Újabb lényeges fejlemény állt be az október végén magyar szálat is kapott folyamatban. Az új ENSZ-főtitkárról hosszabb nyilatkozatot tett Marco Rubio. Az amerikai külügyminiszter szavai nem zárják ki Orbánt a lehetséges befutók közül, de pro és kontra is lehet értelmezni rá vonatkozóan.
Mióta kiszivárgott a hír, hogy Orbán Viktor lehet az új ENSZ-főtitkár egy Washington-Moszkva-Peking szövetség révén, sokan vártak egy hivatalos amerikai megszólalást a témában. Nos, ez végre megtörtént, ráadásul nagyon magas szintről.
Némiképp váratlanul Marco Rubio mondta el az álláspontjukat, akit a G7-ek külügyminisztereinek kétnapos párizsi találkozóján kérdeztek meg az újságírók a témában. Magyar szempontból az amerikai külügyminiszteri nyilatkozat azért lényeges, mert októberben a patinás amerikai lap, a WSJ megírta, hogy Orbán Viktor amerikai-orosz-kínai összefogás eredményeként az ENSZ következő főtitkára lehet.
A jelenlegi ENSZ-főtitkár, Guterres második ötéves mandátuma december 31-én jár le. Hivatalosan már kilenc jelölt indul a helyéért, de Orbán Viktor egyelőre nincs köztük.
Azóta hivatalos kommentár Washington részéről nemigen akadt, most viszont Rubio hosszabban kitért rá, hogyan vélekedik az új ENSZ-főtitkár jelöléséről Amerika. Óvatosan fogalmazott, konkrét nevet nem árult el, de pontosan felvázolta azokat a szempontokat, amelyek fontosak a számukra. Ezek pedig értelmezhetők úgy is, hogy illenek Orbán Viktorra, ugyanakkor olyan következtetés is levonható belőlük, hogy ezek gyengítik annak az esélyét, hogy a volt magyar miniszterelnök szóba jöhessen az ENSZ következő vezetőjeként.
Megszólalt Amerika az ENSZ új főtitkáráról
Kérdezhetek az ENSZ-főtitkári posztért folyó versenyről? Van favoritja? – hangzott el a kérdés Rubio felé Párizsban.
„Ha elárulnám, kit szeretne az Egyesült Államok, azzal biztosan megpecsételném a sorsát: garantáltan veszítene”
– ütötte el sokatmondóan a választ az amerikai külügyminiszter. Viszont nem hagyta ennyiben a dolgot, és részletesebben is reagált. Arról beszélt, hogy van néhány nagyon jó jelölt, kettő-három, akiket kedvel Amerika. A megközelítésük pedig az, hogy „a folyamat majd elrendeződik”.
Az álláspontjukat már ismertették, a kiválasztási eljárás zajlik. Leszögezte, hogy nincs olyan, hogy „amerikai jelölt”. Két-három kiválóan alkalmas embert látnak, és hagyják, hogy a szavazások menjenek tovább. Egy ponton pedig a világ eldönti, kit szeretne a következő ENSZ-főtitkárnak.
Nekünk pedig megvan a véleményünk, épp az imént beszéltem erről Macron elnökkel is. Úgy gondolom, maradunk a mostani megközelítésnél, hiszen ebben más országoknak is van szavazata. Szóval közelről figyeljük a folyamatot – fogalmazott nagyon diplomatikusan, majd utána azért sokkal direktebben is körülírta, milyen új ENSZ-főtitkárt akar látni Amerika.
Végső soron mindennél fontosabb számunkra, hogy olyasvalaki legyen a főtitkár, aki elkötelezett az ENSZ reformja mellett. A reform mögött valódi lendület van. Szerintem ez az egyik dolog, ami megmentheti az ENSZ-t: ha megreformálja önmagát. Ha nem, komoly bajba kerül. Olyan főtitkárt szeretnénk, aki elkötelezett, valóban elkötelezett a reform iránt. Minden jelöltet ezen a mércén mérünk – árulta el.
Amikor az újságírók rákérdeztek, hogy Rubio és Macron egy hullámhosszon vannak-e a kérdésben, azt mondta, hogy nem nyilatkozhat arról, hogy a francia elnök álláspontja megegyezik-e az övével.
„Csak annyit mondok, hogy remélem, Franciaország egyetért velünk abban, hogy az ENSZ-t meg kell reformálni.”
És úgy látom, emögött valódi lendület, kívánalom áll. Egyetlen olyan országban sem jártam, és egyetlen olyan globális vezetővel sem beszéltem, aki azt mondta volna, hogy az ENSZ úgy tökéletes, ahogy van. Szerintem általános az egyetértés abban, hogy a rendszert meg kell reformálni – szögezte le. Itt alapvetően a következő a kritika:
- rengeteg volt a pazarlás,
- a felesleges bürokratikus túlburjánzás és túlterjeszkedés a kompetenciákban,
- és hogy vissza kell térnie az alapelveihez.
Szerinte sokakat aggaszt, hogy az ENSZ egyik jelenlegi globális válságban sem játszik központi szerepet. „Már jó ideje nem töltött be érdemi szerepet egyetlen nagy nemzetközi válságban sem. Az egész rendszer reformra szorul. A figyelem azonban leginkább arra a legsürgetőbb reformra irányul, hogy az ENSZ elveszítette az alapelveit, túlságosan nagyra és nehézkessé duzzadt, és olyan területekre is kiterjeszkedett, amelyekkel eredetileg soha nem kellett volna foglalkoznia” – magyarázta Rubio.
Végül jelezte, hogy az elmúlt egy évben valódi előrelépést értek el a reform terén, és fontosnak tartja, hogy a következő főtitkár olyasvalaki legyen, aki elkötelezett ezek folytatása mellett, különben az ENSZ komoly bajba kerül. „Őszinte vagyok, szerintem ez könnyen bekövetkezhet, ha nem hozzuk rendbe” – zárta le a témát az amerikai külügyminiszter.
Az idézett nyilatkozat a cikk végén szereplő videóban tekinthető meg, a felvétel 29. percétől.
Orbán Viktorról beszélt Rubio az új ENSZ-főtitkárként?
Orbán nevének bedobása megosztotta a globális közvéleményt. A vele soha nem szimpatizáló oldal képtelenségnek tartotta a hírt, az őt támogató közösség viszont nyíltan kiállt az esetleges jelölése mellett. Magas szintű orosz és német nyilatkozatok erősítették meg, hogy kifejezetten vonzó opciónak tartják a volt magyar kormányfő felkérését.
Erről a Roszatom-vezér, Lihacsov beszélt, ezzel párhuzamosan pedig a jelenlegi legerősebb németországi párt, az AfD prominense is tolmácsolta a támogatásukat Orbán Viktor felé. Magyar Péter is elmondta a véleményét, aki kifejezetten éles ítéletet alkotott a kinevezésről.
Rubio mostani nyilatkozata önmagában nem zárja ki Orbánt a lehetséges befutók közül, de pro és kontra is lehet értelmezni rá vonatkozóan. Ami a volt magyar miniszterelnök irányába mutathat, az az ENSZ teljes átalakításának a kikötése, amelyhez egy erős vezetőt keresnek. A már említett WSJ-cikkben Orbán Viktort „álomjelöltnek” nevezték, aki a többi, inkább bürokrata hátterű jelölttel szemben „tábornok” lenne.
Korábban is jelentek meg arról elemzések, hogy Orbán jelöltsége éppen akkor merül fel, amikor ismét felerősödnek a spekulációk egy új Jaltáról, azaz a három nagyhatalom, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország tárgyalásairól. Valamint megszaporodnak az Ukrajnával folytatandó esetleges béketárgyalásokról szóló hírek is.
Ezeknek a nagyhatalmaknak a szemében a volt magyar miniszterelnök aduja a háborúval kapcsolatos semlegessége lehet. Rámutattak, hogy 2024 júliusában Orbán Viktor már belevágott egy diplomáciai műveletbe békemisszó néven, amikor ellátogatott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és az Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trumppal. A békepártiság doktrínáját Orbán Viktor már az orosz invázió legelejétől csiszolta: 2022 márciusában meghirdette a „stratégiai nyugalom” elvét, megtagadva Kijevtől a katonai támogatást, és lezárva Magyarország határait a fegyverszállítmányok tranzitja előtt.
Ha valóban a háborúk lezárása lehet az ENSZ legfontosabb küldetése, a volt magyar kormányfő kapóra jöhet.
Rubio megemlítette, hogy Macronnal is beszélt a kérdésről, de kifejezetten kitért a francia álláspont megerősítése elől. Ez azért lehet érdekes, mert Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter kizárta Orbán jelölését, mondván, hogy a poszt nem lehet vigaszdíj egy választáson vesztes politikusnak. Lehet, hogy a két fél között emiatt az álláspont miatt is történt egyeztetés, Franciaország ugyanis állandó BT-tagként vétózni tudja a kiválasztást.
Ami viszont Orbán Viktor ellen szól, hogy az amerikai külügyminiszter „két-három nagyon alkalmas” jelöltről beszél, akik már a szavazási folyamatban vannak. Orbánt egyetlen állam sem jelölte hivatalosan. Rubio kifejezetten azt mondja, nincs „amerikai jelölt”, és a döntés a világé. Ez inkább a jelenlegi mezőnyre utal, ahol a regionális rotáció elve Latin-Amerika befolyását erősíti, valamint kitapintható a nyomás az első női főtitkár megválasztása mellett is.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor volt miniszterelnök (j) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Karmelita kolostor teraszán 2026. február 16-án.