Magyarország pénteken egyértelműen elutasította az eurókötvények kibocsátását Ukrajna támogatására, megfosztva ezzel az Európai Uniót egy lehetséges B tervtől arra az esetre, ha nem sikerülne mozgósítani a befagyasztott orosz állami eszközöket.
A Politico beszámolója szerint Magyarország hivatalosan elutasította az eurókötvények kibocsátásának lehetőségét Ukrajna támogatására, ami megfosztja az Európai Uniót egy lehetséges tartalékmegoldástól arra az esetre, ha nem sikerülne igénybe venni a befagyasztott orosz állami eszközöket a tervezett, 165 milliárd eurós hitel finanszírozásához. Az Európai Bizottság célja, hogy a tagállamok a hónap végén tartandó csúcstalálkozón megállapodjanak egy, az orosz központi bank immobilizált tartalékaira épülő hitelnyújtásról Ukrajna gazdaságának stabilizálása érdekében.
A terv egyik fő akadálya Belgium, amely a befagyasztott vagyon legnagyobb részét kezeli, és attól tart, hogy egy esetleges orosz jogi eljárás esetén az ország viselné a pénzügyi kockázat nagy részét.
Az eurókötvények alternatív forrást jelenthettek volna, ám Budapest elutasította a közös, az EU többéves költségvetése által fedezett adósságfelvételt – közölték diplomaták a nagyköveti értekezlet után a Politiconak.
A döntés nem sokkal az előtt született, hogy Brüsszelben munkavacsorán találkozott Friedrich Merz német kancellár és Bart De Wever belga miniszterelnök, akik a hitelről folytattak egyeztetést. Merz a találkozó előtt azt mondta: célja, hogy meggyőzze belga partnerét a javaslat támogatásáról.
Németország 25 százalékos pénzügyi garanciát ajánlott fel Belgium számára, de De Wever teljes körű uniós biztosítékot szeretne.
A Bizottság szerdán két lehetséges opciót terjesztett elő: az orosz eszközökre épülő hitelt, valamint az eurókötvények kibocsátását. A közös adósság felvételéhez azonban egyhangú támogatásra van szükség, így Magyarország pénteki elutasítása jelentősen szűkíti a mozgásteret.
A következő hetekben intenzív tárgyalások várhatók, mivel az európai vezetők december 18-án ülnek össze Brüsszelben a döntés előkészítésére. A tisztviselők nem számítanak gyors megállapodásra Belgium ellenállása miatt, noha a Bizottság szerint javaslata minimálisra csökkenti a pénzügyi és jogi kockázatokat.
A terv értelmében 115 milliárd eurót szánnának Ukrajna védelmi iparának öt évre szóló finanszírozására, további 50 milliárd eurót pedig Kijev költségvetési kiadásainak fedezésére. Eközben az Egyesült Államok több európai országot is felszólított arra, hogy vétózzák meg az ilyen típusú reparációs hitel jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy a befagyasztott orosz eszközöknek a béketárgyalások során lehet szerepük, nem pedig a háború folytatásában.
Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna 2026-27-es finanszírozási igényérõl tartott brüsszeli sajtóértekezleten a bizottság heti ülése után, 2025. december 3-án. – Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
