Az új év első napjától gazdasági és társadalompolitikai változások lépnek hatályba. A kormány célja a családok további támogatása, a munkából élők megerősítése, az adminisztráció egyszerűsítése, valamint a közszolgálati bérek és juttatások emelése. Összeszedtük, mi minden változik 2026-ban.

Az új év nemcsak naptári fordulópont, hanem számos területen kézzelfogható változásokat is hoz Magyarországon. Január 1-jével a mindennapi életet közvetlenül érintő változások lépnek hatályba.

A kormány döntései érintik a béreket, az adózást, a családtámogatásokat, a közszolgálatot, az adminisztrációt és a közlekedést. Az intézkedések célja a magyar családok anyagi helyzetének erősítése, a munkából élők támogatása és az állami rendszer egyszerűsítése.

Emelkedik a minimálbér, bérfelzárkóztatási hullám indul

Az új év egyik legfontosabb változása a minimálbér emelése, ami nemcsak a legkisebb keresetű munkavállalókat érinti közvetlenül, hanem szélesebb körben is béremelési hullámot indít el,

hiszen számos ágazatban a bérek a minimálbérhez igazodnak. A garantált bérminimum emelése a szakképzett munkavállalók jövedelmét is növeli.

Január 1-jétől a bruttó minimálbér 322 800 forintra emelkedik az eddigi 290 800 forintról, ami 11 százalékos növekedést jelent. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 373 200 forint lesz a tavalyi 348 800 forint helyett, ez hét százalékkal magasabb, és heti 85  800 forint, napi 17  160 forint, óránként pedig 2 145 forint jövedelmet jelent.

Az új évben a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi dolgozók kiegészítő szociális pótlékot kapnak, függetlenül attól, hogy a munkaadó állami, önkormányzati, egyházi vagy civil szervezet. A pótlék mértéke a közalkalmazotti jogviszony időtartamától és a fizetési osztálytól függ.

Változnak az egymillió forintos otthontámogatás feltételei. Bővült a jogosultak köre, így a bevett egyházak, közérdekű vagyonkezelő alapítványok által foglalkoztatottak is igényelhetik az otthontámogatást. Viszont nem jogosult a támogatásra az, aki csak megbízási vagy vállalkozási szerződéssel dolgozik, kivéve, ha egyházi tevékenységet végez.

Európa legnagyobb adócsökkentési programja

Az év első napjától folytatódik a kormány nagyszabású adócsökkentési programja, melynek köszönhetően jövőre még több pénz marad a családoknál.

Januártól teljesen adómentessé válnak a 30 évnél fiatalabb édesanyák, az szja-mentesség immáron kiterjed a 40 év alatti anyákra is, a családi adókedvezmény pedig megduplázódik.

A januári adócsökkentések Európa legnagyobb családi adócsökkentési programjának újabb állomásai. Tavaly júliustól szja-mentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, októbertől pedig a háromgyermekes édesanyák kaptak teljes szja-mentességet. Az szja-mentesség a csed esetében átlagosan havi 78 ezer forinttal, a gyed esetében pedig havi 43 ezer forinttal növelte az érintett családok bevételét.

Első körben a 40 évnél fiatalabb kétgyermekes édesanyák mentesülnek az szja megfizetése alól. Nyilatkozni is egyszerűbb: a kedvezményt nem kell évente kérni, és egyszerre lehet nyilatkozni az „anyakedvezményről”, valamint a családi adókedvezményről is.

A kétgyermekes anyák szja-mentességét négy lépésben vezetik be: először, 2026 januárjától a 40 év alatti nők kapják meg, majd egy évre rá, 2027 januárjától a 40-50 év közöttiek, 2028-tól az 50-60 év közöttiek, végül 2029-től a 60 évnél idősebbek, vagyis ekkortól terjed ki valamennyi érintettre.

Így januártól félmillió édesanya lesz szja-mentes, 2029-re pedig összesen egymillió édesanya válik szja-mentessé.

A kedvezmény jellemzően akkor szűnhet meg, ha kiskorú gyermekek után veszik igénybe, és a jogosultság valamilyen okból megszűnik, például ha a gyermekek kikerülnek a háztartásból, mielőtt az anya legalább 12 éven át nevelte volna őket. Ha a 12 év már teljesült, a kedvezmény általában fennmarad mindaddig, amíg az érintett személy rendelkezik adóköteles jövedelemmel.

Az szja-mentesség kizárólag a munkával szerzett jövedelemre (például munkabér, egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő önálló tevékenységből származó jövedelme, megbízási díj) vonatkozik. Nem terjed ki az alábbi jövedelmekre:

• osztalékbevétel
• árfolyamnyereségből származó jövedelem
• bérbeadásból származó jövedelem

A többgyermekes anyáknak járó szja-mentességnek nincs jövedelmi korlátja, azaz az adott hónapban vagy évben megszerzett teljes, keresőtevékenységből származó jövedelemre igénybe vehető.

A 30 év alatti édesanyák is adómentessé válnak

Kedvezően változnak januártól a 30 év alatti édesanyák adómentességének szabályai is. A kedvezmény jövőre már nemcsak az átlagbérig, hanem a kedvezmény alapját képező jövedelmek teljes összege után érvényesíthető, és a kedvezmény ettől az időponttól a 2023 előtt született gyermekek után is igénybe vehető.

A kedvezményt valamennyi gyermeket vállaló nő kérheti, aki 2025. december 31. után tölti be a 30. életévét, és családi kedvezményre jogosult vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke után, vagy már várandósként. A kedvezmény annak az évnek az utolsó napjáig érvényesíthető, amelyben az édesanya betölti a 30. életévét.

Az adómentesség első alkalommal a 2025. december 31. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. napját követő időszakra elszámolt, kedvezményalapot képező jövedelmekre érvényesíthető, tehát a februárban esedékes, januárra kapott fizetés már adómentesen érkezik.

A még 2025-ben megszerzett jövedelmekre a korábbi szabályok vonatkoznak: a kedvezmény az átlagbér erejéig vehető igénybe, és csak a 2022. december 31. után született gyermekre vagy figyelembe vehető magzatra érvényesíthető. Az idén benyújtott szja-bevallások adatai szerint 33 ezer 30 év alatti édesanyánál összességében több mint 16 milliárd forint maradt, a kedvező változás révén az érintettek száma és a kedvezmény összege is magasabb lehet.

Duplájára emelkedik a családi adókedvezmény

Január 1-jétől a duplájára emelkedik a családi adókedvezmény összege. Egy gyermek nevelése esetén havonta nettó húszezer forinttal számolhatnak a szülők. Két gyermek esetében a családi adókedvezmény gyermekenként negyvenezer forintra nő.

A nagycsaládosoknál, vagyis három vagy több gyermek vállalása esetén gyermekenként hatvanhatezer forint marad a családi kasszában. Ez az emelés az idei év eleji szinthez képest kétszeres növekedést jelent.

Évi egymillió forint otthontámogatásra

Százezreket érint a nettó egymillió forintos állami otthontámogatás, amelyet a közszolgálatban dolgozók kapnak 2026. január 1-jétől minden évben. Az intézkedés jelentősen könnyít a lakhatási költségek fizetésében és a lakáshitelek törlesztésében.

Az új típusú otthontámogatás lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önerejének előteremtésére is felhasználható. Havi bontásban 83 333 forintnak felel meg, ha a teljes összeget hiteltörlesztésre használják. A juttatás egyaránt biztosítható meglévő és új hitelszerződésekhez, házastársak pedig együttesen is igényelhetik.

Ez esetben a két jogosult fél támogatása összeadódhat, így évente akár kétmillió forint állhat a rendelkezésükre.

A lehetőség illeszkedik más otthonteremtési programokhoz, például az Otthon start hitelhez vagy a csokhoz. A támogatás nem automatikusan jár, igényelni kell a munkáltatón keresztül. Akik 2026. január 1. előtt felvett lakáshitellel rendelkeznek,

legkésőbb 2026. január 20-ig jelezniük kell hitelszerződésüket a munkáltatónak,

különben nem vehetik igénybe a juttatást. A munkáltató februárban, egy összegben utalja majd az összeget.

Az otthontámogatásra valamennyi költségvetési szerv minden foglalkoztatottja, valamint a legtöbb, közfeladatnak minősülő tevékenységet végző szervezet alkalmazottja jogosult. Idetartoznak

a rendőrök, az ápolók, az orvosok, a tanárok, mellettük a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, a bölcsődei nevelésben, a fogyatékosgondozásban dolgozók, valamint az önkormányzati alkalmazottak, a minisztériumi dolgozók, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok alkalmazottjai is.

Jogosultak továbbá az egyházi, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő azon intézmények alkalmazottjai is, amelyek felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi feladatot látnak el.

Újabb béremelést kapnak a pedagógusok és a bírók

2026. január 1-jétől átlagosan tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagbére. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára közölte: a döntés illeszkedik abba a többéves bérfelzárkóztatási folyamatba, amelynek eredményeként 2026-ban

a pedagógus átlagbér elérheti vagy meghaladhatja a havi bruttó 936 ezer forintot,

vagyis a diplomásátlagbér nyolcvan százalékát. A számítások szerint ehhez most erre a tízszázalékos emelésre van szükség.

Folytatódik a bérek emelése az igazságszolgáltatásban is. A bírák esetében a következő béremelés január 1-jétől esedékes.

Az uniós átlagnak megfelelő bírói béreket is el fogjuk érni 2027 januárjától

– közölte Gulyás Gergely a decemberi Kormányinfón.

Felértékelődik a béren kívüli juttatások szerepe

A béren kívüli juttatások minden olyan kedvezményt, juttatást vagy támogatást magukban foglalnak, amelyet a munkáltató az alapbéren felül biztosít a munkavállalónak. Ezek lehetnek pénzbeli vagy természetbeni juttatások, rendszeresek vagy egyszeriek. A kafetéria a béren kívüli juttatások egyik formája. Lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít, amelyből a munkavállaló szabadon választhat a felkínált juttatási elemek közül, saját igényei szerint.

A béren kívüli juttatásokat viszont a munkáltató akár fixen is adhatja, választási lehetőség nélkül. Mindeközben adómentes vagy kedvezményes adózású az elemek többsége.

Ilyen az a talán legfontosabb újdonság, amely decembertől a Szép-kártya felhasználhatóságát illeti. Átmenetileg kibővül, ugyanis 2025. december 1. és 2026. április 30. között a kártyán lévő összeg hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

A béren kívüli juttatások köre 2026. január 1-jétől kibővül

a rendvédelmi lakhatási támogatással Budapesten és Pest vármegyében szolgálatot teljesítők esetében, életkori korlátozás nélkül, mely nem adható lakáscélú hitel törlesztéséhez. A támogatást a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv adhatja az általa foglalkoztatott magánszemélynek lakás bérleti díjának megfizetéséhez, évi 1,8 millió forintos értékhatárig.

Kata és alanyi adómentesség

December 31-én több, a kis- és középvállalkozásoknak fontos adóügyi határidő járt le. Addig lehetett választani 2026-ra a kisvállalati adót, a katát, illetve az alanyi mentességet az áfában.

A speciális adózási módok közül a legtöbb vállalkozást, csaknem 870 ezret, az alanyi mentesség érinti, amely még kedvezőbbé válik.

A 18 millió forintos felső határ ugyanis 20 millió forintra nő.

Megduplázódik a kisvállalati adó (kiva) belépési határa, emiatt még többen választhatják. Kivára váltani év közben is bármikor lehet, és ugyanez igaz a katára (kisadózó vállalkozások tételes adója) is.

Szigorodó szabályok a kamionforgalomban, védelem a kistelepüléseknek

Január 1-jétől új szabályok lépnek életbe a kamionos forgalomban. A kormány lezárja azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy a teherforgalom a falvakon keresztül kerülje el az autópályákat.

A változás célja a kistelepüléseken élők védelme,

figyelembe véve a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és lakossági szempontokat. A döntéssel 300 magyar település lakói szabadulnak meg az utcáikon dübörgő kamionoktól.

A hazánkon áthaladó, 20 tonna feletti tranzit- és a teherforgalom a jövőben csak a meghatározott útvonalakon, elsősorban a gyorsforgalmi úthálózaton közlekedhet

– jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter.

A kormány új szabályokat hozott, és átalakítja a vidéki, helyi forgalomszervezést: 56 helyszínen, összesen 262 kilométer hosszan vezetett be súlykorlátozást országszerte.

A minisztérium az útdíjakat méltányosan emeli két részletben: január 1-jétől 4,3 százalékkal, majd március 1-jétől a 2025-ös díjhoz képest összesen 35 százalékra kiegészítve.

A térségi teherforgalmi korlátozásokat negyedévente a szakmai szervezetek bevonásával felülvizsgálják.

Újabb intézkedések történnek a fuvarozók munkáját befolyásoló adminisztratív terhek csökkentése (bírságriasztás, hibás regisztrációk javíthatósága) érdekében, továbbá kezdeményezték a minimális fuvardíjra vonatkozó szabályok egyszerűsítését.

Megszűnik a tb-kiskönyv, teljesen digitálissá válik a rendszer

2026 januárjától megszűnik a papíralapú tb-kiskönyv. A munkaviszonyhoz és biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó adatokat ezentúl

kizárólag elektronikus nyilvántartásokban kezelik.

A változás célja az adminisztráció csökkentése, az ügyintézés gyorsítása, valamint az, hogy a munkáltatók és munkavállalók számára is egyszerűbbé váljon az adatok kezelése.

A kormány szerint ez a lépés illeszkedik az államigazgatás digitalizációjához, és hosszú távon csökkenti a bürokratikus terheket.

Nem drágul az üzemanyag év elején

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptemberben beszélt a jövedéki adó inflációkövető emelésének elhalasztásáról, így január 1. helyett július 1-jén lép életbe a változás, amely a benzin árát literenként 9 forinttal, a gázolajét 8 forinttal emelné meg.

Az üzemanyagárakat befolyásoló világpiaci tényezők kedvezően alakultak, hiszen a forint 2025 eleje óta több mint 17 százalékkal erősödött a dollárral szemben, miközben a Brent olajfajta hordónkénti ára ugyancsak 17 százalékkal lett alacsonyabb. Ha ezek a folyamatok folytatódnak,

a benzin és a gázolaj ára tovább csökkenhet.

Márpedig erre jó esély van, hiszen több előrejelzés még tovább csökkenő olajárral és jelentős túlkínálattal számol az olajpiacon.

Nő a dohány és az alkohol adója

Az inflációkövető adóemelés pontos mértéke már ismert, és több terméknél is érezhető változást hoz. 2026. január 1-jétől emelkedik a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adója.

A KSH 2025 júliusára 4,3 százalékos inflációt mért, így az érintett adók 2026-tól ennyivel nőnek.

Az áremelkedés újévkor jelentős lehet

• a cigarettánál, ahol a minimum-jövedékiadó ezer szálanként 45 200 forintról 47 143 forintra emelkedik. Ez egy húszszálas doboz esetében 904 forintról 942 forintra növekvő adót jelent, ami rövid időn belül megjelenhet a trafikok áraiban is.
• A finomra vágott fogyasztási dohány jövedéki adója kilogrammonként 28 060 forintról 29 270 forintra nő. Ugyanez az adómérték vonatkozik a füst nélküli dohánytermékekre és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékekre is.
• A hevített dohánytermékeknél szálanként 38 forintról 39,6 forintra emelkedik a jövedéki adó, míg az e-cigarettákhoz használt töltőfolyadék esetében milliliterenként 36 forintról 37,5 forintra nő az adóteher.

Forrás: Magyar Nemzet 

Címlapkép: Facebook / Nagycsaládosok Országos Egyesülete