Megint valamivel terelni próbál a Tisza Párt, hogy ne a durván félresiklott ügynökügyük legyen a középpontban. Egyértelmű, hogy az időzítés nem véletlen…

Ma a kormánynak a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt kellene felelnie az ügynökbotrányért. A leszámolás a figyelemelterelés eszköze. Magyarországon nem elszámoltatás, hanem leszámolás zajlik. Amikor a kormánynak valami kínos, az ÁVH lép. Ebben a piszkos játszmában a cél a politikai ellenfél felszámolása és az egypártrendszer kiépítése. A célpont én vagyok, az öcsém csak eszköz – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. A Fidesz elnöke arra reagált, hogy sajtóhírek szerint őrizetbe vették az öccsét, Orbán Áront.

A hírt először a Telex írta meg. A kormánypárti portál azt közölte, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke la ap információját, miszerint hétfő reggel a Terrorelhárítási Központ emberei jelentek meg egy Orbán Áron cégéhez köthető fótligeti ingatlannál. Unger ugyanakkor azt elmondta, hogy hétfő reggel az NVVH „újabb cselekményeket hajtott végre” az Orbán Áront is érintő ügyben, és később fognak róla tájékoztatást adni.

A police.hu délelőtt tíz órakor azt közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkatársai két folyamatban lévő büntetőeljárásban egyszerre, közösen hajtanak végre nyomozati cselekményeket. Budapesten, valamint Pest megye két településén több embert fogtak el. Az eljárás alá vont személyeknél jelenleg is tartanak a házkutatások. A közlemény szerint a bűncselekmények részleteiről, valamint a nap folyamán végrehajtott nyomozati cselekményekről várhatóan a délután folyamán adnak tájékoztatást.

Nem véletlen, hogy terelni kell

Mint ismert, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát jelentős várakozás előzte meg, a november 4-én elindított adatbázis azonban már az első napokban komoly vitákat váltott ki. Kiderült ugyanis, hogy a nyilvántartásban tévesen olyan személyek nevei is megjelentek, akiket annak idején nem beszervezett hálózati személyként, hanem megfigyeltként tartottak számon.

A hibás adatközlés egyik legismertebb érintettje Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke, akinek neve szintén tévesen került az adatbázisba. Az ügyben Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója elismerte az informatikai hibát, és bocsánatot kért az érintettektől. A főigazgató pedig nem sokkal később arról beszélt, hogy a mágnesszalagok adatait az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapták meg, majd a különböző információkat tartalmazó adatbázist a levéltár munkatársainak kellett feldolgozniuk. A hibás adatfeldolgozás következtében olyan személyek nevei is bekerültek a nyilvános felületre, akiknek nem lett volna szabad ott szerepelniük.