A következő éveket az Európai Unión belül a bizonytalanság fogja meghatározni: jelen lesznek az erőteljes föderalista törekvések és egyre erősödni fognak a nemzeti szuverenitást akaró és ilyen Európában gondolkodó erők – jelentette ki a miniszterelnök a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 12. konferenciáján pénteken az Országházban.

Orbán Viktor kiemelte: Európa bajban van és ahhoz, hogy a nemzetközi politikában a súlyos zavarokat kezelni lehessen, egyetértést kell kialakítani a baj természetét illetően. Amíg nem értjük meg, hogy mi a baj, és nem alakítunk ki egyetértést, addig nem tudunk közös megoldást találni.

Azt mondta: az Európában lévő bajok oka „magyar nézőpontból” a világ hatalmi rendszerének megváltozása. Ez a folyamat nem elkezdődik, hanem „benne vagyunk”.

Ezt mi magyarul úgy hívjuk, hogy „lezárult a liberális világrend korszaka a nyugati világban”

– jegyezte meg.

A nemzetközi politikát a liberális világrend idejében az államokkal vetekedő súllyal és erővel befolyásolták a nemzetközi intézmények és NGO-k. Ennek a nemzetközi politikának az aranykora volt a liberális világrend. Mi, állami vezetők, ezt úgy éltük meg, hogy folyamatosan egyre csökkent az autoritásunk és a szuverenitásunk a saját országainkkal összefüggő nemzetközi ügyekben. Az Európai Unión belül pedig szinte kizárólagos pozícióban voltak azok az országok és szellemi irányzatok, amelyek minél teljesebb föderalista Európai Unióban gondolkodtak.

„Most elkezdődött a nemzetek Európájában gondolkodó patrióta államok és eszmék korszaka”

– jelentette ki.

Megjegyezte: még egyszerre vannak jelen, talán még a régi rend eszméit képviselők vannak többségben, de az erőviszonyok folyamatosan kiegyenlítődnek.

Az EU erősítése az érdekünk, nemzeti szuverenista alapon

Köszöntőjében Orbán Viktor azt is elmondta, az Egyesült Államok új elnöke felborította a bejáratott transzatlanti viszonyt.

„Mi, magyarok, örülünk annak, hogy megjelent egy olyan nemzetközi erő, amelynek nem szimpatikus az egyre föderalizáltabb Európai Unió. De nem szeretnénk, ha ezek a viták oda vezetnének, hogy a transzatlanti együttműködés biztonsági lába megrendülne, és azt sem szeretnénk, ha az Európában ma uralkodó zűrzavar Európa meggyengüléséhez vezetne” – jelezte.

Hozzátette:

„azt szeretnék, hogy Európában gyengüljenek a föderációs törekvések, és megerősödjenek a kölcsönös gazdasági előnyökön nyugvó megállapodások.”

Szükségünk van a közös piacra, a négy szabadság elvére, de nincs szükségünk „ever closer unionra” – szögezte le Orbán Viktor.

Elmondta azt is, hogy az EU-nak szüksége van a Nyugat-Balkánra, amely új erőforrást jelent.

Az energiaszuverenitásra kitérve a kormányfő kiemelte: a KGST idejében kiépült kelet-nyugati infrastrukturális összeköttetés mellett létre kell jönnie az észak-déli összeköttetésnek is.

Új európai biztonsági rendszerre van szükség

A miniszterelnök új európai biztonsági rendszer kialakítását, fegyverkorlátozási megállapodások megkötését is sürgette. Orbán Viktor azt mondta, e két feltétel teljesülése után lehet arról tárgyalni, mi legyen Ukrajnával, „ez a magyar logika”.

A kormányfő az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, az európai országok többsége azt mondja, hogy a háborút Ukrajnának meg kell nyernie a frontvonalokon, és az EU-nak úgy kell tekintenie erre a háborúra, mint sajátjára. Magyarország álláspontja az, hogy a háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, ez a stratégia téves, akkor is, ha ezt a nagy európai országok vezetői hirdetik – mondta.

Orbán Viktor úgy folytatta, Európának arra kell törekednie, hogy új biztonsági rendszert hozzon létre, és egy nagy nemzetközi megállapodásnak nem is Ukrajnáról kellene szólnia.

„Egy nagy összeurópai – Oroszországot is magába foglaló – megállapodásnak egy új európai biztonsági rendszerről kell szólnia, amely biztonságot ad a rendszerben részt vevő minden országnak”

– fogalmazott, hozzátéve, ez a következő évtizedek békéjének záloga.

Beszűkült az Európai Unió bővítési perspektívája

Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy a nyugat-balkáni országok tagsági perspektívája ma szűkebb, mint bármikor korábban volt, és az orosz-ukrán háború folytatása ezt folyamatosan tovább szűkíti.

A kormányfő ugyanakkor arra biztatta az érintett országokat, ne adják fel az európai ambícióikat, de miután nem lehet tudni, milyen hosszú időt kell még az Európai Unión kívül tölteniük – és a háborútól függően ez lehet nagyon-nagyon hosszú idő is – , fontolják meg, hogy készüljenek saját nemzeti fejlődési stratégiákkal is, amelynek kiindulópontja az, hogy ezen országok nem tagjai az Európai Uniónak.

A miniszterelnök kiemelte:

„ha a tagság bekopogtat”, akkor Magyarország támogatására számíthatnak, „ha a tagság nem kopogtat be” és az országoknak nemzeti fejlesztési stratégiákat kell folytatniuk, akkor úgy, mint eddig, Magyarországra, a magyar gazdaságra, a magyar kormányra és személy szerint rá is számíthatnak.

MTI

Címlapkép: Orbán Viktor az Országgyűlésben – Fotó: Facebook/Orbán Viktor