A nagyközönség jövő héttől láthatja a hagyaték egyes darabjait az „Üzenet haza” című kamarakiállításon, amely március 26-án nyílik meg az Országos Széchényi Könyvtárban.

Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

„Wass Albert író hagyatéka a magyar nemzet egybetartozását, történelmi küldetését rajzolja ki mindannyiunk számára” – hangsúlyozta a miniszter.

Hankó Balázs elmondta, hogy

március 12-én hajnalban az Amerikai Egyesült Államokból, a floridai Jacksonville-ből indult el Magyarországra az a két nagy láda, amely az író regényeit, jegyzeteit, könyveit és ki nem adott írásait tartalmazta.

„Meghatottság és csoda volt megérinteni ezeket a ládákat” – hangsúlyozta, és köszönetét fejezte ki az akcióért a Czegei Vass Alapítványnak, Takaró Mihály irodalomtörténésznek, valamint Rózsa Dávidnak, az OSZK főigazgatójának.

Jövő héttől a nagyközönség is láthatja a hagyaték darabjait: Üzenet haza címmel március 26-án a hagyatékba betekintést nyújtó kiállítás nyílik az OSZK-ban.

„Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart és nemzetté a magyarul beszélő népet” – mondta Hankó Balázs, hozzátéve: „ezt valljuk nemzeti kultúránkban, ezért fordítottunk az elmúlt másfél évtizedben 650 milliárd forintot a magyar kultúra fejlesztésére, és megerősítésére szerte a Kárpát-hazában, és ezért fordítjuk forrásaink jelentős részét a magyar kultúra és a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére”.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az OSZK elmúlt három évtizedének legnagyobb és legjelentősebb írói hagyatéka ez.

Kiemelte, hogy

a Czege Alapítvány tizenhárom éven át tartó munkájának köszönhetően kerülhetett Magyarországra a hagyaték, amelynek gondozásában kiemelt szerepet játszott Takaró Mihály irodalomtörténész, valamint Hegyi Katalin, aki több éven keresztül dolgozta fel a hagyatékot.

Takaró Mihály az író életútjáról és az életmű összefüggéseiről szólva elmondta: „Wass Albert a 20. századi magyarság minden lehetséges léthelyzetét meg- és végigélte”, hiszen az anyagországban született, majd 1920 után „határon túli magyarként”, 1940 és 1944 között „visszatért magyarként” tartották számon, 1945-től státusza „hontalan menekültre”, 1952-től haláláig pedig „emigránsra” változott. „Ez a titka és a magyarázata, hogy miért lehet az egyetemes magyarság írója” – mutatott rá.

Az író életútjából adódó állandó perspektívaváltásnak köszönhető, hogy Wass Albert írásművészete „páratlanul sokszínű”, egyetlen közös eleme a magyarság szolgálata

– emelte ki az irodalomtörténész.

Az irodalomtörténész a kamarakiállítás anyagáról elmondta: az első tárlóban az írónak az Erdélyi Világszövetség társelnöki pozíciójához kapcsolódó dokumentumai láthatók, valamint Szeleczky Zita színésznővel folytatott levelezésének egy darabja.

A második tárlóban eredeti kézírásos és gépelt kéziratok kaptak helyet, a harmadik tárló pedig azt a Wass Albertet mutatja be, „akinek harca sohasem szűnt meg a magyarságért”. Ebben a részben az író az erdélyi magyarság történetét feldolgozó, angol nyelven megjelent kiadványai szerepelnek néhány családi fotó mellett.

MTI

Címlapkép: Wikipédia