Az energetikai és gazdasági válság kezelésére készül a kormány – erről beszélt Orbán Viktor az Indexnek adott interjújában, ahol azt is elmondta: Magyarország a háború kitörése óta válságkezelő üzemmódban működik, és ez várhatóan 2026-ban, sőt akár 2027-ben is így maradhat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, hogy hozzá kellett nyúlni a stratégiai olajtartalékhoz. Orbán Viktor elárulta, a tartalékhoz azért kellett hozzányúlni, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elzárta a Barátság kőolajvezetéket. Horvátországból hoznak fel nyersanyagot, amennyit tudnak, de állandó vita, hogy mennyit bír az a vezeték.
A miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzetet nehezíti, hogy tűz ütött ki a Mol egyik finomítójában, amely emiatt nem tud teljes kapacitással működni. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány célja továbbra is az, hogy fenntartsa a védett energiaárakat. Elmondása szerint az energetikáért felelős miniszterek jelezték, hogy a Mol-csoport 500 millió dollár értékben vásárolt amerikai nyersolajat, ami tovább erősíti Magyarország és az Egyesült Államok közötti energetikai együttműködést, és növeljék a diverzifikációt.
A kormányfő a kampányról is beszélt: felidézte, hogy 2006-ban és 2022-ben is jelentős szerepet kellett vállalnia a választási időszakban. Úgy fogalmazott, hogy azóta a politika világába időközben belépett a digitalizáció, amelynek hatásai még nem teljesen láthatók. Szerinte az ellenfelek ezen a felületen építették fel támogatottságukat, és azt a képet próbálják erősíteni, hogy többségben vannak. Orbán Viktor hozzátette: célja az volt, hogy ezt ellensúlyozza, és világossá tegye, valójában a kormányoldal mögött áll a többség. Mint mondta, a „csendes többségből” szeretnének „hangos többséget” formálni, amely – reményei szerint – a vasárnapi választáson is megmutatkozik.
„Az összes elemző azt mondja, hogy a Meta minket diszkriminál”
Orbán Viktor a közösségi médiában látható adatokról közölte, biztosan több követője van a Facebookon, mint Magyar Péternek. A kormányfő elismerte, az interakciók számában látható hátrányt le kell dolgoznia, de nem szeretne olyan színben feltűnni, mintha techguru lenne.
Az összes elemző azt mondja, hogy a Meta minket diszkriminál. Az ellenfelet feltekeri, minket leteker. Nem értek hozzá, de az arányok nem tűnnek normálisnak
– jegyezte meg a kormányfő, kifejtve: „Demokráciaprobléma is ez, máshogy gondolkodnak erről az amerikaiak és az európaiak. Az európaiak kitaláltak valami jogi megoldást, durva brüsszeli digitális beavatkozásnak is tanúi vagyunk. Az amerikaiak azt mondják, minden, ami korlátozás, az cenzúra. Hirdetni nem lehet, a tartalmakat szűrik, letiltják. Van a technológia oldaláról egy komolyan veendő fenyegetés a demokrácia irányába”. Orbán Viktor hangsúlyozta, most mindenki a kampánnyal van elfoglalva, de pártállástól függetlenül a választás után érdemes megvizsgálni ezt a kérdést.
Az elmúlt tizenhat év legnagyobb sikere
Orbán Viktor az elmúlt 16 év legnagyobb sikerének a teljes foglalkoztatottságot és munkaalapú társadalom létrehozását nevezte meg. A kormányfő arról, hogy mit szeretett volna elérni az elmúlt tizenhat évben, de nem feltétlenül sikerült, elmondta: a nemzeti tőke erőteljesebb jelenléte a kiskereskedelem területén. A kormányfő szerint a bankrendszerben sikerült a fordulat, ahogy az energiaszektorban, és a médiában is, a távközlésben szintén lát biztató jeleket, viszont a kiskereskedelemben nem sikerült ezt elérni.
A magyar gazdaság helyzetéről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a háború jelentősen visszafogja a növekedést Európában és Magyarországon egyaránt, emiatt érthető az emberekben kialakuló igazságtalanságérzet, hiszen a befektetett munka alapján előrébb kellene tartania az országnak.
A miniszterelnök úgy látja, a háború és a brüsszeli szankciók következtében a gazdaság nem tud a kívánt ütemben fejlődni. Hozzátette: ez a helyzet elsősorban növekedési szempontból tűnik súlyosnak, ugyanakkor más célok megvalósításában – a háborús környezet ellenére is – sikerült előrelépni.
Példaként említette a minimálbér emelését, valamint a fix, 3 százalékos hitelprogram bevezetését, hangsúlyozva, hogy egy gazdaság működése nem kizárólag a növekedési mutatókról szól. Mint mondta, a kormány választhatott volna aközött, hogy feladja céljait, vagy akkor is megpróbálja megvalósítani azokat, ha azok közgazdaságilag nem tűnnek indokoltnak – végül az utóbbi mellett döntöttek. Orbán Viktor szerint azok az országok, amelyek az elmúlt években Magyarország előtt járnak – akár régiós szinten is – a gazdasági növekedésben, nem hajtanak végre a magyarhoz hasonló kormányzati programokat.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a gyorsabb növekedést felmutató országok jellemzően az államadósság növelésével érik el eredményeiket, miközben Magyarország ezzel szemben az adósság csökkentésére törekszik. Hozzátette, hogy ha a kormány elengedné az államadósság mérséklésének célját, Magyarországon is gyorsabb növekedés lenne elérhető, ezt az utat azonban nem tartja kívánatosnak.
„Magyarország válságkezelő üzemmódban van”
Orbán Viktor kijelentette, „bennem van az alázat, ha a választási eredményekre gondolok”, de találgatásokra nem vállalkozott, mert szerinte tiszteletlenség lenne a választók felé, ők döntenek vasárnap, viszont Orbán Viktor eddig többször lepődött meg pozitívan, mint negatívan.
Most Magyarország válságkezelő üzemmódban van a háború kitörése óta. Szerintem ‘26-ban, és ha a Jóisten nem segít, akkor ‘27-ben is abban lesz. A közeledő válságok kivédésének forgatókönyvén dolgozok, hogyan tudjuk megvédeni a rezsicsökkentést, a védett árakat, hogyan tudjuk elérni, hogy az élelmiszerárak ne menjenek felfelé
– sorolta a következő évekről Orbán Viktor, aki úgy látja, Európa és Magyarország sem tudja elkerülni a nehéz időszakot, a cél, hogy Magyarország nagyobb veszteségek és hajótörés nélkül élje túl ezt.
Orbán Viktor az oktatásról és az egészségügyről kifejtette: “Fordít-e eleget Magyarország ezekre a területekre? Nem, senki sem fordít eleget ezekre a területekre, mert sohasem elég. Nincs olyan pont, amit ha elérünk, akkor azt mondják a szakemberek, hogy na, most már elég. Egyébként mindkét területre sok pénzt fordítottunk, és inkább jól, mint rosszul. Kilencven egynéhány kórházat építettünk és újítottunk fel, több mint hatszáz orvosi rendelőt építettünk és újítottunk fel. Az oktatásban, különösen Pest megyében vannak iskolaépítési gondjaink, miközben a falusi iskolákban elfogynak a gyerekek. Van 10-15 iskola, amit meg kell majd építeni. Dunakesziben amit csináltunk, az párját ritkítja Európában, olyan közoktatási intézmény. A pedagógusok bérét mégiscsak sikerült felvinnünk az egymillió forint közelébe, az orvosok bérét is sikerült úgy rendezni, hogy ki tudtuk vezetni a paraszolvenciát. Nem becsülném le azt, amit elértünk, miközben rengeteg dolgot kell még tennünk”.
Ami az önálló minisztériumok hiányát illeti, a kormányfő úgy látja, a lobbistáknak hiányzik az a mechanizmus, ahol a befolyásukat érvényesíteni tudnák a minisztériumoknál, de ez szerinte inkább jó, mint rossz.
Orbán Viktor a kampány során többször hangsúlyozta: háborús időkben tapasztalt és stabil, biztos vezetésre van szükség. Ezzel kapcsolatban most úgy fogalmazott, hogy a tapasztalat minden szakmában meghatározó. Példaként említette: egy pályakezdő újságíró más szinten végzi a munkáját, mint az, aki már „szagolt puskaport”, vagyis komolyabb helyzetekben is szerzett rutint. A miniszterelnök szerint a kormányzati munka bizonyos részei elsajátíthatók, ugyanakkor úgy véli, politikai ellenfelei jelenleg nem rendelkeznek a szükséges tapasztalattal. Kitért arra is, hogy a Patrióták politikai irányzatával kapcsolatban egy esetleges jobboldali győzelem több európai országban inkább visszatérést jelentene, mintsem új korszak kezdetét.
Orbán Viktor a brüsszeli politikai környezetről szólva azt mondta: az uniós intézményekben sok a pletyka, és a bürokraták egy „30 ezres buborékban” élnek, ezért nem tartja különösebben jelentősnek ezeket a véleményeket.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány részéről vannak konkrét javaslatok a Budapest és Brüsszel közötti együttműködés javítására, és várja a lehetőséget a megállapodások megkötésére. Úgy fogalmazott, hogy bármikor kész tárgyalni, és minden helyzetre van javaslata a megoldásra. Hozzátette: a kormánypárti oldalon adottak a feltételek a megegyezéshez.
A NATO szerepéről szólva Orbán Viktor kiemelte: a szövetség katonai erejének mintegy 70 százalékát az Egyesült Államok biztosítja, ezért Magyarország számára stratégiai jelentőségű a Washingtonnal fenntartott kapcsolat, lehetőség szerint a NATO keretein belül.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „NATO-párti vagyok”, ugyanakkor felvetette, hogy a szövetség nem örök adottság, hiszen korábban sem létezett. Véleménye szerint egy esetleges NATO nélküli világ a nemzeti kormányok közötti megállapodások rendszerét hozná létre, amelyben Magyarország szintén érvényesülni tudna, de jóval bonyolultabb környezet alakulna ki. Hozzátette: ezért a NATO-tagság jelenleg kedvezőbb keretet jelent, és ha választani lehet, Magyarország inkább a szövetségi rendszert támogatja. Arra a kérdésre ugyanakkor nem tudott egyértelmű választ adni, hogy Donald Trump esetlegesen felmondaná-e az Egyesült Államok a NATO-tagságát.
Orbán Viktor most lát először olyan helyzetet, amikor az Egyesült Államok aktuális vezetése nyíltan vállalja, hogy a világ aktuális berendezkedése ellentétes az Egyesült Államok elnökeivel, és meg akarja változtatni.
„Az Egyesült Államok mindig érvényt akart szerezni az érdekeinek, de hogy bejelentse, ez nekünk nem jó, ezért megkezdjük a bábuk átrendezését, ezt most látom először. Új fejlemény, most tanuljuk, nincs tapasztalatunk, hogy ez a folyamat hogyan zajlik, ezért tűnik minden hektikusnak. Láthatóan haladnak, ezért a NATO sincs biztonságban abban az értelemben, hogy elérheti a radikális változás programja” – húzta alá a kormányfő.
A miniszterelnök többek között Szabó Bence és Pálinkás József századosok felbukkanásáról elmondta:
„Biztos nem véletlenül van ez így. Olyanok is színre léptek, akik évek óta nincsenek a testületben, valaki most szeretne kilépni. Egymás után, időben behatárolt keretben kezdtek egymás után színre lépni, és azt mondják, amit az ellenzéki párt mond, hogy nem működik jól az állam. Ez egy kampány. Ami a felderítést érintő kérdés, hogy van-e emögött külföldi titkosszolgálati szál, amit én nem zárok ki, de ezt bizonyítani kell”.
Orbán Viktor a kiszivárgott hangfelvételekről úgy vélekedett, hogy akik ezekben közreműködtek, azok bűncselekményeket követtek el, ezért egy jogászcsapat dolgozik ezek értelmezésén, feltárásán és jogi indítványokat tegyen.
A kormányfő az állami vezetők védelméről közölte, „modern világban vagyunk, mobiltelefonokon zajlik kommunikáció, nehéz dolguk van a biztonsági embereknek. Én arra törekszem, ha nagyon fontos ügyről, élet-halál kérdésről van szó Magyarország számára, akkor felülök egy repülőre és odamegyek. Ha fontos dologról van szó, és az óvatosság indokolt, akkor védett vonalakon szoktunk beszélni, de nincs száz százalékos védelem. Olyan is van, hogy nincs titokzatosság abban, amit beszélünk, az orosz elnökkel folytatott beszélgetésem speciel ilyen volt”.
A kormányfő nem lepődött meg a lehallgatásokon, szerinte a külföldi titkosszolgálatok bántóan átjáróház-szerűen dolgoznak Magyarországon, lesz majd teendője a következő belügyminiszternek és a titkosszolgálati miniszternek.
„Ők azt gondolják, ha nem tudják megbuktatni a nemzeti kormányt, akkor Ukrajna nem lesz a következő négy évben az Európai Unió tagja, és egy fillér sem megy Magyarországról Ukrajnába. Nekik olyan kormány kell, ami megszavazza Ukrajna uniós tagságát, és részt vesz Magyarország a pénzügyi vissza nem fizetendő támogatásokban, amelyekkel Ukrajnát életben tartják és a háborús finanszírozzák, de én kívül tartom Magyarországot ezeken. A nyugatiak szempontjából Ukrajna miatt óriási tétje van a magyarországi választásoknak. Gondoltam, hogy lesz ilyesmi, de ami történik, az túlmegy minden határon”.
Orbán Viktor megjegyezte, volt ennél csúnyább dolog is,
emlékszik arra, amikor Angela Merkelt lehallgatták az amerikaiak, ráadásul egy kisebb északi európai ország közreműködésével. Nemzetközi politikában még szövetségesek között is az információszerzés és a befolyás-növekedés szerzése sok szempontot megelőz,
„a nemzetközi politika kígyófészek, ha oda bemész, akkor tudnod kell, hogyan viselkedj, hogy túléld. Történtek jogszabálysértések, de a magyar állam működésének biztonságát ezek nem veszélyeztetik, nem került ki olyan információ, ami kárt okozott volna Magyarországnak”.
A csádi misszióval kapcsolatos felvetésekre reagálva Orbán Viktor kijelentette: fia, Orbán Gáspár az említett időszakban még főhadnagyi rangban szolgált, és egy ilyen horderejű döntést jóval magasabb szinten hoznak meg.
A miniszterelnök szerint Pálinkás Szilveszter állításai politikai indíttatásúak. Hangsúlyozta: Magyarországon soha nem terveznek olyan katonai műveletet, amely 50 százalékos veszteséggel számolna. Mint mondta, ez „szakmai nonszensz”.
A háborúval és a következő ciklussal kapcsolatban Orbán Viktor megerősítette: a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a konfliktusból. Hangsúlyozta, hogy az országnak nem szabad részt vennie Ukrajna pénzügyi támogatásában, illetve annak európai uniós csatlakozásának támogatásában sem, mert ezek szerinte súlyosan károsítanák Magyarországot.
A kormányfő úgy látja, a következő időszak nem a nagy lehetőségekről és építkezésről fog szólni, hanem a közeledő nehézségek elhárításáról. Hozzátette: Magyarország nem lesz a „legirigyeltebb ország”, ugyanakkor a vasárnapi választással kapcsolatban derűlátó, és úgy fogalmazott:
„sok pezsgőt fogunk inni”.
A mandátumok számára vonatkozóan Orbán Viktor nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, mondván: erről az emberek döntenek.
Fotó: Index.hu