Március 8-án minden évben világszerte megünneplik a nemzetközi nőnapot, amely a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak a napja. De honnan ered ez az ünnep, és milyen érdekességek köthetők hozzá?

Kevesen tudják, hogy ez a nap nem csupán a virágok és kedves gesztusok ünnepe. A nőnap eredete sokkal inkább a nők évszázadokon át tartó küzdelméhez kapcsolódik az egyenjogúságért, a munkavállalás szabadságáért és a tisztességes bánásmódért. Az első nőnapi megmozdulások még tiltakozások és demonstrációk voltak, amelyeknek célja a nők helyzetének javítása volt a társadalomban.

Az első, március 8-hoz köthető esemény 1857-ben zajlott, amikor New Yorkban textiliparban dolgozó nők vonultak utcára magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért, bár az esemény vita tárgyát képezi a történészek között.

A női jogok kérdése ezután egyre nagyobb szerepet kapott a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével: az 1866-os I. Internacionálé kongresszusán már határozatot fogadtak el a nők munkavállalási jogáról, amely szakítani kívánt azzal a berögződéssel, hogy a nők kizárólag az otthoni szerepekre korlátozódjanak.

Egy 1889-ben megrendezett kongresszuson Clara Zetkin kiállt a nők munkához való joga, az anyák és gyermekek védelme, valamint a nők aktív részvétele mellett a társadalmi és politikai életben.

1910-ben a II. Internacionálé VIII. kongresszusán döntés született arról, hogy a nők választójogáért folytatott harc jegyében világszerte nőnapot kell tartani, bár a pontos dátum ekkor még nem volt meghatározva.

Az első nemzeti nőnapot 1909-ben az Egyesült Államokban tartották február utolsó vasárnapján, míg az első nemzetközi nőnapot Európában 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Németországban, Dániában és Svájcban.

A nőnap végleges dátuma 1917-ben alakult ki, amikor Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért március 8-án (a Julianus-naptár szerint február 23-án). Néhány nappal később II. Miklós cár lemondott, és az új polgári kormány biztosította a nők választójogát.

Ezután vált március 8-a a nőnap hivatalos időpontjává, amelyet a világ számos országában ünnepelnek.

Magyarországon a nőnap eredetileg március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján volt, amely a keresztény hagyományok szerint Szűz Mária anyává válásának és az anyaság tiszteletének napja. Az első nemzetközi nőnapi megemlékezést Magyarországon 1913-ban szervezték, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott szét.

Egy évvel később, 1914-ben már országszerte rendezvényeket tartottak.

A második világháborút követően a Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és a szovjet minta alapján 1948-tól március 8-ra rögzítették a dátumát. A rendszerváltás után a nőnap elvesztette eredeti munkásmozgalmi jellegét, helyette inkább egy gesztusértékű ünneppé vált, amely egyre inkább kereskedelmi jelentőséget is kapott.

Forrás: Origo
Címlapkép: Freepik