A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban még magabiztosan beszélt az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, most azonban már a kellemetlen kérdések elől is kitér. A Lezsák Sándor téves besorolása miatt kirobbant botrány, az ÁBTL főigazgatójának felajánlott lemondása és a politikai felelősség kérdése egyre nagyobb nyomást helyez a Tisza-kormányra.
Látványos jelenetnek lehettek tanúi a HírTV nézői: Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem állt meg, hogy válaszoljon a csatorna riporterének kérdéseire, hanem továbbment, miközben az újságíró megpróbálta megszólítani. A történtek különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy a politikus az elmúlt hónapokban a Tisza-kormány egyik legbefolyásosabb szereplőjévé vált, és több fontos kormányzati terület irányítása is hozzá került.
A miniszter most az ügynökakták körül kirobbant botrány kapcsán kerülhetett volna kényelmetlen kérdések kereszttüzébe. Mint ismert, november 4-én elindult a Nyitott Akták adatbázis, amelyben tévesen hálózati személyként tüntették fel Lezsák Sándort, az Országgyűlés korábbi alelnökét. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára később elismerte, hogy informatikai hiba történt, Lezsák ugyanis valójában megfigyeltként szerepel az iratokban.
A történtek súlyos kérdéseket vetettek fel az adatbázis előkészítésével, ellenőrzésével és a politikai felelősséggel kapcsolatban. Magyar Péter miniszterelnök ugyan bocsántatot kért Lezsák Sándortól, ám a kormányzati felelősség kérdését ezzel még nem sikerült lezárni.
Egyre nagyobb a nyomás a Tisza-kormányon
A botrány miatt a Fidesz–KDNP politikusai már a kormányzati vezetők távozását követelik. Bóka János, Rétvári Bence és Lezsák Anna is felelősségvállalást sürgetett, a kormánypárti politikusok pedig Tarr Zoltán mellett Ruff Bálint és Tanács Zoltán távozását is követelték. A Magyar Nemzet korábbi beszámolója szerint a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a történteknek következményekkel kell járniuk.
Közben Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója felajánlotta lemondását, ami újabb kellemetlen fejleményt jelent a kabinet számára. A levéltár vezetőjének távozási szándéka ugyanis azt mutatja, hogy az adatbázis elindításának körülményei már az intézmény vezetésének szintjén is komoly következményekkel járnak.
Ruff? Tarr? Magyar? – a Fidesz követeli a tiszás ügynökbotrány politikai felelőseinek megnevezését
Ruff Bálint körül korábban is gyűltek a kérdőjelek
A Miniszterelnökséget vezető miniszter neve az elmúlt időszakban több vitatott kormányzati ügy kapcsán is előkerült. Lapunk októberben számolt be az úgynevezett Ruff-listáról, amelyen értesüléseink szerint a korábbi kormányzat idején vezető állami tisztségeket betöltő személyek szerepelhettek. A beszámolók szerint egyes érintettek hiába próbáltak más államigazgatási szerveknél elhelyezkedni, jelentkezésük rendre elutasításba ütközött.
A Miniszterelnökség akkor határozottan tagadta a lista létezését, később azonban a Telexnek több forrás is arról beszélt, hogy Ruff Bálintnak ténylegesen lehetett beleszólása a személyi döntésekbe. A tárca a lapnak azt közölte, hogy a miniszternek az államtitkárok és helyettes államtitkárok kinevezésénél nincs kifogásolási joga, az osztályvezetői és főosztályvezetői pozícióknál azonban meghatározott jogkörökkel rendelkezik.
Lapunk arról is beszámolt, hogy Ruff Bálint a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium működésére is kiterjeszthette befolyását, miután a közbeszerzések teljes felügyelete a tárcához került. Mindezek mellett szeptemberben a polgári titkosszolgálatok irányítása is a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került.
Címlapkép: Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén az Országházban 2026. június 8-án – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt