A Jókai-síremlék újjászületése nemes sorba illeszkedik: az elmúlt években ugyanis már megújult a Petőfi család, Munkácsy Mihály és Izsó Miklós nyughelye is.
A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Jókai Mór 1904. május 5-én hunyt el. Bár végakarata ellenére nem a szeretett svábhegyi kertjében temették el, azt az óhaját telesítette az utókor, hogy hantja fölé nem emelt síremléket. Később egy felülről nyitott, gyűrű alakú szecessziós építménnyel mégis körbevették az író nyughelyét. A második világháborúban, majd a kommunizmus évtizedeiben az építmény állaga jelentősen leromlott, idén azonban a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan teljes körűen felújították. Móczár Gáborral, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatójával jártuk körbe a síremléket.
Jókai Mór nem akart díszes oszlopcsarnokok, illetve a nemzet nagyjai között nyugodni, ezért azt szerette volna, hogy svábhegyi villájának a kertjében helyezzék majd örök nyugalomra. Kérése volt az is, hogy a kapujának szemöldökfájából készüljön majd keresztje.
Jókai azonban már a saját korában is akkora ikonnak számított, hogy a nemzet nem respektálta kívánságát, és a Fiumei (egykor Kerepesi) úti temetőben hantolták el. (Hasonlóan Arany Jánoshoz, aki margitszigeti kedves tölgyfái alatt szeretett volna nyugodni.
Az utókor az ő esetében leleményhez folyamodott: Arany Fiumei úti sírja mellé három tölgyfacsemetét ültettek át a szigetről, amiből kettő máig árnyékot vet az író nyughelye fölé.)
Jókai azt kívánta, hogy sírdombja felett ne álljon sírkő, ezt az óhaját teljesítették, nyughelye végében csupán egy fejfát helyeztek el.
Az 1905. május 9-i temetésen több ezer ember rótta le végső tiszteletét, a gyászolók annyi virágot és koszorút helyeztek a sírra, hogy a növényekből több méter magas zöld zikkurat emelkedett. Pár évvel később egy nagyjából félméter magas kőkerítéssel vették körbe a sírhantot.
Két évtizeden át változatlan maradt Jókai Mór nyughelye, míg 1925-ben tervpályázatot írtak ki egy méltó síremlék megtervezésére. A pályázaton Kismarty-Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász elképzelése nyert. A szecessziós építmény egy olyan kör alakú síremlék, amelynek nincs tetőzete, a gyűrű formájú objektum belső, felső peremére az író által kedvelt madarakat faragtak, míg a falakat gyönyörű növényi ornamentika díszíttette. A síremlék 1929-ben készült el.
A második világháború során Jókai síremléke komolyan megsérült a Keleti pályaudvar közelsége miatt kibontakozó harcokban. A világégést követően csupán a legfontosabb állagmegóvási munkákat hajtották végre a síremléken.
„Távolról szemlélve az állaga nem tűnt borzasztónak, közelebb lépve a sírhoz azonban láthatóvá váltak az építmény hiányosságai, a szmogtól teljesen befeketedett építőkövei, a sírt körülvevő szegényes növényzet” – festi le a felújítás megkezdése előtti állapotot Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója.
Elindulunk megnézni a síremléket, amelynek megtisztított mészkőelemei már messziről világítanak. Az idei munkálatok során a restaurátorok teljesen visszabontották a falakat, a kőelemeket felújították, ahol hiányzott elem, azt az eredetivel megegyező építőanyaggal pótolták.
„A legnagyobb kihívást az jelentette, miként lehet megoldani méltó módon a sír körüljárását, a növényzet megújítását, illetve az elporladt kövek pótlását. A növényzet kialakítása Kapás Enikő tájépítész tervei alapján valósult meg” – mondja Móczár Gábor, aki arra is rámutat, hogy a korábbi növényzetből csak egy olajfát és a borostyánt tartottak meg. A munkálatok végén hidrofóbizálással impregnálták a mészkőfelületeket, így az esővíz lepereg róla, a rátapadó szennyeződést pedig könnyen el lehet távolítani.
A restaurálás közben előkerültek olyan dokumentumok, amelyek beszámolnak az író temetéséről. A művészettörténészek a rendelkezésre álló fényképek alapján hamarosan rekonstruálják az eredetivel megegyező masszív fejfát is. A Jókai köröndnek nevezett területen – ahol Blaha Lujza és Ady Endre sírja található még – a munka keretében a másik két sír környezete is megújult.
A Jókai-síremlék újjászületése nemes sorba illeszkedik: az elmúlt években ugyanis már megújult a Petőfi család, Munkácsy Mihály és Izsó Miklós nyughelye is.
„Amikor Rákay Philip előkészítette a Petőfi-film forgatását, megkereste a NÖRI-t, hogy a feleségével vállalnák a terheit a rossz állapotban lévő családi sírbolt felújításának” – idézi fel a közelmúlt eseményeit Móczár Gábor. A munkálatok 2022 indultak el, és egy évvel később márciusban került sor az átadására.
Pákh Imre műgyüjtő, a nagy Munkácsy-kollekció birtokosa részt vett Petőfi-sírbolt avatási ünnepségén, amely után azzal kereste meg az intézetet, hogy feleségével biztosítják a forrást Munkácsy Mihály síremlékének teljes körű rendbe hozatalához. A munka során a sírhely környezetét is helyrehozták: megújult a térburkolat, a korlát és a lánc, valamint a sírt körülölelő növényzet.
Munkácsy Mihály 1900-ban hunyt el, 1911-ben avatták fel síremlékét. Ezt követően kezdett kialakulni a síremlék körül egyfajta kultuszhely, így jött létre a régi művészparcella, később annak közelében az új művészparcella. A Fiumei úti Sírkertben ma kilencezer sír található, amelyből ezerkilencszáznál is több nyughely élvez állami védelmet.
Szintén a műgyűjtő adományának köszönhetően újult meg Izsó Miklós szobrászművész nyughelye, majd Rákay Philip felajánlásának köszönhetően valósult meg Arany János síremlékének helyreállítása 2023-ban.
Ilyen előzmények után állt össze idén tavasszal az a koalíció, amely felajánlásának köszönhetően megkezdődhetett Jókai Mór nyughelyének és környezetének restaurálása. Negyvenmillió forintot a Miniszterelnökség folyósított, a hetvenmilliós felújítási költség fennmaradó részét Rákay Philip, a NÖRI és a Hodler csoport biztosította.
A sírkert 1884-ben vált dísztemetővé, rengeteg olyan műalkotás keletkezett, ami az akkori arisztokrácia és nagypolgárság adományából valósulhatott meg, a dualizmus korára egyébként is jellemző művészetpártolás keretében. Rákay Philip 2023-ban tett első felajánlása végül is ezt a donációt élesztette újjá. „Ma már látható, hogy kezdeményezése másokat is inspirált, és csatlakoztak a közös munkához. Nem hirdetjük meg, melyik síremléket lenne szükséges restaurálni, mégis jelentkeznek azok, akikben buzog honleányi vagy honfiúi akarat. Aki megkeres bennünket, a jövőben is rénk talál, mert munka akad bőven” – hangsúlyozza a főigazgató.
Móczár Gábor szerint méltó üzenettel bír, hogy az állam és a magánmecenatúra összekapcsolódik egy emblematikus ügy mentén.
„Jó üzenete van annak, hogy azok, akik a munkájuk, vagyonosodásuk eredményeképpen megengedhetik maguknak, és lehetőséget is kapnak arra, hogy anyagilag támogassanak egy jó ügyet, meg is teszik” – vélekedik. Hozzáteszi azt is: reméli, hogy e kultusz lépésről lépésre fejlődik, bízik benne, hogy a közeljövőben érkeznek a NÖRI felé további megkeresések is.
Digitális történelemkönyv
A virtuális Nemzeti Sírkert az államilag védetté nyilvánított síremlékek teljes adatbázisát tartalmazza. A védetté nyilvánítás azt jelenti, hogy ezeket a síremlékeket nem lehet felszámolni, felújítani, betemetni, áttemetni, módosítani, feliratozni. Bárminemű beavatkozás csak az államot képviselő NÖRI-n keresztül lehetséges, mivel a szervezet gyakorolja a rendelkezési jogokat sírok fölött. Hatszáznál is több helyszínen jelenleg 6500 sír tartozik e védett körbe. A NÖRI 2022 márciusában indított el egy programot, amelyben a temetőket, altemplomokat, kápolnákat, parkokat, magánházak kertjét megjelöli, a kezdeményezés célja, hogy a történelmi szempontból fontos síremlékek egységes jelölést kapjanak. A jelzés gránitoszlopon látható, amin található egy QR-kód is. Beolvasva a felhasználó az adott temető adatbázisához jut, ahol adatokat tudhat meg a védett sírokban nyugvókról, mintha egy digitális történelemkönyvet lapozna. A parcellaköveket csak szabadtéren lehet felállítani, a műemléki korlátozások miatt a nagyobb bazilikák, székesegyházak altemplomában nem. Ezeken a helyeken okos kőtáblát helyeznek el, erre került sor a pécsi és az egri székesegyházban. A legutóbbit Esztergomban avatták, Mindszenty bíboros halálának 50. évfordulójához kapcsolódva.
Borítókép: Jókai Mór síremléke – A szerző felvétele
