2025 rendkívül mozgalmas volt. Az év végén világosan kirajzolódik, mely események formálták leginkább az elmúlt tizenkét hónapot. Szerintem ezek voltak a legfontosabb fordulópontok – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Orbán Balázs.

Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy Donald Trump januári beiktatása megváltoztatta a világpolitika menetét. Magyarország számára azért volt különösen jelentős az amerikai elnök visszatérése, mert egy békepárti, szuverenista, migrációellenes és nemzeti érdekeket hangsúlyozó elnöke lett a világ legerősebb nagyhatalmának. Donald Trump beiktatása ezért Budapestről nézve nem pusztán személyi változás volt Washingtonban, hanem egy olyan geopolitikai fordulat lehetősége, amely kedvezőbb nemzetközi környezetet teremthet Magyarország stratégiájához, különösen Magyarország békepárti álláspontja és az Európai Unióval fennálló viták tekintetében – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Orbán Balázs hozzátette:

„A Patrióták Európáért pártcsalád februári politikai naggyűlése Madridban világosan megmutatta, hogy egy új, gyorsan növekvő, nemzeti értékeket képviselő erőtér jelent meg az európai politikában. A pártcsalád ma már több mint egy tucat ország nemzeti pártjait fogja össze, az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakcióját adja, és egyben az első közép-európai alapítású európai pártcsalád, ami önmagában történelmi jelentőségű. A madridi naggyűlés visszaigazolta, hogy a baloldal, a liberálisok és a néppárt együttműködésére épülő brüsszeli szövetség a végnapjaihoz érkezett. A Patrióták el fogják foglalni Brüsszelt és visszaadják az irányítás a demokratikus felhatalmazással rendelkező nemzeti kormányok kezébe.”

A miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte:

„A magyar kormány elindította Európa legnagyobb adócsökkentési programját, amely mintegy egymillió családnak – 650 ezer kétgyermekes és 250 ezer háromgyermekes édesanyának – biztosít jelentős anyagi előrelépést.A kormány a 30 év alatti és a négygyermekes édesanyák után idén bejelentette, hogy a két- és a háromgyermekeseknek is bevezeti az élethosszig tartó szja-mentességet. A kormány ezen felül szja-mentességet biztosít a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) után és két lépcsőben megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt is. Az intézkedéscsomag üzenete, folytatva a világszinten kiemelkedő családpolitikai intézkedéseket, hogy a gyermekvállalás ne anyagi hátrányt, hanem előnyt jelentsen a családok számára.”

Voks 2025 – a magyar emberek nemet mondtak Ukrajna uniós tagságára

„A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást a magyar kormány 2025 áprilisában indította annak érdekében, hogy közvetlen társadalmi felhatalmazást kérjen Ukrajna Európai Unióhoz való gyorsított csatlakozásának kérdésében. A szavazás során 2 284 732 állampolgár adott le érvényes voksot, és az eredmény egyértelmű volt: a résztvevők mintegy 95 százaléka elutasította az ukrán csatlakozásról szóló brüsszeli tervet. A Voks 2025 egy világos, számszerűsíthető és politikailag nehezen megkerülhető demokratikus felhatalmazást biztosított egy olyan stratégiai kérdésben, amely az uniós döntéshozatal középpontjában áll, így Magyarország nem pusztán kormányzati álláspontként, hanem több millió választópolgár kifejezett akaratára hivatkozva tud fellépni a brüsszeli vitákban.”

– fogalmazott Orbán Balázs, hozzátéve:

„A véleménynyilvánító szavazás elindítását követően Ukrajna célzott titkosszolgálati lejárató akciót indított Magyarország ellen, amely a kezdeményezés hiteltelenítésére és az uniós vitákon belüli magyar politikai mozgástér szűkítésére irányult. Az akció a Tisza Párttal koordináltan, összehangolt módon valósult meg, ami egyre egyértelműbben rajzolta ki a baloldali párt és az ukrán politikai vezetés közötti háttérkoordinációt. Az ügy egy olyan szuverenitási kérdéssé vált, amelyben egy külső állam titkosszolgálati eszközökkel, belpolitikai szereplők közreműködésével próbált hatást gyakorolni a Magyarországon esedékes országgyűlési választásokra.”

Kapu Tibor az űrben

„Kapu Tibor júniusi küldetésével Magyarország több mint négy évtized után ismét aktív, nemzetközileg is látható szereplőként tért vissza az űrkutatás területére. Ez egyszerre volt az év talán legnagyobb nemzeti büszkeségre okot adó eseménye, valamint tudományos, technológiai és politikai mérföldkő – annak a bizonyítéka, hogy Magyarország képes bekapcsolódni a csúcstechnológiát, innovációt és stratégiai együttműködéseket igénylő globális űriparba”

– emelte ki a miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve: „A misszió erősítette az ország nemzetközi presztízsét, valamint hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a jövő meghatározó technológiai területein – például az űriparban, adatfeldolgozásban és alkalmazott kutatásban – hosszabb távon is versenyképes pozíciót építsen ki.”

Nyáron alakultak meg az első Digitális Polgári Körök

„Orbán Viktor júliusban, Tusnádfürdőn jelentette be a Digitális Polgári Körök létrehozását, abból a felismerésből kiindulva, hogy a politikai küzdelem súlypontja végleg áthelyeződött a digitális térbe. Ma már nem elegendő intézményeket működtetni és választásokat nyerni: a nemzeti közösségnek folyamatosan jelen kell lennie az információs térben is, ahol különböző hálózatok és online aktivitások formálják a közvéleményt. A Digitális Polgári Körök ezért nem kampányeszközként, hanem hosszú távú politikai és közösségi infrastruktúraként jöttek létre, amelyek célja a nemzeti gondolkodás védelme, a patrióta közösség összetartása és annak biztosítása, hogy a szuverenitás és béke melletti álláspont a digitális nyilvánosságban is tartósan és szervezetten jelen legyen” – tekintett vissza Orbán Balázs, aki azt is felidézte:

„Augusztusban robbant ki a Tisza Párt történetének egyik legsúlyosabb botránya, amely bizonyítékként szolgált arra, hogy a párt eltitkolja valódi politikai programját, és a nyilvánosságban hangoztatott ígéretekkel ellentétben súlyos megszorításokra készül. A botrányt Tarr Zoltán, a párt alelnökének kiszivárgott augusztusi megszólalása váltotta ki. A párt vezető tisztségviselője egy zárt eseményen arról beszélt, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a programjukat, mivel akkor a magyar emberek nem szavaznának rájuk: „Nem mondhatok el mindent, mert akkor megbukunk. Választást kell nyerni, aztán mindent lehet.” Az elszólás arra mutatott rá, hogy a Tisza Párt vezetői tudatosan visszatartják a valós politikai szándékaikat a választók elől, ami alapjaiban kérdőjelezte meg a párt hitelességét.”

Az előző évre visszatekintő posztjában Orbán Balázs arról is írt, hogy „Szeptemberben a magyar kormány bejelentette az Otthon Start programot, amelynek célja, hogy érdemi, kiszámítható segítséget nyújtson az első lakásukat megvásárlóknak egy fix, 3 százalékos kamatozású hitelkonstrukcióval, életkori, családi és gyermekvállalási feltételek nélkül, miközben a lakhatási helyzetet nem pusztán keresletélénkítéssel, hanem szabályozott eszközökkel kívánja javítani. A program rövid időn belül mérhető pozitív hatásokat hozott: csökkent az albérletek iránti keresleti nyomás, ami az albérleti díjak emelkedésének lassulásában, sőt egyes időszakokban mérséklődésében is megjelent, miközben a lakásárak drágulási üteme is fékeződni kezdett. 2025. november közepéig mintegy 22 000 fix 3 %-os hiteligénylés érkezett be, és több mint 8 500 igénylőnek már folyósítottak is hitelt csaknem 300 milliárd forint értékben.”

Békemenet, amelyen minden eddiginél többen voltak

„Október 23–án rendezték meg a valaha volt legnagyobb Békemenetet. A meneten, illetve később a színpadon megjelentek tudósok, művészek, sportolók, televíziós személyiségek, internetes véleményvezérek, civilek. Az október 23-i ünnepség egyszerre volt képes méltó módon fejet hajtani az ’56-os hősök előtt, és elnyerni az ’56-osok személyes támogatását. Az ünnepségen debütáló Szabadság vándorai-feldolgozás óriási sikert aratott, mostanra többmilliós nézettségnél jár a különböző közösségimédia-felületeken. Magyarországon elsőként a Magyar Légierő három Gripen vadászgépe is részese volt a megemlékezésnek, nemzeti színű füstcsíkkal festették meg az eget a Kossuth tér felett. A magyar miniszterelnök a Békemenetet és az ünnepet követően még aznap egyenesen Brüsszelbe utazott, ahol a háborús csúcson sikeresen védte meg a magyar békepárti álláspontot és sikeresen verte vissza az összes próbálkozást, amely szerint Magyarországnak ki kellene vennie a részét a háborús tervek végrehajtásából” – emelte ki Orbán Balázs, aki úgy fogalmazott:

„Novemberben vált teljesen egyértelművé, hogy Magyarország előtt két út rajzolódik ki. Miközben a magyar kormány bejelentette a 14. havi nyugdíj bevezetését és a 11. pontos vállalkozói adócsökkentési programot, aközben kiszivárgott a Tisza teljes megszorítócsomagja, amely több ezer milliárd forinttól fosztaná meg a magyar családokat és vállalkozásokat. Ugyanebben a hónapban Ursula von der Leyen is levelet írt az európai állam- és kormányfőknek, amelyben újabb 135 milliárd eurót kért Ukrajna háborújának folytatására. Mára a Napnál is világosabb: a magyarok a magyar és a brüsszeli út között választhatnak jövőre.”

Háborúpárti nyilatkozatok európai vezetőktől

„A decemberben egymás után láttak napvilágot a nyíltan háborúpárti nyilatkozatok európai vezetők részéről. Mark Rutte NATO főtitkár úgy fogalmazott: «Fel kell készülnünk egy olyan léptékű háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek.» A brit vezérkari főnök szerint kijelentése: «Mindenkinek meglesz a szerepe. Építeni, szolgálni. És ha szükséges, harcolni. És egyre több család fogja megérteni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért.» A francia vezérkari főnök pedig arra figyelmeztetett, hogy «ha hazánk megretten, mert nem állunk készen arra, hogy – legyünk őszinték – elveszítse a gyermekeit, vagy hogy gazdaságilag szenvedjen, akkor veszélyben vagyunk.» Ebben a feszült, háborús retorikával telített közegben került megrendezésre a decemberi EU csúcs, amely nyíltan felszínre hozta az Európai Unión belüli stratégiai törésvonalakat a háború és béke kérdésében – idézte fel a miniszterelnök politika igazgatója, majd hozzátette:

„A csúcson sikerült megakadályozni, hogy az európai vezetők azonnali hadüzenetet küldjenek Oroszországnak a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával – 24 tagállam viszont így is hadikölcsönt nyújtott Ukrajnának, vagyis pénzügyileg is érdekeltté vált Oroszország legyőzésében. Magyarország – Csehországgal és Szlovákiával kiegészülve – világossá tette, hogy nem kíván részt venni egy elhúzódó konfliktus finanszírozásában és eszkalációjában. Ezt követően került sor a valaha volt legnagyobb Háborúellenes Gyűlésre Magyarországon, amely egyértelmű üzenetet hordozott: a magyarok nem akarnak egy európai háború részesei lenni.”

– zárta bejegyzését Orbán Balázs.

Magyar Nemzet

Címlapkép: Facebook/Orbán Balázs