramjának köszönhetően körülbelül ötszáz menekültet támogattak, valamint másokat – körülbelül harminc főt – jelenleg is albérlet-díj támogatással segítenek. Ezenkívül élelmiszer-adományokkal is segítik az ukrajnai menekülteket.

A Baptista Szeretetszolgálat a határon túl is segíti az ukrajnai menekülteket, Beregszászon és Ungváron egy segélyezéssel foglalkozó irodát tartanak fenn. Emellett logisztikai támogatásával segítik az Egyesült Államokból érkező orvoscsoportok munkáját, de előfordult, hogy generátorokat is küldtek a háborús közép-Ukrajnába. Mint írták: „Nagy léptékű karitatív programjainkon keresztül Kárpátalján több mint 2 ezer belső menekült napi élelmezését biztosítottuk, két éven keresztül, közel 30 településen. Ezen túl a menekült gyerekeknek nyári táborokat szerveztünk, szüleiknek és a másodjára menekülő idős kedvezményezetteknek pedig pszichoszociális segítséget nyújtottunk” – számolt be róla a Baptista Szeretetszolgálat.

A hirado.hu kérdésére válaszolva a Katolikus Karitász is küldött támogatási adatokat. A humanitárius szervezet szintén a háború első napjaitól kezdve segíti az ukrajnai menekülteket. A krízis első napjaiban azonnali életmentő segítséget nyújtottak: élelmiszer-, higiéniai és ruházati csomagok formájában. A határ menti és pályaudvarokon segítő pontokat biztosítottak, valamint ideiglenes szálláshelyeket is működtettek. Budapesten Integrációs Központot hoztak létre, ahol lakhatási támogatást, munkaerőpiaci tanácsadást, ügyintézési segítséget, nyelvórákat és gyermekek beiskoláztatásában nyújtottak támogatást.A Katolikus Karitász emellett közösségi programokkal, nyári táborokkal és egészségügyi szűrővizsgálatokkal is segíti a beilleszkedést és az egészségmegőrzést.

„A háború elmúlt három évében a Karitász közel 600 szállítmánnyal, összesen több mint 450 tonna súlyú, közel 1 milliárd forint értékű adománnyal segítette a kárpátaljai és belső-ukrajnai rászorulókat. A szervezet tartós élelmiszert, ruházatot, kórházi eszközöket, aggregátorokat, és más eszközöket is eljuttatott az emberekhez”.

A krízis kezdete óta a Karitász több mint 42 ezer menekültnek nyújtott közvetlen segítséget, és több ezer Ukrajnából érkezett családot támogatott különféle szolgáltatásokkal, hogy minél teljesebb életet élhessenek új környezetükben.

A lakhatási támogatáson viszont szigorított a kormány

A magyar kormány tavaly szigorított az ukrajnai menekültek lakhatási támogatásán. A Magyar Közlönyben 2024 júniusának végén jelent meg egy rendeletmódosítás, amely szerint csak azok a menekültek jogosultak a lakhatási támogatásra, akik az „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” érintő területről érkeznek.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a szigorításra, a Miniszterelnökségi Sajtóiroda úgy reagált, hogy „2024. augusztusában, a környező országok gyakorlataihoz hasonlóan a háború elhúzódása indokolttá tette az elszállásolási rendszer átalakítását.”

Mint írták: „Magyarországon minden orosz-ukrán háború elől menekülő személy továbbra is hozzáfér a szálláshoz jutási eszközökhöz, így a legkiszolgáltatottabbak – az Ukrajna háború sújtotta területeiről érkezők – igénybe vehetik a teljes körű állami elszállásolást. A nem háború sújtotta területről érkező munkaképes személyek számára már minimális munkavégzés esetén, heti 20 óra is igénybe vehető a Menedékes Munkavállalók Lakhatási Támogatása. Két és fél évvel a háború kitörését követően ez egy arányos és észszerű változtatás volt” – ismertette lapunkkal a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.

A humanitárius segítség is javíthat a diplomáciai kapcsolatokon

Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak. A miniszterelnök világossá tette, hogy nem hajlandó részt venni a katonai konfliktusban.

A magyar kormány évek óta jelentős támogatást ad Ukrajnának, és az ukrán menekülteknek, ami a kijevi vezetéssel is javíthatja a kapcsolatokat.

Bizakodásra adott okot, amikor 2023-ban elfogadta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely kimondja a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok korábbi jogainak visszaállítását. Tavaly augusztusban megnyílt Budapesten az első magyar–ukrán két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium. A csepeli intézményt Volodimir Zelenszkij személyesen is meglátogatta, amikor 2024 novemberében Budapestre érkezett. Habár a kapcsolatok javítására voltak erőfeszítések, az ukrajnai háborúról képviselt eltérő vélemények miatt ismét előtérbe kerültek a korábbi konfliktusok.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára február elején jelentette be, hogy a magyar kormány a konfliktusok ellenére is segítséget nyújt Ukrajnának. A politikus az ukrán fővárosba utazott, majd bejelentette, hogy a magyar kormány iskolát, óvodát, rendelőintézetet, okmányirodát, illetve szolgáltató központot épített újjá Kijev környékén. Magyar Levente hangsúlyozta, hogy: „Magyarország fegyverrel nem támogatja Ukrajnát, fegyverrel nem támogatja ezt a háborút. Mi azt a fajta emberközeli segítséget szeretnénk megadni napi szinten a nélkülözőknek, amelyekkel életeket tudunk jobbá tenni, és ezt a tevékenységet folytatjuk is következetes módon immár harmadik éve”.

A magyar–ukrán kapcsolatok negatív hatásaival a 48 perc műsora is kiemelten foglalkozott. Az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár is egyetértett azzal, hogy a magyar–ukrán kormányközi és diplomáciai kapcsolatok nagyon rossz állapotban vannak. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint Magyarország rengeteget segített Ukrajnának és azoknak az ukránoknak, akik menekültek a háború elől, így egy terhelt, de létező és működőképes diplomáciai viszony van Kijev és Budapest között, amely miatt hazánknak is juthat közvetítő szerep a felek között, mivel Magyarország egyszerre képes szóba állni Kijevvel és Moszkvával, valamint Washingtonnal is.

Címlapkép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán