Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Vargha Mihály igazgató a nyitóünnepségen elmondta: olyan múzeumot szeretnének, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól, amely nemcsak a látogatókat, hanem az egész erdélyi magyar közösséget élteti, és a szabadidő minőségi eltöltésére is alternatívát kínál.
Nem is lehetne székelyebb a felújított sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum: a 111 éves épület alapfala és lábazata őrkői kőből készült, a tégla Prázsmárról, a cserép Bodokról, a fehér márvány Gyergyószárhegyről származik, a faanyag a kommandói és zabolai erdőkből került ki.
A legnagyobb magyar határon túli közgyűjtemény Kós Károly tervezte székhelye csütörtökön, négy év felújítás után nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. Elhangzott, hogy
a múzeumot alapító Csereyné Zathureczky Emília nemcsak vagyonát, gyűjteményeit hagyta örökül nemzettársaira, hanem a feladatot is, hogy ezt őrizni, óvni, gyarapítani kell.
Vargha Mihály igazgató köszöntőbeszédében elmondta: a felújítás újabb mérföldkő a múzeum történetében, hiszen „a vízelvezető szerkezettől a tetőszerkezetig, az épületgépészettől a múzeumparkig” minden megújult.
Örvendetesnek nevezte, hogy a munkákat helyi cégekkel tudták megoldani, elkerülve a romániai uniós beruházásokra jellemző buktatókat. Megköszönte a múzeum alkalmazottainak, hogy igazi csapatként működtek. Számukra a munka dandárja ezután következik – mondta –, a felújított termeket meg kell tölteni tartalommal, amelynek a helyi és idegen látogató számára is világos az üzenete, és a fiatalokat is megszólítja.
Tamás Sándor, az intézményt fenntartó Kovászna megyei közgyűlés elnöke a múzeumot Székelyföld „egyik legerősebb kulturális erőterének” nevezte.
„Szülőföldünk erőterének az esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületbe”
– mondta.
Hangsúlyozta: a transzilvanista Kós tudatosan nevezte Székely Nemzeti Múzeumnak az intézményt, ez „szellemiségében és fizikai mivoltában is a székelységet jelképezi”. Helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel készült, akárcsak a felújítás, mely szerinte „befejezés is”, hiszen a Kós által megálmodott bejárati kapu és kút is elkészült. Megköszönte a megyei önkormányzat csapatának, a szakembereknek a kitartó munkát, és kérte a vendégeket: vigyék hírét, hogy újjászületett a múzeum.
Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője is azt hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Múzeum több mint közgyűjtemény. „Ez a hely a székely nemzet örökségének, mindennapjainak, életművének, születésének és dicsőségének otthona. És még annál is több. A székelység megmaradásának szentélye” – mondta.
Úgy vélte,
sokan nem csak azért látogatják, hogy megtekintsenek egy-egy történelmi tárgyat, megcsodálják a híres ágyút, hanem azért is, hogy a múlt viharaiban edzett nemzet erejéből feltöltődjenek, példát merítsenek, hogy egyénként és közösségként is megtalálják a helyes utat.
Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a nemzet jelentős intézményei a tehetős és áldozatképes magyarok adományainak köszönhetően jöttek létre, a „nagylelkű magánakaratnak” köszönhetők. De az épület és a benne őrzött műtárgyak többről szólnak, mint elsőre gondolnánk – mondta.
„A Székely Nemzeti Múzeum megléte, megújulása, anyagi és szellemi gyarapodása egyfajta indikátora annak, hogy mi lesz a sorsunk a Kárpát-medencében” – jelentette ki. Amíg virágzik az intézmény, addig él és virágzik ősi szülőföldjén, Erdélyben is a magyar nemzet – tette hozzá az igazgató, aki a két „nemzeti múzeum” közötti együttműködés fontosságát is kiemelte.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök a múzeumok társadalmi szerepéről beszélt. A székelyföldi intézményalapításokat említve úgy vélte, az itteni fiataloknak már nem kell „vándorbotot fogni”, és a Székely Nemzeti Múzeum a szellemi pezsgés zászlóshajójaként kell segítse őket visszanyúlni az autentikus gyökerekhez.
A sepsiszentgyörgyi múzeumban a felújítás révén 30 százalékkal bővült a kiállítótér, a tárlatokat multimédiás eszközökkel teszik vonzóvá a fiatalok számára. Az újranyitott kápolnában házasságkötések, a dendrológiai parkká alakított kertben koncertek, családi rendezvények lesznek.
A teljes beruházás 24,7 millió lejbe (1,9 milliárd forint) került, a költségek mintegy 32 százalékát a Kovászna megyei önkormányzat biztosította.
MTI / civilek.info
Címlapkép: Vargyasi Levente / maszol.ro
