Alig ért véget Orbán Viktor budapesti nagygyűlése, a a miniszterelnök ismét kamera elé ül interjút adni az Ultrahang műsorában. A beszélgetés fókuszában J.D. Vance amerikai alelnök magyarországi látogatása volt.
J. D. Vance egy igazi, nehéz helyről származó, keresztény, hite által vezetett ember – mondta az Ultrahangnak adott interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnököt a beszélgetés elején az amerikai alelnök személyéről kérdezte Király Tamás műsorvezető.
Kitértek arra a bizonyos félreértett kézmozdulatára is a sajtótájékoztatóról, amit felkapott a baloldali média. Szerintük azt jelezte vele a kormányfő, amikor a Fidesz vasárnapi győzelméről beszélt J. D. Vance, hogy vesztésre állhat a Fidesz.
Orbán Viktor azonban elárulta: az a kézmozdulat valójában mindössze annyit jelentett, hogy még nincs lefutva a választás. Mint mondta, jelenleg még nyílt a csata. A miniszterelnök azonban úgy érzi, már könnyebb a verseny mint egy hónappal ezelőtt.
„Most lendültünk bele, mi egy kormányzó párt vagyunk”
– tette hozzá.
– Ez egy örök dilemma, nekünk kormányoznunk is kell a kampány mellett, az ellenfelünknek semmi dolga nincs, a kormánypártok a végén lendültek bele. Március 15-én dördült el a startpisztoly – mutatott rá Orbán Viktor.
Én az emberekkel szoktam találkozni az utcán, és egyre többen vagyunk – reagált a miniszterelnök arra, hogy egyre többen próbálnak előjönni valami „önfeltáró” történettel. Hozzátette: Ezek az emberek fideszes szavazókat teremtenek, mivel egy egyenruhás szervezetnek van egy belső rendje, akik ilyeneket tesznek, azok ezekkel a szervezetekkel mennek szembe. Ráadásul ők nem is látják át a teljes képet, nem tudják miről beszélnek – mutatott rá.
Az, hogy a virtuális tér ilyen mélyen benne van az emberek életében és ilyen szinten benne van a kampányban, annak még nem tudjuk milyen hatása lesz – ismertette a kormányfő. Hozzátette: a politika tapasztalati műfaj és most ez az első tapasztalat ezzel kapcsolatban.
„Századosok nem szerveznek missziókat. Aki ezt állítja, az tökkelütött”
– szögezte le Pálinkás Szilveszter százados csádi misszió kapcsán tett állításaira a miniszterelnök.
Orbán Viktor békecsúcsról egyeztetett Putyinnal
Kitértek ezután a Bloomberg által kiszivárgott beszélgetésre is, amelyben a kormányfő Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Orbán Viktor elmondta, a békecsúcsról egyeztetett az orosz elnökkel. Mint mondta, ugyan barátjának nevezte, de nem magyar értelemben véve, hiszen a politikában ilyen nagyon ritkán fordul elő. A viszonyuk viszont transzparens. Felidézte, 2009-ben megegyeztek, hogy a történelmi sérelmeket hátuk mögött hagyják, és pragmatikusan együttműködnek majd a jövőben. Hangsúlyozta: egyszer sem fordult elő, hogy valamelyikük ne teljesítette volna a közös megállapodásokat.
Angela Merkel idején a német-orosz kapcsolatok megelőzték a magyar-orosz kapcsolatokat, ez csak a háború kitörése óta van másképp. A háború után beálltak a bideni Amerika sorába a háborúpártiak közé – mutatott rá Orbán Viktor.
Az északi áramlat kérdése többször is szerepelt az Európai Tanács napirendjén, a lengyelek folyamatosan támadták a németeket az északi áramlat 2 miatt. De senki nem gondolta, hogy bárkinek lesz bátorsága megtámadni a vezetéket. Az ukránoknak azonban volt – mondta a miniszerelnök.
Koalíciós kormányzás
Kiöregedtem a koalíciós kormányzásból – jelentette ki a kormányfő, aki elmondta, hogy 1998 és 2002 között nehéz volt így a kormányzás.
Mire miniszerelnök lettem már stabil családom volt. A család adja azt a burkot, amely segít a bajban. Ahogy a barátok közül is vannak, akik elvesznek, mert átalakul az élet – mondta el a miniszterelnöksége utáni személyes kapcsolatairól Orbán Viktor.
– Úgy nem lehet dolgozni, ha mindenki hatalmilag viszonyul hozzád, azt kérem mindenkitől, hogy a munka alapján viszonyuljon hozzám. Most munka van, hagyjuk a marháskodást – mondta a kormányfő. Hozzátette: amikor elkezdődik a meló, amikor ki kell találni valamit, amikor át kell gondolni valamit, akkor ott megszűnnek a pozíciók, azért ülünk egy asztalnál, hogy mindenkiből kijönnek a gondolatok, ez azonban parancsra nem jön.
Mint mondta, a munkahelyen meg kell teremteni egy jó szellemi közeget, ami jól megy neki, otthon sincs ezzel probléma. Nem szereti hazavinni a munkát, de néha muszáj: ilyen például a beszédírás. Kifejtette, hogyan szokta megírni az eseményeken mondott beszédeit: gondolatokat ír le, azt elküldi a munkatársainak hogy készítsenek belőle egy beszédet, majd azokat írja késszé. A műsorvezető kérdésére elárulta azt is,
ha koalíciós kényszer lenne április 12. után a Fideszen, akkor a vezérkarral leülnének, hogy közösen hozzák meg a döntést, hogy vállalják-e ilyen formában a kormányzást.
A külpolitikára visszatérve beszéltek Trump Iránnak küldött fenyegetésére is. A Fidesz miért kampányol azzal, hogy a béke pártján van, mikor a két legnagyobb szövetségese háborút indított? – hangzott el a kérdés.
Orbán Viktor emlékeztetett: az orosz-ukrán háború lezárásáért mindent megtett az amerikai elnök, amit lehetséges. Az, hogy Brüsszel nem hajlandó befejezni a háborút, nem Trump hibája. Irán esetében pedig még nem döntött a történelem: ez egy háború, aminek elindításáért Amerikát terheli a felelősség, vagy egy olyan lépés, ami a későbbiekben megalapozhat egy tartósabb békét a Közel-Keleten? – Ez még lehet eső, lehet sár – mutatott rá a kormányfő.
„Nem úgy van, hogy én elfoglalok egy pozíciót és más meg megmondja, hogy hogy van. Mi csinálunk egy külpolitikát, amiben kerüljük a vagy-vagy szituációkat. A NATO jövője egy Irántól független kérdés, erről sokat tárgyaltam az amerikai alelnökkel”
– mondta a miniszterelnök. Mark Ruttéval kapcsolatban elmondta, hogy kivételesen jó kapcsolata van vele, mert minden korábbi konfliktust meg tudtak beszélni.
A NATO sorsa is szóba került
A kérdés, hogy a NATO megmarad-e katonai szövetségként, vagy az amerikaiak kétoldalú kapcsolatokat fognak fenntartani a jelenlegi tagállamokkal – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette: „én egy óvatos duhaj vagyok, ami most a NATO-ban van az nekünk jó, de ha a NATO helyére egy nemzeti szerződések rendszere jön, akkor abból jöhetünk ki jobban, de nem érdemes kockáztatni”.
Sohasem fekete-fehér az uniós helyzet, arra kell törekedni, hogy a megegyezések szám nőjön, az egyet nem értés, pedig csökkenjen – jelentette ki. Majd az utcán látható plakátokkal kapcsolatban elmondta: Ursula von der Leyennek és az Európai Bizottságnak Magyarország mellé kéne állnia, egy európai tagállam mellé kéne állniuk Ukrajnával szemben, ami nem uniós tagállam.
„Én sok energiát fektetek abba, hogy a másik álláspontját megértsem mert hiszem, hogy lehet benne értelem. Amikor Amerika kiszállt a háború mögül, akkor azt gondoltam, hogy az EU-nak sem lesz más választása, ők is ki fognak szállni mögüle, de nem ez történt”
– emelte ki a kormányfő.
Elárulta: nem gondolta volna, hogy Brüsszel vállalja azt a kockázatot, hogy felépítsen egy egész stratégiát arra, hogy Ukrajna fegyveres támogatásával és szankciókkal térdre tudják kényszeríteni Oroszországot. Szerinte az unió még csak most kezd rájönni, hogy hazárdjátékot folytat.
– Az oroszok pedig hátradőltek és kértek egy kávét – mutatott rá, hozzátéve: a megemelkedett olajárak miatt Oroszország pénzügyileg most nagyon nyerő helyzetben van.
A beszélgetésben kitértek az energiaválságra is, miszerint vannak olyan előrejelzések is, amelyek szerint egy covidhoz hasonló válság alakulhat ki és összeomlik világszinten a logisztika. Orbán Viktor kifejtette, hogyan is nézne ki ennek a forgatókönyve: először az üzemanyag ára elindul felfelé, majd a Brent típusú olaj ára elveszti iránymutató szerepét. Ezután elkezdődik a verseny, hogy ki tudja megszerezni a maradék készletet.
„A leállás első jeleit akkor lehet majd látni, hogy korlátozzák a repülőjáratokat”
– mutatott rá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy pénzügyi válság képe is kirajzolódott. Kifejtette: a ma felvehető hitelek kamatai jelentősen magasabbak mint pár éve. A nyugati gazdaságok nagy része hitelből működik és közeledik az a pillanat, hogy a korábban felvett hitelek lejárnak és meg kell őket újítani. Utána viszont sokkal magasabbak lesznek a kamatok, amiket viszont az államok gazdaságai már nem tudnak kitermelni. Először egy 2007/2008-ashoz hasonló finanszírozási válság fog kitörni, majd utána következik a recesszió.
Miniszterek sorsa
A Külgazdasági és Külügyminisztérium átalakításáról szóló pletykák kapcsán leszögezte, hogy Szijjártó Péter a külügyben olyan mint a belügyben Pintér Sándor, a nemzetgazdaságiról pedig csak sejtelmesen annyit mondott: jó lesz.
A választások utáni időszakra kitérve, kérdésre elmondta azt is: bár a fiatalok körében valóban van mit fejlődni a Fidesznek és megfigyelhető egyfajta lemorzsolódás a szavazótáborban. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy új választókat is sikerült megnyerni: az ajánlásgyűjtésből ugyanis az derült ki, hogy az aláírók több mint húsz százaléka új.
Reagált arra a tiszás vádra is, miszerint egy esetleges választási vereség esetén nem adná át a hatalmat.
„– Talán elég ha azt mondjuk, hogy én 16 évig voltam az ellenzék egyik vezetője és 20 évig miniszterelnök. Nincs senki az egész európai politikában, aki ennyiszer vett volna át és adott volna át hatalmat, és nyert, illetve vesztett volna választást. Ha van élő garancia arra, hogy Magyarországon ez demokratikus lesz, az én vagyok”
– szögezte le.
Címlapkép: képernyőfotó