NYELVMŰVELŐ
Kellemes meglepetést „okoz” a „vezetésnek”
Ha a beszélő két hasonló jelentésű szót összekever, stílushibát ejt. Más-más értelmet tulajdonítunk például a vezetőség és a vezetés főnévnek, ...
„Egyenlőre” nem „szívlelik” egymást
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két hasonló alakú szó közül mikor melyik illik a szövegkörnyezetbe. Számtalanszor összekeveri a mai ...
Kell „attól” több, hogy a „hivatalnál” dolgozik?
Csekélység! – minősíti némely nyelvhasználó a toldalékolás hibáit. Nincs igaza. Egyáltalán nem lényegtelen a ragok (jelek, képzők) választékos alkalmazása. Már ...
Országos „szinten” – a puszta „magasságában”
A mai beszéd unos-untalan alkalmazza a szinten, szintjén és a magasságában szavakat, noha elcsépelt és gyakran pontatlanul alkalmazott divatkifejezések ezek. ...
„Mesélte”, hogy pudingos, piskótás „történetet” sütött
Tartalmas szavainkkal is megesik, hogy – a beszélő hiányos szókincse miatt –olyan szövegkörnyezetbe csavarognak el, amelyikbe nem illenek. „Könyvében őszintén ...
A sajtón „keresztül” nyilatkozott „felénk”
A mai nyelvhasználatban sajnos, névutóink is lépten-nyomon eszközeivé válnak a szószaporításnak, a stílustalanságnak. Mint a keresztül vagy a felé. Elsősorban ...
Csak egy névelő…
– gondolhatja a mindennapi nyelvhasználó. Pedig olykor nem kis fejtörést okoz e viszonyszó pontos alkalmazása.
Nem más, mint ez és ilyen meg ennyi
Nagyon ért a mai közbeszéd és a média a lényeg közlésének elodázásához, a mesterséges titokzatoskodáshoz.
„Terítékre kerül”, hogy tényként „könyvelték el”
Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk… A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt ...
Jól sült el a kémia…
A foghíjas ismeretek, a fogalmazási képességek hiányosságai, a sekélyes szókincs, a nem kellő összpontosítás – vagy mindezek együttese – nyomán ...