A Magyar Nemzet (MN) február 9-i számában ezen a címen kaptunk tájékoztatást arról, hogy 50 százalék feletti részvétel mellett, Balmazújváros egyik egyéni kerületében, 4 százalékkal nyert mandátumot a kormánypárt jelöltje. Ennek következtében a helyi közgyűlésben átbillent a mérleg a kormánypártok javára.

„Szakértők szerint az áprilisi országgyűlési választás előtt ez a voksolás akár felfogható főpróbának is…” (G.M.) – írja a lap. A négyszázalékos győzelem szerintem szerény, semmi esetre sem illik rá a „tarolás” kifejezés. A február 7-én küldött körlevelemben erre a veszélyes mentalitásra, az elbizakodottságra próbáltam felhívni a figyelmet.

Kigyűjtöttem a MN-ben december 2-a után megjelent közvélemény-kutatási adatokat (12 darab) A decemberi adatok átlaga 8,4 százalék, a január-februári 8s zázalék, az utolsó két felmérés átlaga pedig 6,5 százalék kormánypárti előnyt jelez. A tendencia csökkenő! Ha pedig a DK és a MKKP párt még meglévő szavazói (7-8 százalék) zömükben a TISZA Párthoz csatlakoznak, a kormánypártok előnye elenyészni látszik!

Továbbá, ha a közvélemény-kutatók a kormánypártok javára tévednek, az maga a katasztrófa. Körlevelemben figyelmeztetésképpen jeleztem, hogy 2002-ben úgy vesztett a FIDESZ, hogy a TÁRKI 7, a Gallup pedig 10 százalék FIDESZ előnyt jelzett.

Körlevelemben jeleztem azt is, hogy tudományos alapossággal kellene vizsgálni a választói magatartást, mert az azért mégiscsak magyarázatra szorul, hogy miért szavaz rendszeresen több mint két millió ember azokra a pártokra, melyek hatalomra jutva jövedelmüket minden bizonnyal jelentősen csökkentenék? Sajnos én a MN-ben nem olvastam olyan írást, mely ezzel a húsba vágó problémával foglalkozott volna. A „Megfontolandó gondolatok a jövő évi választás előtt” című írásomban, melyet a nemzeti média nem talált közlésre érdemesnek, erre tettem kísérletet. Körlevelemben sajnos tévesen a fájl nevére hivatkoztam címként. Ezt az írásomat ezennel csatolom.

Bartha Pál ny. erdőmérnök

Megfontolandó gondolatok a jövő évi választás előtt

Helyzetelemzés

A választói mentalitás lényeges eleme, hogy politikai váltógazdálkodás során a vesztes párt által elkövetett hibák lassan feledésbe merülnek, és így a legközelebbi választáson már szinte „tabula rasa”-val indulhat. Ugyanakkor, az Orbán-kormány már 15 éve vezeti az országot, és e miatt óhatatlanul sok kisebb-nagyobb vélt, vagy valós hiba halmozódott fel, amit az ellenzék igen sikeresen nagyít fel. Ehhez jön a középkorú és idősebb korosztály feledékenysége, valamint a 15 év alatt felnőtt generáció tájékozatlansága és politikai tapasztalatlansága.

A 2022. évi országgyűlési választások előtt és azóta megvalósított, eddig soha nem látott mértékű „pénzeső” (13. havi nyugdíj, a 25 év alattiak adómentessége, a családok SZJA visszatérítése, a pedagógusok és orvosok radikális béremelése, a családtámogatási rendszer bővítése, a Nők negyven program, az Otthon start program stb.) nem hozott áttörést a Kormány támogatottságában. Mindebből a jövő évi választási kampány számára le kell vonni azt a fontos következtetést, hogy a kormánypártok támogatottsága széles körű és jelentős mértékű „pénzesővel” nem növelhető. Milliós tömegek felveszik pénzt, és azokra a pártokra szavaznak, melyek a „pénzesőt” a parlamentben rendre nem szavazzák meg, vagy nem mennek el szavazni.

Budapesten Karácsony Gergely pozícióját nem gyengítette meg sem a budapesti autósok elleni háborúja, sem a budapesti városház eladásának korrupciós botránya, sem a Lánc-híd botrány, sem a város lezüllése, sem a város csődbe vitele, sem az autóbuszok botrányos műszaki állapota. Ebből következik, hogy az ellenzéket vezető politikusok emberi és politikai minőségének nincs jelentősége a választási küzdelemben. A globalista oldal bárkit elfogad képviselő, polgármester vagy miniszterelnök jelöltnek, csak legyen esélye a kormányoldallal szemben.

A fent leírt politikai környezetben lépett a politikai színtérre Magyar Péter 2024. április 10-én. A program nélküli párt a Fidesz–KDNP után a második legtöbb EP-képviselői mandátumot szerezte meg, 29,53 százalékkal 7 mandátumot. Ez a hihetetlenül gyors és váratlan siker valamilyen elementáris erejű tiltakozást jelent a kormánypolitika ellen! Népszerűségén szemernyit sem ront állandó hazudozása, bizonyíték nélküli vádaskodása, az ország elleni fellépése Brüsszelben, gyűlölködő stílusa, botrányos magánélete és köztörvényes cselekményei.

A Magyar Nemzet című lap 2025.09.15-i számában Fricz Tamás politológus a következőket írja: „Lázár Jánossal értek egyet: a két nagy párt, a Fidesz és a Tisza között a politikai verseny állása jelenleg fifty-fifty…Ez a realitás, aki ehhez képest túlzottan optimista képet fest az esélyeinkről, az inkább árt a szuverenisták és nemzetiek ügyének, mint használ. És ez új helyzet, kétségtelen.” Végre oszlani látszik a kincstári optimizmus!

A MN 2025.10.22-i számában közzétett diagramból levonható következtetések. A fent bemutatott támogatási rendszer fő kedvezményezettje a 18-39. éves választói korosztály, ugyanakkor annak 58 százaléka a Tisza Pártra szavazna! A 60 év feletti korosztályban pedig a kormánypártok támogatottsága jelenleg 64 százalék, de helyükre az a korosztály lép, melyben a kormánypártok támogatottsága már csupán 47 százalék. A fiatalság elvesztése és az idősek halála az ellenzék győzelmét vetíti előre, ha nem is jövőre, de a következő választáson minden bizonnyal.

A veszélyt már a miniszterelnök úr is észleli, és ezért mondotta a békemeneten a következőket: „Beszélnünk kell a fiatalokkal!”

Azt hiszem, itt az utolsó pillanat, hogy megpróbáljunk magyarázatot keresni arra a jelenségre, hogy egy koherens program nélküli párt, melyet egy szakmailag és emberileg teljesen alkalmatlan embert vezet, miért versenyképes a nemzeti oldallal? Az okok feltárása nélkül ugyanis nem lehet javítani a nemzeti oldal egyre romló támogatottságán. Sajnálatos módon sem a kormány kampánycsapata, sem a nemzeti média ez idáig nem ismerte fel azt a tényt, hogy a globalista ellenzék évtizedek óta lélektani fegyverrel mérgezi a közbeszédet.

A lélektani háború elméleti alapja

A globalista ellenzék két lélektani fegyvert használ igen nagy hatékonysággal: az indokrinációt és a gyűlöletszítást. A következőkben ezt bontom ki. Az ifjúság mindenkor fogékony az új és vonzónak tűnő eszmék iránt, változást akar, és ennek a szellemi beállítottságnak lélektani okait Konrad Lorenz (orvosi Nobel-díj 1973.) az „Ember voltunk hanyatlása” (1980) című könyvében mutatja be. Idézet a könyvből: „A nemi érés közeledtével a fiatal emberek kezdik meglazítani azokat a kötelékeket, amelyek a szociális viselkedés ritusaihoz és normáihoz fűzik őket, s amelyekre a családi tradíció révén tettek szert…Az egymást követő generációkat elválasztó különbség a kulturális fejlődés sebességével arányosan növekszik…A nemzedékek közti kontaktus, a szeretet gyengül…Fiatalok…minden korban lázadtak az idősebb generáció ellen, ma azonban…kritikus ponthoz jutottunk, mely ponton az ifjabb generáció úgy áll szemben az idősebbel, mint egy ellenséges etnikai csoporttal.”

A generációs különbség fokozódása pedig egyre nehezebbé teszi a kulturális hagyományok átörökítését, ami a jövőre nézve tragikus.

További lényeges megállapítás: „Az emberi szellem változásának és a környezet drasztikus megváltozásának sebessége olyan nagy, hogy ehhez képest az evolúciós fejlődés gyakorlatilag áll. Az emberi lélek az emberi kultúra keletkezése óta lényegében nem változott. Az emberi kultúra létéhez való filogenetikai (BP.: törzsfejlődéstani) idomulás ellenére az ember további alkalmazkodása nem képes lépést tartani a civilizáció és a társadalmi környezet változásainak növekvő sebességével; a diszkrepancia évről évre nagyobb.” A diszkrepencia (lényeges ellentmondás a lélekben, ami feszültséget okoz) a lélektani oka az egyre fokozódó társadalmi agressziónak, és ami automatikusan és egyre nagyobb sebességgel betegíti meg a globalista, liberális társadalmakat.

Világunkban egy másik automatizmus is működik. K. Lorenz.: „A különböző kultúrák nagyrészt elveszítették önállóságukat. Ruházatukat, viselkedési normáikat és egyéb szokásaikat tekintve valamennyi földrész valamennyi népe egyre hasonlóbbá vált egymáshoz. Ugyanekkor viszont a Föld összes kultúrájában óriásira nőtt a nemzedékek közti kulturális távolság.”

A szerző szerint ennek a társadalmilag káros folyamatnak oka a „globális szállítási és közlekedési lehetőségek kiépülése, és a mind elterjedtebb médiumok”. Azaz a ma tort ülő globalizáció és liberális médiaterror. Mindezeket 1980-ban írta le K. Lorenz! Hol vagyunk már ettől?

A világban tehát két, a társadalmakra és a demokráciára veszélyes automatizmus működik. Egyfelől, folyamatosan romlik a kulturális örökség áthagyományozásának lehetősége, amiből az aktuális kultúrpolitika számára sok feladat vezethető le, de ez túlmutat jelen írásom keretein és a választási kampány feladatain. Másfelől, a liberálisok körében „trónra emelt” multikultúrával ellentétben – a nemzeti hagyományok elsorvadásával – egy óriási kulturális homogenizálódási folyamat is működik. Mindkét folyamat haszonélvezője a pénzhatalmi világelit!

Könyvében K. Lorenz megnevezi a generációs ellentétek fokozásának leghatékonyabb eszközét, az indokrinációt, ami elsősorban a tapasztalatlan fiatalságot veszélyezteti. K. Lorenz: „Ugyanekkor fogékonyabbá válnak olyan új eszményekre, amelyeket magukévá tehetnek, s amelyekért elsősorban harcolni akarnak…A fejlődésnek ebben a szakaszában a fiatal ember különösen fogékony az indokrinációra…A doktrina foglya teljességgel azonosul azokkal az eszményekkel, amelyeket az indoktrináló személy átadott neki: nem érzi, hogy kényszerzubbonyt húztak rá. A maradéktalanul indoktrinált személy nem veszi észre, hogy elveszítette ember voltának egy alapvető alkotórészét, tudniillik konstruktív gondolkodását…” A globalista oldal 58 százalékos támogatottságának ez a lélektani oka! Azt hiszem, hogy az ún. fejlett országok egyetemi ifjúsága is magára húzta a forradalmiság mai kényszerzubbonyát. Az indokrináció természetesen az idősebb korosztályra is hat, ha az erős és folyamatos. A tudat- és szórakoztatóipart birtokló háttérhatalom legfőbb hatalomgyakorlási eszköze az indokrináció. Például egy társadalomellenes doktrina – a család elavult társadalmi formáció – felkarolásával. Ezzel ellentétben, „trónra emel” hamis eszméket (a bevándorlás jó, genderőrület, woke stb.) a haladás, a progresszió hamis zászlaja alatt. A lélektani rombolás, az indokrináció alapja pedig mindkét esetben a dezinformálás!

Lélektani háború a nemzeti és a globalista oldal között hazánkban

A választástól választásig tartó kampányban a hazai globalista pártok rém egyszerű doktrinája – amit dollármédiájukkal rákényszerítenek a lakosságra – „az itt minden sz…r”, és az „ezek mindent elloptak/ellopnak…Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, NER lovagok…” Ebből le kell vonni azt a következtetést, hogy amikor a „csapból is Magyar Péter folyik”, akkor a kormányzati kommunikáció és a nemzeti média – ahogyan azt a sportban mondják –, árnyékra vetődik. A doktrina cáfolata helyett a globalista oldal csereszabatos vezéreit – Gyurcsány, MZP, Magyar Péter – támadják, ami szélmalomharc! Ezzel nem csökkenthető a globalista tábor létszáma. Ugyanis a doktrina foglya számára teljesen közömbös az indokrináló párt vezetőjének szakmai és emberi minősége! Ennek oka, hogy a doktrina foglya már elvesztette „konstruktív gondolkodását”. Ezt bizonyítja, hogy Magyar Péter támogatottsága a nemzeti oldal folyamatos és heves támadása ellenére szinte megegyezik a kormánypártokéval. Ebből következik, hogy a választási kampányban nem az ellenzék vezetőjét kell célkeresztbe állítani, mert annak politikai hozadéka csekély.

A lélektani háborút – korszerű technikával – a doktrina ellen kell vívni!!! Azt is feltehetjük, ha Magyar Péter túlságosan lejáratja magát, akkor a globalista háttérhatalom az utolsó pillanatban lecseréli őt Karácsony Gergelyre. MP legfontosabb feladata a kormány lejáratása és a globalista oldalon a kisebb pártok ledarálása, egy zászló alá gyűjtése.

Szót kell ejteni még arról is, hogy indokrinálással tömegeket lehet a gyűlölködés buborékába taszítani, ami a lélektani háború „atomfegyvere”. Megjegyzem, hogy a gyűlölet szintén elvakítja az értelmet. A gyűlöletszításhoz csupán fel kell kelteni az irigységet! Ezért harsogják állandóan, hogy „ezek mindent elloptak/ellopnak”. Érthetetlen, hogy a rendszerszintű korrupció vádja ellen a kormányzati kommunikáció semmit sem tesz, sőt, még a „magas labdát” sem ütötte le. Ugyanis, amikor az ellenzék a hatalmat Budapesten és több nagyvárosban átvette azt ígérte, hogy minden szerződést átvizsgálnak. Ez nyilván megtörtént, de feljelentésről nem hallottam! Akkor pedig hol vannak a túlárazások? És miért nem tolonganak Magyar Péternél azok a vállalkozók, akiknek a pályázatát elutasították? Ugyanis a közösségi média szerint csakis a NER-lovagok nyerhetnek a pályázatokon.

Az immár tizenöt éve folyó intenzív indokrinálás és benne gyűlöletszítás eredményeként hazánkban több millió választópolgár vesztette el „konstruktív gondolkodását”, azaz ítélőképességét, és ezért képes folyamatosan saját érdekei ellen szavazni. (Ez a megállapítás az UNIÓ országainak állampolgáraira is igaz!).

Továbbá, ezért választanak meg pozíciójukra alkalmatlan/méltatlan embereket. Az emberiség ilyen hatékony és kártékony szellemi pergőtűz (indokrináció) alatt még nem élt a történelem során, mint most! Mivel az indokrinálás kiemelt eszköze a dezinformálás, ez ellen csakis a tömegek felvilágosításával lehet hatékonyan védekezni, melyet a következő fejezetben fejtek ki.

Javaslat a lélektani háború megvívásához

Meglátásom szerint a kormányzati kommunikáció az egyre fokozódó dezinformációs háborúban nem elég hatékony. Sem tartalmában, sem technikájában, bár ez utóbbiban végre némi javulás észlelhető. A globalisták által indokrinált tömegek kiszabadítása a doktrina fogságából és a gyűlölködés buborékából nehéz és hosszadalmas feladat, amit már nem lehet eredményesen megvívni a választások előtt néhány hónappal. A módszert tekintve ehhez a munkához tömeglélektanban jártas szakemberekre lenne szükség, tartalmilag pedig az ipari méretű dezinformálás hatékony semlegesítésére. Véleményem szerint ez utóbbi érdekében ki kell dolgozni azokat a mutatókat, melyek a gazdaság és társadalom szempontjából a legfontosabbak, és ezeket 2010. évi indítással diagramon kell bemutatni. Ugyanis nem az értékek pillanatnyi állapota a döntő, hanem az, hogy merre megy az ország hajója? Az inflációs hatás kiküszöbölése céljából a gazdasági mutatókat aktuális euróban kellene képezni! Döntő jelentőségű a diagramok közérthetősége, vizualitása, valamint az adatok vitathatatlansága, ezért az uniós statisztikai adatokra célszerű hagyatkozni. Végül be kell bemutatni a Gyurcsány-kormány örökségét is, mivel a választópolgári emlékezet rövid, és sok fiatalnak nem lehet emléke a Gyurcsány-éráról.

E hosszú listából csupán néhány fontos tételt emelek ki.

Gyurcsány Ferenc az államcsőd elkerülése céljából minden magyar állampolgárra vetítve 2000 euró kölcsönt vett fel oly módon, hogy azt a következő kormánynak kell visszafizetnie. Továbbá be kell mutatni a következőket: mennyi volt az önkormányzatok, kórházak és iskolák adósságállománya? Milyen nagy rendszereket adott el a Gyurcsány-kormány? Melyeket vásárolt vissza az Orbán-kormány? Mi épült Budapesten a Gyurcsány-kormány alatt és után? A gyurcsányi örökség felszámolása, valamint az elért gazdasági és társadalmi haladás cáfolata lehetne annak, hogy „ezek mindent ellopnak”, hogy itt a korrupció rendszerszintű. Ugyanis korrupció mindenütt van, csak a mérték számít. Fenti diagramokra azért is szükség lenne, mert mind a környezetünkben, mind családi körben vita képtelenek vagyunk, nincsenek cáfolhatatlan adataink arra nézve, hogy jó irányban haladunk-e? Végül kiemelem azt is, hogy a tájékoztatás súlypontját a közösségi médiára kell helyezni, ami úgy gondolom, hogy költségtakarékos megoldás.

Sajnos, a választási küzdelemben alig kerül szóba a fehér rassz demográfiai öngyilkosságba való hajszolása.

Ennek a választási küzdelemnek pedig ez az igazi tétje, mert a gazdasági jellegű rombolást ha nehezen is, de helyre lehet hozni, de a demográfiai öngyilkosságból nincs visszaút! A fehér rassz elleni háborúnak egyik frontja a hagyományos családi életforma szétzilálása és a gender-őrület megvalósítása abból a célból, hogy minél kevesebb fehér gyermek szülessen Amerikától kezdve Európáig. A másik front pedig a korlátlan bevándoroltatás. Betelepíteni idegen kultúrájú és szapora népességet. E kettő pedig már két generáció alatt népességcseréhez vezet.

Összefoglalás

Amíg az identitásvesztés elleni háború hosszú távú, stratégiai feladat, addig az ipari mértékű dezinformáció elleni küzdelem a választási kampány központi témája kell, hogy legyen, mert a verseny igen szoros! Meggyőződésem, hogy a fent említett nagy léptékű felvilágosító munkát – mely nem azonos az üres propagandával –, legkésőbb már 2005 nyarán el kellett volna kezdeni! A mai helyzetben a legnagyobb bűn az elbizakodottság, az ellenfél lebecsülése, mert ha az ellenzék győz, az jóval több lenne, mint egy kormányváltás! A jövőt tekintve pedig vészjósló jel, hogy Budapesten, az agglomerációban élők között, a megyei jogú városokban, azaz a legfejlettebb településeken és a 40 év alatti korosztályban a TISZA Párt a legnépszerűbb! Ugyanakkor, a lelkekért vívott háború hazánkban nem reménytelen, mert történelmi hátrányunk ez egyszer előnyünkké válhat. A fejlett Nyugat ugyanis nemcsak az egy főre jutó nemzeti jövedelemben és életszínvonalban jár előttünk, hanem az identitásvesztésben is, aminek gazdasági-társadalmi következményei tíz-tizenöt év múlva már mindenki számára világos lesznek. Csak addig kellene kitartanunk!

A rettentően csúnya „indokrináció” kifejezés tömeges használatáért elnézést kérek, de ebbe az idézetek miatt belekényszerültem.

Telki, 2025.11.03.

Bartha Pál ny. erdőmérnök

U.i.: a kormány sikerlistájába felveendők a „Tényleg, hová lett a pénz?” című írásban felsoroltak. MN 2025.november 15.

Az írás két részletben történő közlése már elfogadható lett volna a „Vélemény” rovatban.

2026.02.09.

Bartha Pál

Fotó: Facebook/Orbán Viktor