A magyar miniszterelnök tavaly júliusban indította el békemisszióját az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. Orbán Viktor azóta több vezetővel – köztük Vlagyimir Putyinnal, Volodimir Zelenszkijjel, Hszi Csin-pinggel, Recep Tayyip Erdogannal, Donald Trumppal és két pápával – többször is tárgyalt a béke előmozdításáról. Bár Kijev elutasította a magyar miniszterelnök közvetítőszerepét, Orbán Viktor továbbra is aktív szereplője a nemzetközi diplomáciai egyeztetéseknek, a békemisszió pedig 2025-ben folytatódott.
Orbán Viktor miniszterelnök 2024 júliusában, az uniós elnökség átvétele után békemissziót hirdetett az orosz–ukrán háború mielőbbi rendezése érdekében. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csupán az uniós háborúpárti álláspont alternatíváját kínálja, hanem aktív közvetítőként lép fel az orosz–ukrán béke mielőbbi elérése érdekében. Az első lépések 2024 nyarán történtek, amikor a magyar miniszterelnök előbb Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt. Ezután Donald Trumppal, Hszi Csin-pinggel, Recep Tayyip Erdogannal és Ferenc pápával is egyeztetett. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Európában egyre kevesebb olyan ország van, amely a háborúban érintett mindkét féllel kapcsolatot tud tartani – Magyarország pedig ebbe a kategóriába tartozik.
A békemisszió 2025-ben is folytatódott. Donald Trump Egyiptomban, a közel-keleti békecsúcson tartott beszédében külön kiemelte a magyar miniszterelnököt, akit nagyszerű embernek és fantasztikus vezetőnek nevezett. Trump hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja Orbán Viktor béketörekvéseit.
Oroszország és az Egyesült Államok elnökei október 16-i telefonbeszélgetésük után megállapodtak abban, hogy Budapesten találkoznak, és megkezdik a budapesti békecsúcs előkészítését.
Orbán Viktor is folytatta békemisszióját, és a Vatikánba látogatott, ahol XIV. Leó pápa október 27-én magánaudiencián fogadta őt. Magyarország és a Vatikán a háború kitörése óta következetesen a béke előmozdításán munkálkodik, és kölcsönösen támogatják egymás törekvéseit.
A magyar miniszterelnök az esemény kapcsán a közösségi médiában azt írta:
Arra kértem a szentatyát, hogy támogassa Magyarország háborúellenes erőfeszítéseit.
A miniszterelnök november elején ismét Donald Trumppal tárgyalt Washingtonban, ahol az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségei kiemelt témaként szerepeltek. De a washingtoni út fontos eredménye volt az is, hogy a háborúpárti brüsszeli elit nyomásgyakorlása ellenére sikerült megvédeni a rezsicsökkentést, miután hazánk időkorlát nélküli szankciómentességet kapott, valamint pénzügyi védőpajzsot is az Egyesült Államoktól.
November végén Orbán Viktor Moszkvába is ellátogatott, ahol a magyar energiabiztonságot érintő kérdések mellett az orosz–ukrán háború lezárásáról is tárgyalt az orosz elnökkel.
A magyar kormányfő nemzetközi tekintélyét jól mutatja, hogy ma az egész EU-ban ő az egyetlen olyan vezető, akit minden nagyhatalom szívesen fogad, így Washingtonban, Moszkvában és Pekingben is
– írta akkor a tárgyalások kapcsán Deák Dániel politológus.
Fotó: A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott kép
