Nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás Ruszin-Szendi Romulusz ellen – közölte Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Hogy mindez mit jelent, illetve mire számíthat a Mandiner riporterét lökdöső tiszás politikus, arról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász nyilatkozott.
Testi erejét használta a Mandiner riportere, Móna Márk ellen Ruszin-Szendi Romulusz tavaly szeptemberben, a Tisza Párt kötcsei eseményén. Az egykori vezérkarfőnököt kollégánk a Tisza Párt akkor kiszivárgott többkulcsos adótervezetéről szerette volna kérdezni, ám a politikus válaszok helyett többször is meglökte.
Az esettel kapcsolatban Tényi István ügyvéd bejelentést tett a rendőrségen ismeretlen elkövető ellen, garázdaság vétség gyanúja miatt.
A Ruszin-Szendi ügyével kapcsolatban érdeklődő országgyűlési képviselőnek, Budai Gyulának Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész február 19-én azt a tájékoztatást adta:
a nyomozó hatóság a gyanúsítást nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanújára módosította.
Amennyiben a vonatkozó nyomozás lezárult, a következőkben a büntetőeljárásjogi törvény alapján vádemelésre kerülhet sor – tudatta a Mandinerrel a további eljárás tekintetében ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász leszögezte: a törvény 421.§-a alapján az ügyészség a vádirat bírósághoz történő benyújtásával emel vádat, amely vádemelés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A vádemelést követően kerül sor a bírósági eljárásra.
„Tekintettel arra, hogy az érintett személy jelenleg mentelmi joggal rendelkezik, az eljárás speciális szabályok szerint folytatható”
– hívta fel a figyelmet Lomnici Zoltán, arra utalva, hogy a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint Ruszin-Szendi Romulusz a Hajdú-Bihar vármegye 05. számú egyéni választókerületében
jogerősen nyilvántartásba vett jelölt,
akit pedig az Ogytv.79. § (2) bekezdése alapján a választás eredményének jogerőre emelkedéséig a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. A vonatkozó törvény értelmében amennyiben a mentelmi jogot felfüggesztik, akkor nyújthatja be az ügyész a vádiratot, és az ügy a rendes bírósági szakaszba léphet.
A garázdaságot a Btk. 339.§-a rendeli büntetni, a (2) bekezdés pedig a minősített eseteket határozza meg. Lomnici Zoltán rávilágított:
a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság minősített eset tekintetében a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lehet.
A garázdaság gyanújával elrendelt nyomozás továbbra is folyamatban van – tudta meg a Magyar Nemzet a Somogy Vármegyei Főügyészségtől.
Az alkotmányjogász szerint indokolt lenne, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke megszólaljon Ruszin-Szendi Romulusz ügyében, „jogilag ugyanis a fentiek alapján lehetséges, hogy valaki elinduljon egy választáson büntetőjogi fenyegetettség árnyékában”.
A jog – figyelmeztetett az alkotmányjogász – nem zárja ki automatikusan a jelöltséget,
de a politika a választói bizalomról is szól.
„Ha egy jelölt ellen eljárás van folyamatban, az felveti azt az etikai dilemmát, azt, hogy helyes-e így mandátumért indulni, vagy inkább célszerűbb lenne az ügy tisztázásáig félreállni, hogy az eljárás gyorsan lezárulhasson”.
Lomnici Zoltán mindezt különösen érzékeny kérdésnek nevezte, amiatt is, mert – mint kiemelte – a Tisza Párt elnöke esetében már több alkalommal kezdeményezték mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben különböző ügyekben. „Ő ezekben az eljárásokban nem mondott le önként a mentelmi jogáról, hanem élt a jog adta védelemmel. Ez politikai értelemben azt az üzenetet közvetíti, hogy amikor saját ügyeiről van szó, akkor a mentelmi jog egyfajta eljárási pajzsként funkcionál” – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.
Szerinte amennyiben Magyar Péter most egy másik jelölt esetében az etikai felelősséget vagy a visszalépés szükségességét hangsúlyozná, az könnyen kettős mércének tűnhetne, ezért nem valószínű, hogy etikai alapú állásfoglalást várhatunk tőle e témában.
Fotó: Facebook/Ruszin-Szendi Romulusz