A magyar miniszterelnök péntek délelőtt tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben. Orbán Viktor keményen állta a sarat, a háborúpárti vezetők nem tudták megtörni az ellenállását az ukrán hadikölcsön ügyében.
A magyar miniszterelnök Brüsszelben számolt be az uniós csúcs fejleményeiről. A tanácskozást követően Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, akkor nem járultunk volna hozzá ehhez a 90 milliárdos hitelhez. „De miután megvárták ezt a pozitív döntést, és utána vettek bennünket olajblokád alá, nem kérhetik tőlem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna”.
Orbán Viktor hozzátette, ő megmondta, hogy Magyarország tartja a decemberi döntést.
„Decemberben hoztunk egy döntést, miszerint az Európai Unió 90 milliárd euró hitelt ad Ukrajnának, amit mi egy elhibázott, rossz stratégiai döntésnek tartunk, és azt a kompromisszumot kötöttük, hogy három ország, aki ezt hibának tartja, és az ebből fakadó pénzügyi terheket nem akarja vállalni, ezek a csehek, a szlovákok és mi, megadja a hozzájárulását a hitelhez, de nem vesz részt annak folyósításában és nem vállalja annak pénzügyi terheit. Ez volt a megállapodás”.
Hangsúlyozta: Magyarország megtehette volna azt is, hogy azt mondja, miután ez nem csak Magyarországra, Csehországra és Szlovákiára nézve stratégiai hiba, hanem az egész Európai Unióra, és nem akarja, hogy a mi közös uniónknak rossz legyen, nem járulunk hozzá. „De nem ezt tettük, hanem hozzájárultunk ahhoz, hogy nélkülünk ezt a hitelt folyósítsák”.
„Akkor még a Barátság olajvezeték működött. Tegnap is elmondtam, ha már akkor olajblokád alá vettek volna bennünket az ukránok, soha nem járultam volna hozzá ahhoz, hogy akár Magyarország nélkül is, de hitelt folyósíthassanak Ukrajnának innen, Brüsszelből. A helyzet februárban megváltozott, az ukránok olajblokád alá vettek bennünket. Az a dilemma volt előttem, hogy tegyek úgy, mintha mi se történt volna, vagy mondjam azt, hogy ha nincs olaj, akkor nincs pénz”
– közölte a kormányfő.
Kijelentette: „Miután meggyőződtünk róla, hogy a vezeték működőképes és a döntés politikai természetű, sőt Zelenszkij elnök azt a szívességet is megtette nekünk, hogy a saját szájával elmondta, hogy esze ágában sincs újraindítani, mert ő nem is ért egyet azzal, hogy ez működjön, innentől kezdve kinyílt az út előttem, hogy bejelentsem az Uniónak azt, hogy Magyarország, miután nem zárult le a hitelezésnek a folyamata és még egy formális döntés szükséges, azt a formális döntést meg fogja tagadni. Ezért állt elő a tegnapi helyzet”.
„És ami itt elvi kérdésnek tűnik, az egy-egy országban, ez esetben Magyarország esetében, egzisztenciális, tehát létkérdés. Van olaj vagy nincs olaj. És választás előtt 30 nappal előidézni egy olyan helyzetet, amikor Magyarországon nincs olaj és ebből pánik és káosz alakulhat ki. Ez egy olyan realitás, amire egy szuverén kormánynak reagálnia kell, tehát fönntartom az álláspontot. És ez így is történt. Dögönyözések és szurkálások és trancsírozási kísérletek ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett”
– szögezte le Orbán Viktor.
A nemzetközi reakciókról szólva elmondta: látja, hogy ez nem tetszik, látja, hogy a német kancellár erőseket mondott, a német-magyar viszony azonban speciális.
„Nem vall jó ízlésre a kancellár mondandójának időzítése. Igazán várhatott volna egy napot, Magyarország Németország általi megszállásának napján nem érdemes fenyegetni azt, akit egyébként korábban megszálltunk, ahonnan zsidókat deportáltunk, amely országot elfoglaltunk és kifosztottunk. Meghagyhatta volna a kancellár, hogy erre emlékezzünk, az áldozatainkra emlékezzünk és ne vele kelljen huzakodnunk” – húzta alá.
„A helyzet itt, Brüsszelben meglehetősen egyértelmű. Azért sem tekertek szőnyegbe és szállítottak el titkos helyre, hanem engedték, hogy hazamenjek, mert azt gondolják, hogy ezt a kis időt, ami még hátravan, fél lábon is kibírják, hiszen ők abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz. És ha változás lesz, akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszel-barát és amely végrehajtja azt, amit itt kérnek” – nyilatkozta a kormányfő.
„Úgyhogy azt kell mondanom a tisztelt érdeklődő magyar közvéleménynek, hogy az első csatát azt megnyertük, ha nincs olaj, nincs pénz, de van egy másik csata, ez április 12-én lesz. Itt nyíltan beszélnek róla. Tegnap az Európai Néppárt be is jelentette, hogy ők azt várják, hogy az ellenzék leváltsa a nemzeti kormányt, a szuverén magyar kormányt és helyette egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány legyen, akivel minden kérdést megoldanak”.
A miniszterelnök nyomatékosította: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is erre vár, nevezetesen, hogy nem is kell megnyitni soha többet a Barátság kőolajvezetéket. Ezért is van az, hogy amikor az esetleges megnyitás időpontja kerül szóba, az ukránok mindig olyan időpontokat mondanak, ami választás utáni időpontra esik, „mert abban reménykednek, hogy ha ott nekik jó eredmény születik, akkor meg sem kell nyitni azt a vezetéket többé ebben az életben, hiszen ők azt követelik Magyarországtól, meg a szlovákoktól is, hogy váljunk le az olcsó orosz energiáról”.
Orbán Viktor szerint ha ez bekövetkezik, akkor két dologgal kell számolni a magyaroknak: az első az ezerforintos benzinár, a második pedig az, hogy a rezsicsökkentés politikájának vége, mert annak nem lesz meg a forrása, hiszen ezt a forrást az olcsó orosz energia biztosítja.
Az Európára leselkedő veszélyekről is beszámolt a magyar kormányfő. Ennek a mérlegelését és elemzését megkezdték a miniszterelnökök, az európai jegybank elnöke is részt vett ezen a megbeszélésen, ahol a mostani közel-keleti helyzet pénzügyi és gazdasági következményeiről tartottak előterjesztést.
Az első az a migrációs válság. Van négymillió afgán menekült Iránban egyébként, mert Afganisztán is háborúban áll. És óriási a belső migrációs arány már most Iránban a háború miatt, és mindenki arra számít, hogy csak idő kérdése, hogy Törökország irányába, és onnan a Balkánon Európa felé milliós migrációs tömegek induljanak meg. „Tehát a migráció visszatér az európai politika napirendjére, az ezzel kapcsolatos viták megkezdődtek. Nem szabad még egyszer elkövetni a 2015-ös hibát” – mutatott rá. Kiemelte: lényegében azt a szabályozást követeli jó néhány ország, mint ami Magyarországon hatályban van.
„Mondtam nekik, hogy óvatosan követeljék ezt, mert ha megcsinálják, akkor napi egymillió euró büntetést kell fizetni. Európa ezzel honorálja, ha valaki megvédi, így készüljenek, ne várjanak hálát” – jelezte.
A második ügy komolyabb elemzést igényel és ha hazamegyek, összeül a gazdasági tanács, amelyben a jegybank is képviselteti magát, utána pedig az Energiabiztonsági Tanács is összeül. A két nappal ezelőtt történtek indokolják ezt, amikor az iráni háború elérte az energialétesítményeket és a világ ellátásának tekintélyes részét garantáló források semmisültek meg, amelyeknek helyreállítása 4-5 év a tegnap kapott tájékoztatás szerint.
„A katari hatalmas gázlelőhely helyreállítása az nem egy Druzsba, hanem az 4,5-5 év. Ez azt jelenti, hogy egy tartós energiaválság bontakozik ki a világgazdaságban, és ezzel szemben mindenkinek, így nekünk magyaroknak is védekeznünk kell, ezért ma délután az erre vonatkozó első tanácskozást már meg is tartjuk” – mondta a kormányfő.
„A veszélyek kora az nem csak háborúból, hanem újra migrációból és világ olajválságból is áll. Ennek a ténynek a rögzítésén túl most még nem érdemes ennek a részleteiről beszélni, majd intézkedéseket kell hozni és terveket kell kidolgozni, hogy mikor ezek a válságok valósággá válnak, akkor Magyarország meg tudja magát védeni. Ez a munka zajlik, függetlenül attól, hogy kampány van”
– közölte a kormányfő.
Újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette az új uniós költségvetéssel kapcsolatban, hogy ismertette a magyar nemzeti pozíciót, és nem is akar változtatni ezen. Az első lépés ahhoz, hogy új költségvetés legyen, az, hogy kell zárni a régit.
„Magyarul azt jelenti, hogy ide kell adniuk azt a pénzt, amit eddig nem adtak ide. Egyébként nem lesz új költségvetés. A második szempont az, hogy mi csak valóságos költségvetést fogadunk el, tehát ha fölfüggesztő föltételek vannak bármilyen költségvetési tétel hozzáféréséhez, akkor azt mi nem fogadjuk el. Tehát a kondicionalitást felejtsék el”
– tette hozzá a miniszterelnök.
Magyarország szavazati jogának elvételének kérdése is felmerült a sajtótájékoztatón, illetve azt is megkérdezték Orbán Viktortól, hogy mit szól ahhoz, hogy egyesek bíróság elé állítanák. Magyar Péter esetében pedig arról írtak a nemzetközi sajtóban, hogy kivár az Unió, ha ő nyer.
„Lehet, hogy voltak mondatok, amiket fenyegetésnek szántak, de a mi normáink máshol vannak. Tehát mi az ukrán fenyegetések szintjéhez vagyunk szokva. Ahhoz képest ezek csak barátságos megjegyzések. Tehát ahhoz képest, hogy majd fölnégyelnek, megölik a családomat, meg engem ahhoz képest ezek a belga, német megjegyzések azok inkább civilizált diskurzusnak tűnnek”
– magyarázta a miniszterelnök. Hozzátette: rossz helyen keresgélnek, ha azt gondolják, hogy bármilyen zsarolással Magyarországon eredményt lehet elérni. „A mi pozíciónk morálisan is megállja a helyét, jogilag is korrekt és politikailag is helyes” – mondta.
„Mi mindenkivel készen állunk a vitára, tegnap megtörtént, kifogytak az érvekből, nem volt olyan szempontjuk, amire ne kaptak volna kielégítő és számukra is elfogadható választ, innentől marad ez a típusú »savanyú a szőlő« fenyegetés. Még egyszer mondom, csináltam már itt két költségvetést, ez a harmadik, 16 éve dolgozom közöttük” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor leszögezte, ha valaki támogatni akarja Ukrajnát, ha oda akarja adni a belga emberek pénzét Ukrajnának, ha oda akarja adni a német emberek pénzét, adja. Ha közösen akarják odaadni, tegyék fel az asztalra a saját pénzüket, hagyják békén az Uniót, miért az Unión keresztül lehet ezt csinálni? Azért, hogy elfedjék a saját polgáraik elől azt a tényt, hogy ez a belga meg a német emberek pénze. Úgy tűnik, mintha uniós pénz lenne, de nem, hiszen az egy hitel, majd a belgák meg a németek fogják visszafizetni.
„Ezért én azt javasoltam, hogy játszunk tiszta lapokkal. Ha pénzt akarsz adni, tedd oda az asztalra, add oda. De hagyd békén az Uniót, miért kell belekeverni az Uniót? Ha Németország támogatni akarja az ukránokat, vagy Belgium, vagy bárki adja oda a pénzt, és ha közösen akarják, vegyen fel közösen hitelt, de nem az Unión keresztül. Az Unió nem erre való, nem erre jött létre. Az unió egy békeprojekt. Nem arra való, hogy egy harmadik ország háborúját az Unión keresztül finanszírozzuk. Tehát azt hiszem, hogy morálisan és politikailag hibás állásponton vannak. Az egész hitelkonstrukció egy morális és politikai hiba, mert eltagadják azt a tényt, hogy valójában a saját polgáraik zsebéből veszik ki a pénzt” – mutatott rá a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint ez nem fair egy demokráciában, de ez legyen az ő problémájuk.
„De meg lehet kerülni Magyarországot abban az értelemben, ahogyan ezt én javasoltam. Én magam javaslom, hogy kerüljenek meg bennünket. Adják oda a pénzt nemzeti alapon. Az ukránokkal a vitánkat mi elrendezzük, másfelől vannak más eszközök is a kezünkben. Tehát Magyarországnak, Ukrajna olajblokádjának letörésére nemcsak a 90 milliárdos hitelblokkolás van a kezében. Nekünk vannak más eszközeink is”
– húzta alá a kormányfő.
Mint sorolta, az ukrán villamosenergia-ellátás jelentős része Magyarországon keresztül megy. „Folyamatosan új szankciós csomagokat akarnak bevezetni. Az egyhangúságot igényel. Majd nem adjuk meg. Hasonlóképpen a következő hétéves költségvetésben az ukránoknak pénzt akarnak adni, majd nem hagyjuk jóvá”.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor