Ma, 2025. szeptember 20-án, a Papp László Budapest Sportarénában tartják a Digitális Polgári Körök Első Országos Találkozóját, „A Gyűlést”, amely egy offline ünnepe lesz annak, amit a polgári jobboldal az online térben épített az elmúlt hónapokban. A kezdeményezés célja, hogy a Digitális Polgári Körök tagjai – politikusok, szakértők, művészek, civilek – együtt mutassák meg: a nemzeti identitás és közösségi értékek nemcsak múlt, hanem élő erő. Mára már nemcsak a 25 Digitális Polgári Kör működik, hanem számos új kör is alakult, a DPK honlapja szerint pedig több, mint 70 ezer ember csatlakozott a kezdeményezéshez. A Digitális Polgári Körökkel egy új, polgári, kulturális, identitásvédelmi mozgalom bontakozik ki. A találkozón szónokok, EXPO-standok, közösségi programok várják azokat, akiket nemcsak a politika, hanem a cselekvés is motivál.

Miért fontosak a Digitális Polgári Körök?

• Identitásvédelem a digitális térben: A mai világban az online kommunikáció, a közösségi média és a digitális tartalom hatalmas befolyással bír. A Digitális Polgári Körök célja, hogy ebben a térben is aktív, konstruktív szereplők legyünk, védjük kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat.
• Közösség- és felelősségvállalás: Olyan emberek mozdulnak meg, akik nemcsak kritikát gyakorolnak, hanem tennének is – szakértők, művészek, helyi közösségek tagjai –, együtt dolgozva azért, hogy ne csak hangosak legyünk, hanem kínáljunk alternatívát, segítséget, jövőképet.
• Offline és online összekapcsolása: Fontos, hogy amit az interneten elkezdünk, az a való életben is láthatóvá váljon – találkozók, rendezvények, közösségi események. „A Gyűlés” példája: amikor az online gyűlölet, torzítás helyett valós, személyes összefogás, párbeszéd és közösségi élmény jön létre.

Mi ez a kezdeményezés?

A Digitális Polgári Körök (DPK) mozgalma Orbán Viktor és jobboldali, hazafias civilek közös kezdeményezésére jött létre, hogy új digitális-polgári erőt alkosson:

• Felépítése szervezett, több alaptémára és témakörre osztva (pl. „Gazdálkodj okosan”, „Sportolók”, „Családokért”, „Keresztény”, „Tudomány és AI”, stb.).
• Civil szereplők (művészek, szakértők, közéleti személyiségek) bevonásával, akik hitelesek és köztiszteletben állnak – így a mozgalom nem puszta politikai retorika, hanem valós társadalmi hátterű.
• Célja, hogy a digitális tér „honfoglalásával” – vagyis aktív jelenléttel, közösségekkel, tartalommal, vitákkal – védelmet biztosítson a magyarság kulturális és identitásbeli értékeinek.

Kik az első 25 Digitális Polgári Kör alapítói?

Az első 25 Digitális Polgári Kör, és vezetőik, akik az élvonalba álltak: