„Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót.” Orbán Viktor üzenete a budapesti Millenárison hangzott el az 1. Patrióta Nagygyűlésen. Azóta világkarriert futott be a mondás, még akkor is, ha a kilóra megvett, úgynevezett globalista – becenevén progresszív – világsajtó igyekezett agyonhallgatni vagy a gyanútlan érdeklődőket elrettentő kommentárokkal ellátni.
Tiszta beszéd. Arrafelé, a brüsszeliták zárt világában ez nem divat. Szó sincs kivonulásról szeretett Európánkból. És szó sincs elszigetelődésről, amit lépten-nyomon az Orbán-kormány fejére olvasnak. hiszen a magyar miniszterelnököt többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders vette körül a színpadon, és videóüzenetet küldött a nagygyűlésnek az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis. Valamennyien hitet tettek amellett, amit megéljenezett a nagygyűlésen résztvevő tömeg, hogy szuverén, büszke nemzetek szövetségét akarjuk. Nemet mondunk az Európai Egyesült Államok víziójára.
Az összetartozás felemelő érzése töltötte meg a teret. A magyar miniszterelnök körbemutatott, a nemzetállami eszme modern európai szószólóira, és kijelentette: „Akiket ma itt látnak, ezen a színpadon, három év múlva ők lesznek az Európai Unió vezetői.”
Az időt nem lehet megállítani, hisz múlik „zajtalanul és félelmesen”, de vissza kell térni az alapító atyák eszméjéhez: tőlük indult a gondolat, hogy az Európai Unió szuverén nemzetállamok együttműködése, ahol a tagállamok bizonyos hatásköröket közösen gyakorolnak, de a végső döntés mindig a nemzeteknél marad. Így indult, és ennek jegyében nagy reményeket fűztünk az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásához. Az Unió hosszú időn át erősödött és bővült, a szerencsétlen történelmi sorsú posztszocialista országok – köztük hazánk is – beléphettek a kapuján.
Így ment ez egészen addig, míg a globalista mélyállam valódi urai el nem határozták szigorúan titkos összejöveteleiken, hogy a pénzükön rezidenseket vásárolnak meg, és ültetnek az EU vezető tisztségeibe, és csendes államcsínyt, ha úgy tetszik hackertámadást indítanak a nemzeti függetlenség ellen. Azóta is igyekeznek fokozatosan kiiktatni az EU működéséből az arányosság és a szubszidiaritás elvét. Az ukránok háborújának „életben” tartásával, melynek ára Európa hanyatlása, végképp bebizonyították, hogy elmúltak azok az idők, amikor Európában a józan ész igazgat.
Bátran mondhatjuk, hogy a Budapesten nyilvánosságra hozott patrióta memorandum a népben, nemzetben gondolkodók történelmi jelentőségű dokumentuma.
A minden égtájról összesereglett patrióta politikusok kiálltak amellett, hogy nemzeteink számára a békét, a szabadságot és a szuverenitást választják, és utolsó védőbástyaként harcolnak a bürokratikus központosítás előretörésével szemben. Elutasítják, hogy a brüsszeli bürokraták elvonják azokat a hatásköröket, melyek jog szerint az európai nemzeteket illetik meg.
Kijelentették, hogy határozottan elleneznek minden olyan erőfeszítést, amely a nemzeti vétó megszüntetésére irányul. Elutasítják a jogállamiság torzított, politikai fegyverként történő alkalmazását, mint a zsarolás és nyomásgyakorlás eszközét a demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben.
Megvédik a gazdákat és a termelőket a tisztességtelen versenytől és a káros kereskedelmi megállapodásoktól. Minden országnak joga van megválasztani energiaforrásait és meghatározni energiarendszerének szerkezetét.
A patrióták politikai családja büszke nemzeteink sokszínűségére, történelmükre és hagyományaikra, amelyek Európa zsidó-keresztény örökségében gyökereznek. „Ha mondod a magadét a Vatikánról, a katolikus egyházról, a pápáról, a Madonnáról, Jézusról, a szentekről, nem történik veled semmi, az a szólás- és véleményszabadság megnyilvánulása. De ha ugyanezt teszed az iszlámmal, a Koránnal, Mohameddel, Allah fiával, rasszista vagy, és faji diszkriminációt követsz el.” Az egykori zseniális olasz újságíró Oriana Fallaci figyelmeztető szavai – húsz év távolából, mikor még nem látszott pontosan, hogy mire megy a játék.
A kiáltvány zárásaként mindenkit felszólítottak az európai együttműködés alapvető céljainak tiszteletben tartására. Akik ott voltak a nagygyűlésen, együtt élték át, hogy minden nehézség, támadás és háborús hisztéria ellenére a szuverenista fordulat a levegőben van. Még az idén választások lesznek Bulgáriában, Észtországban, Svédországban és Lettországban, jövőre a franciáknál és az olaszoknál. Az EP-választások előtt új parlamentet választanak Romániában és jó eséllyel Németországban is.
Most azonban rajtunk a világ szeme. Hatalmas erők mozdultak meg a patrióta magyar kormány ellen.
Brüsszel és Kijev összefogott, az ukrán propagandagépezet is ellenünk dolgozik. Mindent bedobnak. Mikor ezeket a sorokat írom, éppen a magyar külügyminiszter lehallgatása az ügyeletes botrány, melynek szálai egyértelműen a Tisza párthoz vezetnek. Egyértelművé vált, hogy mindez Magyar Péter tudtával, sőt beleegyezésével történt. Nap mint nap számíthatunk hasonló, súlyos incidensre a hazánk ellen.
Április 12., a választás napja reményeink szerint az igazság pillanata lesz, hogy utána ismét a békés országépítés legyen a középpontban. Megnyugvásra akkor sem számíthatunk. Nemzeti érdekeink büszke vállalására és kifejezésére azonban feltétlenül. Egészséges önbizalommal.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond az 1. Patrióta Nagygyűlésen a Millenárison 2026. március 23-án – Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos